Fotó: FUEN/Facebook
Az új ukrán kisebbségi törvény nem jelent megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire – szögezte le az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság szerdán a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta Ukrajnával és Moldovával.
2023. november 09., 13:302023. november 09., 13:30
2023. november 09., 13:332023. november 09., 13:33
A FUEN csütörtöki közleménye emlékeztet: Ukrajna számára az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének egyik feltétele a nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadása. Az ukrán parlament 2022 decemberében fogadta el a nemzeti kisebbségekről szóló új törvényt.
A törvénytervezet meghatározza a nemzeti kisebbségek (közösségek) fogalmát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kötelezettségeit, képviselőik jogait, valamint a jogok érvényesítésére irányuló közpolitikák sajátosságait.
Később a Velencei Bizottság véleményt adott ki, amely ajánlásokat tartalmazott a törvény javítására. Az ajánlások nyomán 2023. augusztus 23-án Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa elfogadta a törvény módosítását, Volodimir Zelenszkij elnök pedig 2023. november 3-án bejelentette, hogy aláírta azt.
A módosítások kezdeményezői szerint a törvénytervezet célja a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek szabadságainak és jogainak védelmére vonatkozó törvényi szabályozás javítása az Emberi Jogok Európai Egyezményével, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménnyel, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával és a Velencei Bizottság vonatkozó ajánlásaival összhangban.
Szerintük az e dokumentumban foglaltak törvényerőre emelése lehetővé teszi az Európai Bizottság számára Ukrajna teljes értékű uniós tagfelvételének végrehajtását.
A közlemény rámutat: FUEN nagyra értékeli Ukrajna hajlandóságát a nemzeti kisebbségekről szóló törvény módosítására, de úgy véli, hogy
és így nem érik el a kezdeményezők által kitűzött célt.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke, erdélyi európai parlamenti képviselő szerint a nemzeti kisebbségekről szóló törvény nem szünteti meg az oktatási és médiatörvény, valamint az államnyelvtörvény negatív hatásait, a problémák továbbra is fennállnak.
– mutatott rá Vincze.
Példaként felidézte: a jogszabály úgy fogalmaz: „...ukrán állampolgárok állandó (megállapodott, stabil, szilárd) csoportja, melynek tagjai nem etnikai ukránok, hagyományosan Ukrajna területén, annak nemzetközileg elismert államhatárai között élnek...”.
A FUEN szerint a módosításokat értékelve nyilvánvalóvá válik, hogy
Emellett egyéb korlátozó rendelkezések is vannak, így a kisebbségi nyelvű tömegtájékoztatás továbbra is erősen korlátozott, minden tartalmat le kell fordítani az államnyelvre, a kisebbségi nyelvű könyvterjesztés csak az állami hatóságok által létrehozott és fenntartott speciális könyvesboltokban lehetséges, az anyanyelv használata a segélyszolgálatokban csak az idősotthonokban lehetséges, és csak akkor, ha a másik fél érti a nyelvet, emellett a kisebbségi nyelvek helyi közintézményekben való használatának szabályozása továbbra is hatástalan, mivel szubjektív kritériumokra hivatkozik, mint például „olyan települések, ahol hagyományosan kisebbségek élnek”, „olyan települések, ahol a kisebbségek nagy számban élnek”, „a kisebbségek kérésére” vagy „valós szükségletek”, anélkül, hogy további támpontokat adna.
– szögezte le a FUEN elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
Egyhetes nemzeti gyászt hirdettek hétfőn Mianmarban, miközben a mentők hétfőn négy embert szabadítottak ki az összeomlott épületek romjai alól – jelentette a kínai média.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője határozott választ helyezett kilátásba hétfőn az Egyesült Államokkal szemben, ha az amerikai elnök beváltja „fenyegetéseit” az iráni atomprogramról kötendő megállapodással kapcsolatban.
Volodimir Zelenszkij elnök ki akar hátrálni az Egyesült Államokkal kötött kritikus ásványi anyagokra vonatkozó megállapodásból – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap az Air Force One fedélzetén újságírókkal.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap megismételte a Hamász lefegyverzésére és vezetőinek a Gázai övezet elhagyására vonatkozó követelését, miközben megígérte, hogy fokozza a csoportra gyakorolt nyomást.
Jens-Frederik Nielsen megválasztott grönlandi miniszterelnök vasárnap Facebookon tett bejegyzésében utasította el azt, hogy a szigetet az Egyesült Államok megszerezze.
Donald Trump másodlagos vám kiszabását helyezte kilátásba az Oroszországból származó kőolajra, és jelezte, még a héten beszélni akar az orosz elnökkel – jelentette ki az amerikai elnök vasárnap.
Ahmed es-Saraa ideiglenes szíriai elnök szombat este bejelentette egy új, miniszterelnök nélküli kormány megalakulását, amelyben egy nő is helyet kap.
Felrobbant és kiégett Vlagyimir Putyin limuzinja Moszkvában. A jármű egy fekete Aurus Senat volt, amelynek értéke 330 ezer euró. Sérültekről nem érkezett információ, és egyelőre nem tudni, ki használta a limuzint a robbanás idején.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!