Képünk illusztráció
Fotó: Balázs-Fülöp Emese
Az ukrajnai háborúval összeállt a „tökéletes vihar” Afrikában, tízmilliókat fenyeget az éhínség, a kontinensen belüli elvándorlás már most többmilliós, és ebből várhatóan Európa sem fog tudni kimaradni – véli Marsai Viktor, a budapesti Migrációkutató Intézet igazgatója. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a Heti Válasz podcastcsatornáján hallható interjújában az élelmiszer- és energiaár-növekedést tartja a drámai afrikai helyzet két fő okozójának.
2022. június 28., 11:102022. június 28., 11:10
2022. június 28., 11:132022. június 28., 11:13
„Ezek nem február 24-én kezdődtek. Afrikát is sújtotta a koronavírus, de jobban, mint a világ fejlettebb részeit, a járvány minimum két évvel vetette vissza a kontinenst. A tökéletes vihar elemeiben a klímaváltozás is nagyon fontos tényező, ráadásul negyven alatt megduplázódott – valahol megháromszorozódott – a lakosság. Míg Maliban például korábban a közösségek egyszerűen elvándoroltak, erre már nincs lehetőség, mert nincsenek szabad földek. A klímaváltozás és az elsivatagosodás által hajtott, általában nomád közösségek dél felé mennek, találkoznak a letelepedett földműves lakossággal, ebből pedig nagyon sokszor fegyveres konfliktus alakul ki” – vázolta a helyzetet Marsai Viktor.
A szakértő szerint az ukrajnai háború nélkül is éhínség lenne, február 24-e óta viszont további 30-80 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, ennek pedig beláthatatlan következményei lesznek.
Az orosz–ukrán háború miatt a gabona, az étolaj és a műtrágya világpiaci ára az egekbe szökött, ami a legszegényebb országokat érinti a legsúlyosabban – számolt be a 24.hu. A világszervezet adatbázisa szerint Afrika ötvennégy országa a búza csaknem felét Oroszországból és/vagy Ukrajnából importálja, de a háború miatt a szállítások akadoznak, vagy teljesen leálltak, ráadásul Benin és Szomália eddig az összes búzát e két országból szerezte be.
Képünk illusztráció
Fotó: Thomas Câmpean
„Az éhség által vezérelt migráció sokkal zavarosabb lesz, és sokkal kevésbé kezelhető” – idézte a portál Margatitisz Szkínászt, az Európai Bizottság alelnökét. A menekültek száma már most növekvő tendenciát mutat, a frontországok előrejelzései szerint a tavalyi 123 ezernél 20-30 százalékkal többen érkeznek az idén Európába. Egy dél-afrikai befektetőcég által finanszírozott kutatás azt jelzi, hogy az afrikai fiatalok több mint fele szeretne Európába vagy Észak-Amerikába vándorolni. Az indokok között a gazdasági nehézségeket és az oktatási lehetőségek hiányát nevezték meg a legfőbb oknak.
Ez a szám nagyobb, mint az Egyesült Államok 320 milliós lakossága. Ha ezen csoportnak csupán a fele akar kivándorolni, az is azt jelenti, hogy akár a közeljövőben is 180 millió ember kelhet útnak a jobb élet reményében – derül ki a V4NA nemzetközi hírügynökség cikkéből.
– fogalmazott a felmérés mögött álló Ivor Ichikowitz kutató.
Douglas Holtz-Eakin, az American Action Forum elnöke arra emlékeztet: az 1990-es években a közgazdászok azt várták a gazdag országok befektetőitől, hajtsanak végre munkahelyteremtő beruházásokat a fejlődő világban, ezáltal emberek milliárdjait emeljék ki a szegénységből.
„A közgazdaságtan azonban irtózik az ilyesfajta vákuumtól, és így most a szegény munkaerő a nemzetközi migráción keresztül jön a tőkéért” – mondta Holtz-Eakin. Egy hasonló, 2019-es felmérés szerint minden negyedik potenciális migráns Európába akar eljutni, hogy ott jobb életkörülmények között élhessen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök válaszcsapást ígért a húszik ellen, miután egy, a jemeni terrorszervezet által kilőtt rakéta csapódott be Izrael fő repülőterének területén.
Gratulált George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének és a szélsőjobboldal elnökjelöltjének a megismételt elnökválasztás első fordulójában aratott győzelemhez Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldali pártok jelöltje elsősorban Nyugat-Európában és Oroszországban tarolt a külföldön élő románok körőben a megismételt elnökválasztás vasárnapi első fordulójában.
Az Egyesült Államok fontolóra veheti további szankciók bevezetését Oroszországgal szemben, ha nem sikerül békemegállapodást kötnie Ukrajnával a háború befejezéséről – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök vasárnap az <a href="https://www.nbcnews.com/meet-the-press/video/full-interview-president-trump-says-he-l
Donald Trump amerikai elnök szerint eljöhet az az idő, amikor az Egyesült Államok felhagy a békeközvetítéssel az ukrajnai háború megállítása érdekében, de, hogy ez mikor történhet meg egyelőre nem árulta el.
Oroszországnak minden szükséges ereje megvan ahhoz, hogy sikeresen befejezze az ukrajnai „különleges műveletet” nukleáris fegyverek bevetése nélkül, bárhogyan is provokálják erre – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Vasárnap délelőtt becsapódott egy jemeni rakéta a Ben Gurion repülőtér közelében, Izrael középső részén.
Hogy mit gondolnak a magyarok, azt nem a kijevi elnök és nem a brüsszeli bürokraták döntik el – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök az X közösségi felületen.
Izrael hadserege szombaton bejelentette, hogy a következő napokban több ezer tartalékost mozgósít, ami a gázai offenzíva kiterjesztésének tűnik, miközben a tűzszünet biztosítását célzó tárgyalások elakadtak.
Romániát nem zárták ki a vízummentességi programból, „csak még nem kapta meg a jóváhagyást” – állította James E. Trainor, a jelenleg Bukarestben tartózkodó, az elnökválasztást figyelemmel kísérő amerikai küldöttség vezetője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!