Képünk illusztráció
Fotó: Balázs-Fülöp Emese
Az ukrajnai háborúval összeállt a „tökéletes vihar” Afrikában, tízmilliókat fenyeget az éhínség, a kontinensen belüli elvándorlás már most többmilliós, és ebből várhatóan Európa sem fog tudni kimaradni – véli Marsai Viktor, a budapesti Migrációkutató Intézet igazgatója. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a Heti Válasz podcastcsatornáján hallható interjújában az élelmiszer- és energiaár-növekedést tartja a drámai afrikai helyzet két fő okozójának.
2022. június 28., 11:102022. június 28., 11:10
2022. június 28., 11:132022. június 28., 11:13
„Ezek nem február 24-én kezdődtek. Afrikát is sújtotta a koronavírus, de jobban, mint a világ fejlettebb részeit, a járvány minimum két évvel vetette vissza a kontinenst. A tökéletes vihar elemeiben a klímaváltozás is nagyon fontos tényező, ráadásul negyven alatt megduplázódott – valahol megháromszorozódott – a lakosság. Míg Maliban például korábban a közösségek egyszerűen elvándoroltak, erre már nincs lehetőség, mert nincsenek szabad földek. A klímaváltozás és az elsivatagosodás által hajtott, általában nomád közösségek dél felé mennek, találkoznak a letelepedett földműves lakossággal, ebből pedig nagyon sokszor fegyveres konfliktus alakul ki” – vázolta a helyzetet Marsai Viktor.
A szakértő szerint az ukrajnai háború nélkül is éhínség lenne, február 24-e óta viszont további 30-80 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, ennek pedig beláthatatlan következményei lesznek.
Az orosz–ukrán háború miatt a gabona, az étolaj és a műtrágya világpiaci ára az egekbe szökött, ami a legszegényebb országokat érinti a legsúlyosabban – számolt be a 24.hu. A világszervezet adatbázisa szerint Afrika ötvennégy országa a búza csaknem felét Oroszországból és/vagy Ukrajnából importálja, de a háború miatt a szállítások akadoznak, vagy teljesen leálltak, ráadásul Benin és Szomália eddig az összes búzát e két országból szerezte be.
Képünk illusztráció
Fotó: Thomas Câmpean
„Az éhség által vezérelt migráció sokkal zavarosabb lesz, és sokkal kevésbé kezelhető” – idézte a portál Margatitisz Szkínászt, az Európai Bizottság alelnökét. A menekültek száma már most növekvő tendenciát mutat, a frontországok előrejelzései szerint a tavalyi 123 ezernél 20-30 százalékkal többen érkeznek az idén Európába. Egy dél-afrikai befektetőcég által finanszírozott kutatás azt jelzi, hogy az afrikai fiatalok több mint fele szeretne Európába vagy Észak-Amerikába vándorolni. Az indokok között a gazdasági nehézségeket és az oktatási lehetőségek hiányát nevezték meg a legfőbb oknak.
Ez a szám nagyobb, mint az Egyesült Államok 320 milliós lakossága. Ha ezen csoportnak csupán a fele akar kivándorolni, az is azt jelenti, hogy akár a közeljövőben is 180 millió ember kelhet útnak a jobb élet reményében – derül ki a V4NA nemzetközi hírügynökség cikkéből.
– fogalmazott a felmérés mögött álló Ivor Ichikowitz kutató.
Douglas Holtz-Eakin, az American Action Forum elnöke arra emlékeztet: az 1990-es években a közgazdászok azt várták a gazdag országok befektetőitől, hajtsanak végre munkahelyteremtő beruházásokat a fejlődő világban, ezáltal emberek milliárdjait emeljék ki a szegénységből.
„A közgazdaságtan azonban irtózik az ilyesfajta vákuumtól, és így most a szegény munkaerő a nemzetközi migráción keresztül jön a tőkéért” – mondta Holtz-Eakin. Egy hasonló, 2019-es felmérés szerint minden negyedik potenciális migráns Európába akar eljutni, hogy ott jobb életkörülmények között élhessen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosának őshonos kisebbségek ügyében tapasztalható tétlenségét bírálta, illetve a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés kapcsán a jogalkotás megindítását sürgette Vincze Loránt.
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében.
Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és mobil rakétatüzérségi rakétákat szállít Ukrajnának – közölte két amerikai tisztségviselő szerdán a Reuters hírügynökséggel, napokkal azután, hogy Donald
Románia új elnöke, Nicușor Dan egy politikai szerelmi háromszög középpontjában áll, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár páneurópai pártjai egyaránt udvarolnak neki, hogy csatlakozzon hozzájuk – írja a Politico.
Románia nemzetbiztonsági okok miatt kitiltotta területéről Ion Cebant, Chisinău főpolgármesterét, a Nemzeti Alternatíva Mozgalom (MAN) vezetőjét és másik két moldovai állampolgárt – erősítette meg szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Nem reagált érdemben a Kreml Donald Trump azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ostobaságokat mondott neki Ukrajna kapcsán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!