Maria Ressa és Dmitrij Muratov újságíró
Fotó: Nobel-bizottság
Maria Ressa Fülöp-szigeteki és Dmitrij Muratov orosz újságírónak ítélték oda az idei Nobel-békedíjat – jelentették be pénteken Oslóban.
2021. október 08., 12:172021. október 08., 12:17
2021. október 08., 13:442021. október 08., 13:44
A bizottság indoklása szerint Ressa és Muratov a „demokrácia és a tartós béke előfeltételének tekinthető véleménynyilvánítás szabadságáért” folytatott erőfeszítéséért kapta meg a kitüntetést. „Maria Ressa és Dmitrij Muratov minden olyan újságírót képvisel, aki ezért az eszményért küzd egy olyan világban, ahol a demokrácia és a sajtószabadság egyre súlyosabb kihívásokkal szembesül” – idézte az MTI Berit Reiss-Andersent, a Nobel-békedíjat odaítélő bizottság elnökét.
Maria Ressa 2012-ben társalapítója volt a Rappler kormánykritikus oknyomozó hírportálnak, amelynek munkáját jelenleg is vezeti. A Rappler rendszeresen bírálta Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök kijelentéseit és véres drogellenes háborúját. A bizottság méltatása szerint Ressa a véleménynyilvánítás szabadságának rettenthetetlen védelmezője. A Ressa által irányított Rappler hírportál rendszeresen foglalkozik azzal is, hogy a közösségi médiát hogyan használják fel álhírek terjesztésére, az ellenfelek zaklatására és a közbeszéd manipulálására. A hatóságok az utóbbi években több alkalommal őrizetbe vették Maria Ressát, míg a Time magazin 2018-ban az év egyik emberének választotta.
Dmitrij Muratov a Novaja Gazeta című független orosz lap alapítója és 24 éve főszerkesztője. Az újság egyike a kevés rendszerkritikus és független orosz médiumoknak. A lap korrupciós ügyekre, rendőri brutalitásra, törvénytelen őrizetbe vételekre, választási csalásokra derített fényt. Tevékenységükért súlyos árat fizettek: az utóbbi években hat újságírójuk lett gyilkosság áldozata, köztük a Kreml csecsenföldi politikáját bíráló Anna Politkovszkaja, akit csaknem napra pontosan 15 évvel ezelőtt öltek meg Moszkvában saját otthonának lépcsőházában.
„A Novaja Gazeta a tényeken alapuló szakmai tevékenysége és integritása miatt fontos információforrásnak számít számos olyan oroszországi társadalmi kérdésben, amelyekkel más médiumok csak ritkán foglalkoznak” – indokolta döntését a norvég bizottság.
A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. Nobel halálakor, 1896-ban Norvégia még Svédországhoz tartozott, vélhetőleg ezért rendelkezett így a feltaláló, de végakaratában nem indokolta döntését. A hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést „a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai”, valamint az emberi jogokért küzdők kaphatják meg.
A díj 10 millió svéd korona pénzbeli jutalommal és egy aranyéremmel jár, amelyet december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adnak át.
Az elmúlt tíz év Nobel-békedíjasai:
2011 – Ellen Johnson-Sirleaf libériai elnökasszony és honfitársa, a nőket a polgárháború ellen mozgósító Leymah Gbowee, továbbá a jemeni nőjogi és demokráciapárti aktivista Tavakkul Karman „a nők biztonságáért és a béke megteremtése érdekében folytatott politikai szerepvállalási jogukért folytatott erőszakmentes küzdelmükért”.
2012 – Az Európai Unió az európai kontinens békés fejlődésében, a demokrácia és az emberi jogok kiterjesztésében játszott meghatározó szerepéért.
2013 – A hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) a vegyi fegyverek megsemmisítése terén végzett széles körű munkájáért.
2014 – Az indiai Kailás Szatjárti és a pakisztáni Malala Juszafzai a gyermekek jogainak védelmében, a gyermekek és fiatalok elnyomása ellen és tanuláshoz való joguk védelmében folytatott harcukért.
2015 – A tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett, mert nagyban hozzájárult a tunéziai plurális társadalom felépítéséhez, „alternatív, békés politikai folyamatot indított el, amikor az ország a polgárháború szélére sodródott”.
2016 – Juan Manuel Santos kolumbiai elnök a kolumbiai fegyveres konfliktus lezárásáért tett erőfeszítéseiért.
2017 – Az atomfegyverek betiltásáért küzdő ICAN nemzetközi civil kezdeményezés, mert ráirányította a figyelmet arra, milyen katasztrofális következményekkel járhat atomfegyver bevetése a Földön, valamint kiemelkedő erőfeszítéseket tett az atomfegyverek globális és teljes betiltásáról szóló nemzetközi szerződés megkötéséért.
2018 – Denis Mukwege kongói sebész-nőgyógyász és a jazid vallású Nadia Murad iraki kurd emberi jogi aktivista „a nemi erőszak, mint háborús fegyver alkalmazása” elleni küzdelmükért.
2019 – Abij Ahmed Ali etióp miniszterelnöknek „a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében tett komoly erőfeszítéseiért, különösen az Etiópia és Eritrea közötti határvita megoldásában betöltött meghatározó kezdeményező szerepéért”.
2020 – Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) azon erőfeszítéseiért, amelyeket az éhínséget háborús fegyverként való felhasználása ellen tett.
Cikkünk frissül
A Hezbollah nem szándékozik feladni fegyvereit, amíg Izrael nem hagyja el teljes egészében Dél-Libanont, és nem szünteti meg légicsapásait – mondta Náim Kászem, a libanoni síita Hezbollah radikális szervezet vezetője.
Legkevesebb 51 ember halt meg, és 27 lányt továbbra is eltűntként tartanak nyilván a közép-texasi áradások miatt, amelyek péntek hajnalban sújtották Texas déli részét.
Texas déli részén a villámáradás halálos áldozatainak száma szombatra meghaladta a húszat, miközben további több mint húsz embert, főként egy gyerektábor lakóit változatlanul keresték.
Az ukrán külügyminisztériumba bekérették Magyarország kijevi nagykövetét, Heizer Antalt, a Budapestről érkező „barátságtalan nyilatkozatok” miatt – közölte a Kárpáthír portál.
Az amerikai képviselőház maratoni vita után elfogadta az adócsökkentésről, egyben kiadáscsökkentésről szóló átfogó törvényjavaslatot csütörtökön, ami szinte azonnal Donald Trump elnök elé kerülhet aláírásra.
Az Egyesült Államok nem állítja le teljesen az ukrajnai fegyverszállításokat, de gondoskodnia kell arról, hogy neki is maradjon elegendő fegyvere – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin közel egy órán át telefonáltak az ukrajnai rendezésről, de Oroszország nem enged a céljaiból – közölte a The Guardian szerint Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov.
Autóból az utcán tartózkodókra nyitott tüzet egy fegyveres Chicagóban, négyen meghaltak, és 14-en megsebesültek – közölték az amerikai nagyváros hatóságai csütörtökön.
Jövő heti plenáris ülésének hétfői munkanapán vitát tarthat, csütörtökön pedig szavazhat az Európai Parlament Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen beadott bizalmatlansági indítvány ügyében – közölte az RTBF
A Hamász nyitott a gázai tűzszünetre, de egyelőre nemet mondott az Egyesült Államok által támogatott fegyvernyugvási tervre, mivel a születendő megállapodásnak a háború teljes lezárását kell eredményeznie – közölte az iszlamista fegyveres szervezet.
szóljon hozzá!