Fotó: Haáz Vince
A skót parlament kedden a várakozásoknak megfelelően felhatalmazta Nicola Sturgeon skót kormányfőt az újabb skóciai függetlenségi népszavazás előkészületeinek megkezdésére.
2017. március 28., 21:452017. március 28., 21:45
2017. március 28., 23:172017. március 28., 23:17
Az edinburghi törvényhozás kényelmes többséggel, 69:59 arányban szavazta meg Nicola Sturgeon indítványát. A keddi parlamenti szavazás mindazonáltal korántsem jelenti az újabb referendum tényleges kiírását. Sturgeon arra kért és kapott felhatalmazást, hogy engedélyt kérhessen a brit kormánytól a függetlenségi népszavazás előkészítésére és meghirdetésére.
A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, amelyen az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel. Az újabb referendum kiírására a közeljövőben nem lehet számítani. Nicola Sturgeon, aki a múlt héten ismertette az általa felvázolt menetrendet, maga is hangsúlyozta: az új népszavazást legkorábban 2018 őszén, legkésőbb 2019 tavaszáig lehetne megtartani.
Theresa May brit miniszterelnök azonban már a keddi edinburghi parlamenti szavazás előtt gyakorlatilag kizárta, hogy engedélyezzék az újabb skóciai függetlenségi népszavazást a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló, hivatalosan szerdán kezdődő tárgyalássorozat lezárása előtt. A skót népszavazási tervek ismertetése utáni nyilatkozatában Theresa May kijelentette: „nincs most itt az ideje\" az újabb referendumnak, mivel jelenleg minden energiát az Európai Unióval folytatandó tárgyalássorozatra kell összpontosítani. May szerint ha ezzel egy időben a skóciai népszavazással is foglalkozni kellene, az rontaná az esélyeit egy olyan megállapodás elérésének az EU-val, amely Skócia számára is kedvező. A brit miniszterelnök arról viszont nem szólt, hogy később, az EU-tárgyalások után hozzájárulna-e a skóciai függetlenségi népszavazás kiírásához.
Sturgeon azzal indokolja az újabb függetlenségi népszavazás szükségességét, hogy Skóciát akarata ellenére „rángatják ki\" az Európai Unióból. A brit EU-tagságról rendezett tavalyi népszavazáson a skótok 62 százaléka a bennmaradásra voksolt, de országos átlagban így is a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,9 százalékos többségbe. Nicola Sturgeon érvelése szerint a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) választási programjában az állt, hogy a skót kormány jogot formál az újabb függetlenségi népszavazás meghirdetésére, ha a skót függetlenségről rendezett 2014-es népszavazás időszakához képest jelentősen és érdemben megváltoznak a körülmények, például ha Skóciát akarata ellenére ki akarják léptetni az EU-ból.
A skót miniszterelnök szerint a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazás után ez a helyzet előállt. A legújabb felmérések szerint azonban továbbra sincs meg a skót függetlenség többségi támogatottsága. A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív brit lap és az LBC londoni kereskedelmi rádió megbízásából a Panelbase közvélemény-kutató által elvégzett legutóbbi vizsgálat kimutatta, hogy a skótok 44 százaléka támogatja, 56 százalékuk viszont elveti Skócia függetlenné válásának gondolatát.
Fantasztikus sikernek nevezte Orbán Viktor Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez, kiemelve, hogy Románia csatlakozása a határon túli magyarok által régóta várt és a magyar nemzeti egység szempontjából fontos lépés.
Ukrán katonai kiképzők 2025-ben Litvániában fognak kiképzésben részesülni a NATO védelmi oktatási programjának (DEEP) részeként – jelentette a védelmi minisztérium csütörtökön.
Egy izraeli csapás legalább 30 palesztint megölt és 50 másikat megsebesített csütörtökön; az áldozatok a Gázai övezet központjában egy postahivatalban húzták meg magukat.
A Time amerikai magazin Donald Trumpot választotta az év emberének immár másodszor; a megválasztott elnök bírálta, hogy Kijev oroszországi mélységi támadásokra használja fel az Egyesült Államoktól kapott ballisztikus rakétákat.
A NATO-főtitkár csütörtökön, egy brüsszeli rendezvényen tartott előadásában kijelentette, hogy a szövetségnek „háborús gondolkodásmódra” kell váltania a fokozódó orosz agresszióval és a Kína által jelentett új fenyegetésekkel szemben.
Megkezdődött Ankarában Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő tárgyalása – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a helyszínről.
A Románia és Bulgária teljes jogú schengeni csatlakozásáról szóló döntés a magyar nemzeti érdekeket is szolgálja – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a csütörtöki döntést kommentálva.
Nehezen haladnak a koalíciós tárgyalások az Európa-párti kormány megalakítására készülő négy párt között, így már annak a lehetősége is felmerült, hogy sorsolással döntsék el, melyik minisztérium melyik párthoz kerül – legalábbis egyes sajtóértesül&
Hosszú évek várakozása után végre teljes körű bebocsátást nyer Románia a schengeni „elitklubba”: az EU belügyminiszterei csütörtöki, brüsszeli ülésükön rábólintottak a teljes körű román és bolgár csatlakozás
Szíriában az Aszad-rezsimet megdöntő iszlamista lázadók sikere nyomán egyre nagyobb annak a veszélye, hogy az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezet is új erőre kap.