Nincs megállás? Románia közel áll a teljes körű schengeni csatlakozáshoz
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Csütörtökön szavaz a Bel- és Igazságügyi Tanács a Románia és Bulgária schengeni övezeten belüli szárazföldi határain folytatott ellenőrzések megszüntetéséről 2025. január 1-től – erősítette meg kedden az Agerpres hírügynökségnek egy uniós tisztviselő.
2024. december 10., 19:582024. december 10., 19:58
Románia és Bulgária teljes körű schengeni csatlakozása az Állandó Képviselők Bizottságának (COREPER) szerdai ülésén is téma lehet, de az elmúlt időszak fejleményei alapján nem várható változás a döntésben.
Gerhard Karner osztrák belügyminisztert azt nyilatkozta, „meg lehet tenni a következő lépést” a Bel- és Igazságügyi Tanács december 12-én és 13-án Brüsszelben tartandó ülésén, „megnyílik az út” az előtt, hogy a két ország a szárazföldi határaival is csatlakozzon a schengeni övezethez.
Némi bizonytalanság övezi azonban továbbra is azokat az ideiglenes határellenőrzéseket, amelyeket a Románia, Bulgária, Magyarország és Ausztria képviselői által november végén Budapesten elfogadott megállapodás ír elő „a migrációs útvonalakban a schengeni térség bővítése miatt bekövetkező lehetséges változások minimalizálása érdekében”.
Az erre vonatkozó kérdésre az uniós tisztviselő azt válaszolta, hogy „a belső határellenőrzések esetleges bevezetéséről Bulgáriának és Romániának kell döntenie”.
Hasonló közös nyilatkozat kísérte a 2023. december 30-i döntést is a két ország részleges – vízi és légi – schengeni csatlakozásáról, amely idén március 31-én lépett érvénybe.
Az osztrák belügyminiszter hétfő este azt is kijelentette, hogy a Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával szembeni korábbi vétója és az illegális bevándorlás elleni küzdelemhez kapcsolódó osztrák követelések hatására csökkent az osztrák-magyar határ környékén feltartóztatott migránsok száma. „E vétó nélkül nem történt volna ilyen mértékű csökkenés” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy míg tavaly októberig 70 ezer személyt tartóztattak fel, idén ugyanebben az időszakban 4 ezret.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!