HIRDETÉS
Áder János megfogalmazása szerint mondhatunk nemet mindarra, ami mérgezi hétköznapi életünket: az elaljasult közbeszédre, az embertársainkat vallásukban, identitásukban, méltóságukban sértő cselekedetekre. Szerinte külső erők nem akadályozhatják meg, hogy nemet mondjunk a „másokra való mutogatásra, a magunk felelősségének palástolására, a mindenkin átgázoló törtetésre, a becstelenségre, mások tisztességének elvitatására”.
„Mondhatunk nemet az igénytelenségre, az ünnepeinkből gúnyt űző cinizmusra, az érdekek szerint torzított valóságra, a rövidlátó gondolkodásra” – folytatta Áder János.
Hozzátette azt is, hogy környezetünk felelőtlen kirablására, a vizeinket mérgező, a levegőt szennyező, a jövőnket felélő kíméletlen valóságra is lehet nem a válasz. „Mint ahogy mondhatunk igeneket is” – idézte az MTI az államfőt. Majd példaként említette, hogy mondhatunk igent mindarra, amilyennek a jövőt, a magunk és gyermekeink életét szeretnénk látni. Otthonaink békességére, az egymással való törődésre, a teljesítmény elismerésére, a tisztességes versenyre, a barátainkat segítő jó szándékra is mondhatunk igent – tette hozzá.
A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy „mondhatunk igent a magyar nemzetre, Kárpát-medencei együvé tartozásunkra, a magyar érdekek képviseletére, hagyományaink ápolására, anyanyelvünk megóvására”. Továbbá egy erős Európára, egy erősebb Európai Unióban erős Magyarországra, és mondhatunk igent a tisztább környezetre, vizeink, földjeink, erdeink védelmére – húzta alá.
Áder János beszédében felidézte, hogy a csángó magyarok – ősi szokás szerint – az esztendő első óráiban még ma is házról házra járnak és áldást kérnek a falunak, szülőföldnek, a közös nyelvet beszélőknek, mert tudják: az összetartó közösségben az egyes ember is erősebb. „Bőséget és jó kenyeret kívánnak egymásnak, majd zenével és énekkel űzik el az ártó erőket” – tette hozzá. Úgy fogalmazott, ezek az emberek nemcsak magukra és azokra gondolnak, akikhez bekopogtattak. Az áldás kérése ugyanis a falunak, a szülőföldnek és a közös nyelvet beszélőknek is szól, hiszen tudják, hogy összetartó közösségben az egyes ember is erősebb.
„Szeressük embertársunkat, vagy azért, mert jó, vagy azért, hogy jó legyen” – idézte Szent Ágostont az államfő, aki beszéde végén boldog új évet kívánt Magyarországnak.
A köztársasági elnök újévi köszöntőjét ezúttal is Weisz Fanni esélyegyenlőségi aktivista fordította jelnyelvre a siket és nagyothalló nézők számára.
