Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán megbeszlést folytatott Gianni Buquicchióval, a Velencei Bizottság elnökével
Fotó: Szijjártó Péter/Facebook
A kormány a nemzetközi intézményekhez fordult a kárpátaljai magyarok jogainak védelmében, sürgős az ügy, ugyanis az újabb jogfosztó ukrán törvény értelmében szeptembertől gyakorlatilag megszűnnek a nemzetiségi iskolák az országban – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Strasbourgban.
2023. február 15., 16:432023. február 15., 16:43
2023. február 15., 16:532023. február 15., 16:53
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető aláhúzta, hogy a szóban forgó, tavalyi év végén elfogadott jogszabály tovább súlyosbítja a kárpátaljai magyar nemzeti közösség helyzetét, ezért muszáj fellépni az ügyben a nemzetközi intézményeknél, még ha a háború kitörésekor a kormány úgy is határozott, hogy úgymond zárójelbe teszi átmenetileg a jogfosztások kérdését. „Meg akarjuk és meg is fogjuk védeni a magyar nemzeti közösségek jogait a világ minden pontján, így természetesen a kárpátaljai magyarok is számíthatnak Magyarország, a magyar kormány segítségére akkor, amikor a jogaik érvényesüléséről van szó” – szögezte le Szijjártó.
Emellett életbe lép az a szabályozás is, amelynek alapján a negyedik osztálytól felfelé lépcsőzetesen 40 százalékra csökken a magyar nyelven tartható órák aránya, s megszűnik a nemzeti nyelvű érettségizés, felvételizés és szakképzés is. Szijjártó Péter üdvözölte, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács parlamenti közgyűlése magyar–román kezdeményezésre a Velencei Bizottsághoz fordul a kérdésben, és az alkotmányjogi szakértőkből álló testület júniusra kész is lesz az állásfoglalásával.
Hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács kifejezetten a kontinens békéjének fenntartására jött létre, az intézmény jelentősége ezért kiemelkedő, ugyanis széles körű párbeszédre ad lehetőséget. „Őszintén reméljük, hogy a nemzetközi közösség, az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek majd ugyanúgy ki fogják kényszeríteni Ukrajnától a Velencei Bizottság álláspontjának érvényesítését, mint ahogyan azt tették egyébként több esetben magyarországi jogszabályok esetében is” – mondta. A tárcavezető hozzátette, Magyarország kiáll Ukrajna mellett, az ország történetének legnagyobb humanitárius akcióját tovább folytatja mindaddig, amíg kell, ugyanakkor elvárja Ukrajnától, hogy állítsa helyre a magyar nemzeti közösség jogait az anyanyelvhasználat tekintetében.
„A kárpátaljai magyarok számíthatnak ránk” – jelentette ki a külügyminiszter, rámutatva, hogy az érintettek jogaiért való kiállás továbbra is a magyar diplomácia egyik legfontosabb feladata lesz. Továbbá kiemelte, hogy az elmúlt hét-nyolc évben a magyar–ukrán kapcsolatokat alapvetően határozta meg az a folyamat, amelynek keretében Kijev „lépésről-lépésre sértette meg és vette el a magyar nemzeti közösség jogait”.
Szijjártó Péter a francia városban az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnökével, a Velencei Bizottság tiszteletbeli elnökével, valamint az Európa Tanács és a testület parlamenti közgyűlésének főtitkárával találkozott a nap folyamán.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének monitorozó testülete a Velencei Bizottsághoz fordul az ukrán kisebbségi törvény ügyében.
Oroszország szombatra virradó éjszaka 208 drónnal és 27 rakétával és légibombával támadta Ukrajnát, a fő célpont Dnyipropetrovszk megye volt, amelynek székhelyén, Dnyipróban az eddigi adatok szerint két ember életét vesztette.
A korrupcióellenes hatóságokat a nyugati globalista körök erőltették rá Kijevre, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig hibázott, amikor azt hitte, most megszabadulhat a gyámságuk alól – összegzett Dunda György kárpátaljai újságíró.
A belga szövetségi kormány jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi radikális szervezetek betiltását az ország biztonságának és demokratikus rendjének védelme érdekében – közölte pénteken a belga belügyminisztérium.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken bejelentette, hogy az ukrán és az orosz tárgyalók megkezdték az egyeztetéseket egy esetleges találkozóról a két ország vezetői között, ami egy lépés az orosz invázió befejezése felé.
Bírálta Romániát Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, mivel Bukarest szerinte túlságosan enyhén reagált arra, hogy a hét elején több ukrán repülőgép véletlenül behatolt a román légtérbe.
Franciaország szeptemberben hivatalosan elismeri a palesztin államot – jelentette be Emmanuel Macron elnök, ezzel Franciaország lesz az első G7-ország, amely ezt megteszi.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beterjesztette csütörtökön azt a törvényjavaslatot, amely ígérete szerint visszaállítja a korrupcióellenes intézmények, a korrupcióellenes nyomozóhivatal és a korrupcióellenes ügyészség függetlenségét.
Lezuhant az oroszországi Amuri területen eltűnt An-24-es típusú utasszállító repülőgép, megtalálták a roncsait – közölte a TASZSZ hírügynökséggel az Oroszországi Föderáció Sürgősségi Helyzetek Minisztériumának sajtószolgálata csütörtökön az MTI szerint.
A kormány antiszemita gyűlöletbeszéd miatt kitiltja Magyarország területéről a terroristákat támogató, Kneecap nevű ír együttest – írta meg a Magyar Nemzet csütörtökön.
Gáza a palesztin enklávéba érkező segélyek blokádja miatt ember által okozott tömeges éhezésnek van kitéve – jelentette ki szerdán Tedrosz Adhanom Ghebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője.
szóljon hozzá!