A kárpátaljai magyarság két nagy érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség szerint a törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat. A törvény nem csupán megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, de újabbakat is bevezet, „nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem” – áll a közös nyilatkozatban.

korábban írtuk

Zelenszkij aláírta a nemzeti kisebbségekről szóló, magyar és román részről is bírált törvényt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken aláírta a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt. Az orosz-ukrán háború kitörése előtt ennek a törvénynek a hiánya vezetett feszültségekhez a magyar és az ukrán doplomáciában.

A román külügyminisztérium sajnálatosnak nevezte, hogy az ukrán parlament egy „hiányos, jogszűkítéseket lehetővé tevő, az országban élő nemzeti közösségek igényeit figyelmen kívül hagyó” kisebbségi törvényt fogadott el, ezért felszólította az ukrán felet, hogy kérjen újabb ajánlást az ügyben a Velencei Bizottságtól és ültesse is át a gyakorlatba az Európa Tanács alkotmányjogi konzultatív testületének javaslatait.

Klaus Iohannis elnök január elején azt kérte ukrán kollégájától, Volodimir Zelenszkijtől, hogy Kijev találjon gyors megoldást Bukarestnek az ukrán kisebbségi törvénnyel kapcsolatban kifejtett aggodalmaira. Ezt követően Bogdan Aurescu külügyminiszter ukrán hivatali kollégájával, Dmitro Kulebával abban egyezett meg telefonon, hogy „átfogó” konzultációs folyamat indul Bukarest és Kijev között az ukrajnai kisebbségi törvényről.

korábban írtuk

Konzultációs folyamat indul Bukarest és Kijev között az ukrajnai kisebbségi törvényről

„Átfogó” konzultációs folyamat indul Bukarest és Kijev között az ukrajnai kisebbségi törvényről – ebben állapodott meg szerdán telefonon folytatott megbeszélésén Bogdan Aurescu külügyminiszter az ukrán hivatali kollégájával, Dmitro Kulebával.

Az Oroszország tagságának tavalyi megszüntetése óta 46 államot soraiban tudó regionális szervezet (amely nem az Európai Unió intézménye) most zajló parlamenti közgyűlésén Corlățean felszólalt az ukrán kisebbségi törvény ügyében, diszkriminatív eljárásnak nevezve azt, ahogyan a kisebbségekkel bánnak Ukrajnában. Az interpellációra válaszolva Annalena Baerbock német külügyminiszter jelezte: Kijevnek a kisebbségvédelem terén is előrelépéseket kell tennie az Európai Unió felé vezető úton.

Ugyanakkor a román Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora kezdeményezte a parlamenti közgyűlés monitorozó bizottságánál, hogy a testület az ukrán kisebbségi törvény ügyében az Európa Tanács másik szervéhez, a független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsághoz forduljon. Utóbbitól azt várja, hogy vizsgálja meg a jogszabályt, és fogalmazzon meg ajánlásokat a felmerülő panaszok orvoslása érdekében.

A kezdeményezést egyhangúlag elfogadta a monitorozó testület. A hírt közlő csütörtöki Facebook-bejegyzésében Titus Corlățean „érdekességként” jelezte, hogy két magyar kollégája is társult hozzá a beadvány benyújtása előtt – a mellékelt fotó szerint a fideszes Németh Zsolt és a szocialista Gurmai Zita is ellátta kézjegyével a kezdeményezést –, illetve az ukrán parlamenti képviselők is támogatták. „Tehát lehet...” – állapította meg bejegyzésében Corlățean.