Titus Corlățean az ET parlamenti közgyűlésének ülésén
Fotó: Facebook/Titus Corlățean
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének monitorozó testülete a Velencei Bizottsághoz fordul az ukrán kisebbségi törvény ügyében. A lépést – amelyet a monitorozó testület csütörtöki ülésén egyhangúlag elfogadott – Titus Corlățean, a román képviselet tagja kezdeményezte, de két magyarországi kollégája, Németh Zsolt és Gurmai Zita is ellátta aláírásával a beadványt.
2023. január 26., 16:372023. január 26., 16:37
2023. január 26., 16:432023. január 26., 16:43
A nemzeti kisebbségekről szóló törvényt decemberben fogadta el az ukrán parlament, a hónap végén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is aláírta. A törvény elfogadása az egyik feltétele az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésének. A jogszabály – szövege szerint – biztosítja a jogot a nemzeti kisebbségek nyelvének szabad használatára a magán- és a közéletben, szóbeli és írásbeli formában, a törvény adta határokon belül.
A kárpátaljai magyarság két nagy érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség szerint a törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat. A törvény nem csupán megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, de újabbakat is bevezet, „nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem” – áll a közös nyilatkozatban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken aláírta a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt. Az orosz-ukrán háború kitörése előtt ennek a törvénynek a hiánya vezetett feszültségekhez a magyar és az ukrán doplomáciában.
A román külügyminisztérium sajnálatosnak nevezte, hogy az ukrán parlament egy „hiányos, jogszűkítéseket lehetővé tevő, az országban élő nemzeti közösségek igényeit figyelmen kívül hagyó” kisebbségi törvényt fogadott el, ezért felszólította az ukrán felet, hogy kérjen újabb ajánlást az ügyben a Velencei Bizottságtól és ültesse is át a gyakorlatba az Európa Tanács alkotmányjogi konzultatív testületének javaslatait.
Klaus Iohannis elnök január elején azt kérte ukrán kollégájától, Volodimir Zelenszkijtől, hogy Kijev találjon gyors megoldást Bukarestnek az ukrán kisebbségi törvénnyel kapcsolatban kifejtett aggodalmaira. Ezt követően Bogdan Aurescu külügyminiszter ukrán hivatali kollégájával, Dmitro Kulebával abban egyezett meg telefonon, hogy „átfogó” konzultációs folyamat indul Bukarest és Kijev között az ukrajnai kisebbségi törvényről.
„Átfogó” konzultációs folyamat indul Bukarest és Kijev között az ukrajnai kisebbségi törvényről – ebben állapodott meg szerdán telefonon folytatott megbeszélésén Bogdan Aurescu külügyminiszter az ukrán hivatali kollégájával, Dmitro Kulebával.
Az Oroszország tagságának tavalyi megszüntetése óta 46 államot soraiban tudó regionális szervezet (amely nem az Európai Unió intézménye) most zajló parlamenti közgyűlésén Corlățean felszólalt az ukrán kisebbségi törvény ügyében, diszkriminatív eljárásnak nevezve azt, ahogyan a kisebbségekkel bánnak Ukrajnában. Az interpellációra válaszolva Annalena Baerbock német külügyminiszter jelezte: Kijevnek a kisebbségvédelem terén is előrelépéseket kell tennie az Európai Unió felé vezető úton.
Ugyanakkor a román Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora kezdeményezte a parlamenti közgyűlés monitorozó bizottságánál, hogy a testület az ukrán kisebbségi törvény ügyében az Európa Tanács másik szervéhez, a független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsághoz forduljon. Utóbbitól azt várja, hogy vizsgálja meg a jogszabályt, és fogalmazzon meg ajánlásokat a felmerülő panaszok orvoslása érdekében.
A kezdeményezést egyhangúlag elfogadta a monitorozó testület. A hírt közlő csütörtöki Facebook-bejegyzésében Titus Corlățean „érdekességként” jelezte, hogy két magyar kollégája is társult hozzá a beadvány benyújtása előtt – a mellékelt fotó szerint a fideszes Németh Zsolt és a szocialista Gurmai Zita is ellátta kézjegyével a kezdeményezést –, illetve az ukrán parlamenti képviselők is támogatták. „Tehát lehet...” – állapította meg bejegyzésében Corlățean.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.
Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.
Donald Trumptól kér segítséget Evgeniya Guțul, Moldova autonóm régiója, Gagauzia kormányzója, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették.
A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország, a két fél a 2025-ös évre vonatkozó tervről szóló megállapodást írt alá – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!