„Rászolgálunk a bizalmatokra” – mondta Erdogan, miután megnyerte a török elnökválasztást

•  Fotó: Facebook/Recep Tayyip Erdogan

Fotó: Facebook/Recep Tayyip Erdogan

A török Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) elnöke, Ahmet Yener vasárnap este bejelentette: a közel végleges adatok alapján Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő török államfő nyerte az elnökválasztás második fordulóját.

Hírösszefoglaló

2023. május 29., 09:402023. május 29., 09:40

2023. május 29., 11:092023. május 29., 11:09

Az YSK elnöke sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a voksok 99,43 százalékos feldolgozottsága mellett Erdogan 52,14 százalékkal áll az élen.
Elmondása szerint az ellenzéki jelölt, Kemal Kilicdaroglu, a Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke e részeredmény szerint a voksok 47,86 százalékát kapta meg.

Yener aláhúzta:

a még fel nem dolgozott szavazatok a jelenlegi helyzeten nem változtatnak, a nem végleges eredmény értelmében tehát Erdogant választották Törökország államfőjévé.

Erdogan egyébként már az este folyamán Isztambulban, a YSK-nak a szavazatok 75,42 százalékos feldolgozottsága melletti részeredményeire hivatkozva bejelentette győzelmét, és köszönetet mondott minden állampolgárnak, aki az elkövetkező öt évre is rá bízta az ország irányítását.
A török elnök, aki egy busz tetejéről intézett beszédet híveihez, azt hangoztatta, hogy a választás győztese Törökország és mind a 85 millió állampolgára.

„Rászolgálunk a bizalmatokra” – fogadkozott.

Az államfő beszédében hozzátette: a CHP vélhetően számon kéri Kilicdaroglun a vereséget. Egyúttal jelezte:

2024-ben helyhatósági választások lesznek, és vissza szeretnék szerezni Isztambult a CHP-től.

Erdogan Isztambulból a fővárosba, Ankarába repült, hogy az államfői palotánál mondjon ünnepi beszédet.

Ebben győzelmére utalva azt mondta,

újraválasztásával Törökország, a nemzet minden része, a demokrácia és az ország teljes 85 milliós népessége is nyert.

Erdogan pontban vasárnap éjfélkor szólalt fel az őt ünneplő, hivatalos adatok szerint mintegy 320 ezres tömeg előtt az államfői palota bejáratánál.

Beszédében rámutatott: azzal, hogy az elnökválasztás első fordulójával párhuzamosan tartott május 14-i parlamenti választáson a szavazók a kormányoldali pártszövetségnek többséget biztosítottak a törvényhozásban, Törökországban az államfő kezében összpontosuló végrehajtó hatalmat illetően is kifejezték már szándékukat.

Hangsúlyozta, immár félre kell tenni a választási kampány minden vitáját, civakodását, és „ideje a nemzeti célok, a nemzeti álmok érdekében egyesülni”.

Az elkövetkező napok legsürgetőbb ügye az infláció okozta problémák kiküszöbölése - húzta alá.

Az országában élő nagyjából négymillió menekülttel kapcsolatban Erdogan kiemelte, az ő önkéntes hazatérésük is része a politikájának.

Elmondta, eddig csaknem 600 ezer szíriai tért vissza országába, terveik szerint pedig néhány éven belül további egymillió menekült hazatérését fogják biztosítani.

Erdogan a beszédében egy másik kérdést érintve leszögezte: az ő vezetése alatt nem lehetséges annak a Selahattin Demirtasnak, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) volt társelnökének a szabadon engedése, aki terrorvádak miatt 2016 novembere óta ül előzetes letartóztatásban.

Kilicdaroglu az esti órákban pártja ankarai székházában szólalt fel. Az ellenzéki politikus rámutatott: szomorúsága igazi okai azok az óriási problémák, amelyek országára várnak.

„Az utóbbi évek legigazságtalanabb választási kampányát éltük át” – vélekedett, és azt kérte választóitól, hogy támogassák a demokráciáért vívott harc folytatását.

Az elnökválasztás második fordulója azért vált szükségessé, mert a május 14-i első fordulóban egyik indulónak sem sikerült abszolút többséget szereznie.

Több állam- és kormányfő – köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Novák Katalin köztársasági elnök – már vasárnap este gratulált a győzelemhez.

„Erdogan elnökkel, akinek újraválasztásához gratulálok, fogunk közösen tovább haladni” − írta Emmanuel Macron francia elnök

vasárnap este mikroblogján. „Franciaországnak és Törökországnak közösen jelentős kihívásokkal kell megbirkóznia” − utalt a francia államfő az európai béke megteremtésére, az euro-atlanti szövetség jövőjére, illetve a földközi-tengeri térség problémáinak orvoslására.

Vlagyimir Putyin orosz elnök is sietett gratulálni.

Az üdvözlő távirat szerint Erdogan újraválasztási győzelme önzetlen munkájának természetes eredménye.

„A választási győzelem Önnek a Török Köztársaság vezetői minőségében végzett önzetlen munkájának természetes eredménye volt, ami egyértelmű jele annak, hogy a török nép támogatja az Ön erőfeszítéseit az állami szuverenitás megerősítésére és az önálló és független külpolitika folytatására” – volt olvasható az orosz elnök üzenetében.

Putyin azt is hangsúlyozta, hogy

Oroszország nagy jelentőséget tulajdonít a közös projektek következetes megvalósításának, köztük az akkuyui atomerőmű építésének és a törökországi gázcsomópont létrehozásának.

„Szívből kívánok Önnek újabb sikereket az oly felelősségteljes államfői tevékenységben, valamint jó egészséget és boldogulást” – hangzott az orosz elnök üdvözlete.

Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök szintén üdvözlő táviratban gratulált.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Erdogan érdemeként méltatta, hogy dacára az országban zajló politikai-társadalmi folyamatoknak, sikerült megőriznie a társadalmi stabilitást. „Méltó, erős politikusnak tartom Önt és Fehéroroszország barátjának. Azonos érdekeink vannak, ami a nemzetközi helyzet feszültségmentesítését, az ellátási láncolatok biztosítását és a viték békés rendezését illeti. Mindig számíthat ránk” − tette hozzá a fehérorosz elnök.

Ebrahim Raiszi iráni elnök szintén jókívánságait tolmácsolta a török elnöknek. Az IRNA állami hírügynökség szerint Raiszi úgy fogalmazott, hogy egy szorosabb együttműködés országaik között megteremti a béke és stabilitás alapját a térségben.

Tüntetések és összecsapások

Eközben a Medya News beszámolói szerint több, délkeleti, jelentős arányban kurdok lakta tartományban összecsapások törtek ki a lakosság és a rendfenntartó erők között.
Az ellenzéki jelölt ezeken a területeken jelentős számú szavazatot kapott.
Összetűzésekről érkezett beszámoló Batman, Hakkari és Diyarbakir tartományból is, de Isztambul kurdok lakta negyedeiben is összecsapások voltak.
A tüntetők szerint a választáson számos szabálytalanságot követtek el.
A rendőrség könnygázt, vízágyút és gumilövedéket is bevetett, többen megsérültek. A beszámolók szerint a CHP egyik tagját halálra késelték Orduban.
Erdogan hívei közül viszont mintegy százezren vonultak az elnöki palota elé ünnepelni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 17., hétfő

Washington szakítsa meg a biztonsági együttműködést Romániával Georgescu eltiltása miatt – követeli két befolyásos kiadvány

Az Egyesült Államoknak meg kell szakítania a biztonsági együttműködést Romániával – véli két befolyásos konzervatív kiadvány, a The American Conservative és a The National Interest.

Washington szakítsa meg a biztonsági együttműködést Romániával Georgescu eltiltása miatt – követeli két befolyásos kiadvány
2025. március 17., hétfő

Bezárt vészkijáratot, számos szabálytalanságot fedeztek fel a macedóniai leégett diszkóban

Számos szabálytalanságot fedezett fel az ügyészség abban a diszkóban, amely vasárnap hajnalban égett le az észak-macedóniai Kocsaniban 59 ember halálát okozva – közölte Ljupcso Kocevszki államügyész.

Bezárt vészkijáratot, számos szabálytalanságot fedeztek fel a macedóniai leégett diszkóban
2025. március 17., hétfő

Lázár János a Krónikának: nem vonatkozik a külhoni magyarokra a vitatott alkotmánymódosítás

A román–magyar kettős állampolgárokat semmiképpen nem érinti a Fidesz alkotmánymódosítási javaslata, amely alapján felfüggeszthető lenne a kettős állampolgárok magyar állampolgársága – nyilatkozta a Krónikának Lázár János építési és közlekedési miniszter.

Lázár János a Krónikának: nem vonatkozik a külhoni magyarokra a vitatott alkotmánymódosítás
2025. március 17., hétfő

Robert Fico: Szlovákia soha nem fogja támogatni az EU Magyarország elleni szankcióit

Szlovákia soha nem fog támogatni semmilyen európai uniós szankciót Magyarország ellen, annak szuverén álláspontjai miatt – szögezte le Robert Fico szlovák miniszterelnök hétfőn a közösségi médiaprofilján közzétett bejegyzésében.

Robert Fico: Szlovákia soha nem fogja támogatni az EU Magyarország elleni szankcióit
2025. március 17., hétfő

Az EU jóváhagyta az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatás újabb részletének a kifizetését

Az Európai Unió külügyi tanácsa hétfőn, brüsszeli ülésén jóváhagyta az Ukrajnának szánt, makroszintű pénzügyi stabilitást biztosító 50 milliárd eurós, hosszú távú pénzügyi támogatás harmadik, 3,5 milliárd eurós részletének kifizetését.

Az EU jóváhagyta az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatás újabb részletének a kifizetését
2025. március 17., hétfő

Moszkva megerősítette: kedden tárgyalhat Putyin és Trump

Valóban előkészületben van a Donald Trump amerikai elnök által keddre bejelentett megbeszélés Vlagyimir Putyin orosz államfővel – erősítette meg Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak.

Moszkva megerősítette: kedden tárgyalhat Putyin és Trump
2025. március 17., hétfő

Donald Trump érvénytelennek nyilvánította Joe Biden összes kegyelmi döntését

Érvénytelennek nyilvánította Donald Trump amerikai elnök a Truth Social oldalon hétfőn közzétett bejegyzésében azokat a kegyelmeket, amelyekről Joe Biden előző elnök rendelkezett hivatali idejének végén.

Donald Trump érvénytelennek nyilvánította Joe Biden összes kegyelmi döntését
2025. március 17., hétfő

Kórházi helyekkel nem, a sérültek szállításával tudja segíteni Románia Észak-Macedóniát a szórakozóhelyen tomboló tűz után

Románia a slrültek külföldi kórházakba szállításával segíti Észak-Macedóniát a vasárnap hajnali tűzvész után – jelentette be Raed Arafat, a katasztrófavédelem vezetője hétfőn.

Kórházi helyekkel nem, a sérültek szállításával tudja segíteni Románia Észak-Macedóniát a szórakozóhelyen tomboló tűz után
2025. március 17., hétfő

Oroszország valójában nem akar békét – véli az EU külügyi főképviselője

Az Oroszország által a tűzszünethez szabott feltételek azt bizonyítják, hogy valójában nem akar békét, mert olyan követelményeket támaszt, amelyek az ő háborús céljai megvalósítását jelentenék – jelentette ki Kaja Kallas.

Oroszország valójában nem akar békét – véli az EU külügyi főképviselője
2025. március 17., hétfő

Odacsaptak az amerikaiak a hajózás biztonságát fenyegető húsziknak, sok a halott

A jemeni amerikai csapások halálos áldozatainak száma 53-ra emelkedett, köztük öt gyermek is van – közölte a húszi lázadók egészségügyi minisztériuma.

Odacsaptak az amerikaiak a hajózás biztonságát fenyegető húsziknak, sok a halott