például azt mondják, hogy a választások nem demokratikus módon zajlottak, erre azonban egyetlen bizonyíték sincs vagy azt állítják, hogy rossz a média helyzete – magyarázta. A nyomásgyakorlás másik módja, hogy Belgrádra mutogatnak, amikor a tavaly szeptemberben Észak-Koszovóban történt, rendőrök elleni támadásról van szó. „Közhellyé vált Szerbiára mutogatni annak érdekében, hogy csökkentsék Albin Kurti (koszovói miniszterelnök) felelősségét a szerbek Koszovóból történő elűzésében” – emelte ki Aleksandar Vucic.
A harmadik mód pedig a különböző „ügyek” kitalálása, amelyekben az derül ki, hogy a kétes ügyekben résztvevők mind Aleksandar Vucic partnerei voltak.

„Ha ezt minden nap csinálják, akkor az emberek ezt ellenőrizni fogják” – húzta alá, majd hozzátette: az embereknek tudniuk kell, hogy ezek a támadások nem véletlenül történnek.
„Ha Szerbia megtartja a szabad gondolkodásmódját, ezek a dolgok folytatódni fognak” – szögezte le. Véleménye szerint ez a belgrádi hozzáállás nem tetszik a Nyugatnak, amely azt szeretné, hogy olyan bábkormány irányítsa az országot, mint amilyen 2012 előtt volt.

– hangoztatta Aleksandar Vucic. Mint mondta, ezt a baloldali, bábkormány felállítását szeretnék elérni azzal, hogy folyamatosan bűncselekményeket akarnak az ország vezetőihez kötni, hogy embertelennek állítják be az országot, és alapvetően rossz képet festenek Szerbiáról és az ott élők helyzetéről.

Az európai uniós csatlakozásra váró Szerbiát kulturális, vallási és történelmi kapcsolatok kötik Oroszországhoz és noha elítélte Moszkva Kijev elleni agresszióját, nem hajlandó csatlakozni az uniós büntetőintézkedésekhez, ahogyan Kínával sem akarja megszakítani a gazdasági kapcsolatokat. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.