Bolgár jövedelemforrás a román turista – Csupán egy kopott plakát figyelmeztet az afrikai sertéspestis veszélyeire a határon

Pataky István 2019. augusztus 08., 16:39 utolsó módosítás: 2019. augusztus 08., 16:41

Szemetelnek ugyan a romániai turisták a tengerparton, megítélésük mégis inkább kedvező Bulgáriában, mivel fontos jövedelemforrást jelentenek, közvetlenek, és borravalót is adnak – számolt be helyszíni tapasztalatairól Barabás T. János. A szakértőt annak apropóján kérdeztük, hogy Bojko Boriszov bolgár kormányfő a romániai turistákat okolta az afrikai sertéspestis behurcolása miatt.

Vendégszeretet. A romániai turisták általános bulgáriai megítélése nem tükrözi a bolgár miniszterelnök által mondottakat Fotó: Rédai Attila

Hivatalos adatok szerint tavaly 1,14 millió román turista fordult meg Bulgáriában, és ebben a számban nincsenek benne azok, akik csak átutaztak az országon délebbi úti céllal – tájékoztatta lapunkat Barabás T. János. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője rendszerint a bolgár tengerparton tölti a nyarat, így személyes tapasztalatai vannak a Bulgáriában történtekről. A Romániából érkezők főleg a Várna, Balcsik és a román határ közötti tengerparti sávon vannak nagy létszámban nyáron, itt ők képezik a turisták többségét.

Mária román királyné balcsiki botanikus kertjének parkolójában nem lehet helyet találni a sok romániai rendszámú autó miatt”

– érzékeltette a helyzetet az erdélyi származású szakértő, akitől azt is megkérdeztük, hogy ő is érzékelte-e a Bojko Boriszov által állítottakat, azaz a romániai turisták szemetelését. Azt mondta, mivel a románok vannak a tengerpart északi felében többségben, az ő szemetelésük szúr szemet. „Valóban eldobják a plázson a pillepalackokat és általában a szemetet, bár vannak szemetesládák is. A Románia felé vezető közutak mellett sok a szemét, de tapasztalatom szerint ezt inkább a kamionosok okozzák, nem a turisták” – számolt be az általa látottakról Barabás T. János.

A romániai turisták általános bulgáriai megítélése ugyanakkor nem tükrözi a bolgár miniszterelnök által mondottakat.

A román turistákról többnyire kedvező véleménnyel vannak, hiszen a legfontosabb jövedelemforrást jelentik Bulgária északkeleti részén. A románok ráadásul jókedvűek, beszédesek, közvetlenek, adnak borravalót szemben például a morcos magyarokkal”

– mondta a szakértő. Megemlítette, hogy a híres Aranyhomok parton található vendéglők többségében román nyelvű étlap is van, a piacon pedig értenek románul.

Történelmi sérelmek

Lehet politikai népszerűséget szerezni románellenes retorikával? – kérdeztük az elemzőt.

A bolgár történelmi tudatban nem túl kedvező a románok megítélése, főleg az 1913-as második balkáni háború miatt, amikor a bolgár hadsereg a görögök, szerbek és törökök előtti kapitulálást követően a bukaresti kormány hadüzenet nélkül lerohanta és annektálta a bolgár Dél-Dobrudzsát.

Az akkori és az I. világháború utáni román atrocitásokat gyászolja számos emlékmű például Kavarna, Szilisztra, Sabla városban. 1880 után és a két világháború között kétszázezernyi bolgárt telepítettek ki Romániából, az ő emlékük is fájó. Nicolae Iorga sajátos történelemszemlélete óta vita van a két fél között a dél-dunai területek és a közös múlt okán” – vázolta a történelmi háttér okozta sérelmeket Barabás T. János. Hozzátette: a hétköznapi életben nem tapasztalható románellenesség, a bolgárok inkább a muzulmánok miatt aggódnak: az ország 6,5 millió lakójából több mint egymillió török, s ugyanilyen létszámú a muzulmán hitű roma kisebbség. A bulgáriai szélsőjobboldali párt, az Attaka a muzulmánellenességből „él meg” – jegyezte meg a szakértő.

Nincs anyanyelvű oktatás

Mint mondta, a szófiai parlamentben domináns középpártok óvakodnak a románellenes retorikától, inkább fű alatt zajlik a bulgáriai románok/vlahok háttérbe szorítása. „Míg 1948-ban a lakosság három százaléka, mintegy 250 ezren vallották magukat román/aromán nyelvűnek, jelenleg tíz-húszezerre csappant a számuk, gyakorlatilag nincs anyanyelvű iskolájuk és templomi szertartásuk. Csupán Szófiában működik egy elemi iskola. A romániai bolgár közösség is majdnem eltűnt, csak az Osztrák–Magyar Monarchia hagyományaival rendelkező Bánságban vannak intézményeik.

A balkáni kisebbségek sorsát ismerve nem meglepő, hogy a romániai magyarok kitartását, beolvadástól való ódzkodásukat értetlenség kíséri Bukarestben”

– hangsúlyozta Barabás T. János.

Hiányos együttműködés

Ami pedig Boriszov románok elleni vádjának a kiindulópontját, a sertéspestist illeti, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője arról tájékoztatott, hogy a bolgár lapok rendszeresen cikkeznek a sertéspestisről, eddig húsz-huszonötezren vesztették el állásukat a járvány miatt, a sertéshús ára pedig várhatóan ötven százalékkal nőni fog év végéig, és Görögország máris letiltotta a bolgár sertés bevitelét.

„Bolgár álláspont szerint a fertőzés a romániai Dobrudzsából terjed Bulgáriába, bár azt ők is elismerik, hogy sok migráló vaddisznó is fertőzött.

Mindenképp szembetűnő az együttműködés hiánya, a román fél passzivitása ez ügyben. Így például a Vama Veche és Negru Vodă határátkelőhelyek román oldalán nincs autókereket fertőtlenítő folyadék az úton lévő medencékben.

Ezen romániai vámhivatalok falán egy sokéves, kopott plakát figyelmeztet csupán a sertéspestis veszélyeire, arra, hogy nem szabad sertéstermékeket Romániából Bulgáriába bevinni” – mondta Barabás T. János.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat