Varga Judit szerint kettős mérce érhető tetten amiatt, hogy miközben az Európai Unió kisebbségvédelmi politikájában a szexuális kisebbségek védelme kitüntetett szerepet kap, addig a nemzeti kisebbségek kérdése háttérbe szorul vagy akár teljesen el is sikkad. Ahhoz, hogy a nemzeti kisebbség védelmének kérdése ne sikkadjon el és megértő fülekre találjon, az igazságügyi miniszter a nemzetközi fórumokon történő hangadásban látja a megoldást, szerinte csakis ilyen módon lehet napirenden tartani a száz év elteltével is égetően fontos, és kismértékű előrehaladást mutató kérdést.

A tárcavezető elmondta, Magyarország erős nemzetállamokon alapuló erős Európát támogat, és ezt a koncepciót számos uniós tagállam támogatja. Varga Judit leszögezte, a népszuverenitás kizárólagos letéteményese és őrzője a család, a nemzet és a regionális együttműködésen alapuló, természetes közösség, amelyek egyben az identitás hordozói is, ennek kapcsán pedig felhívta a figyelmet, hogy a föderalista, illetve az erős nemzetállamok erős Európája koncepció összeütközését látjuk napjainkban. Elmondta, az Európai Bizottság szándéka meghaladni a nemzetet, mint szervezési modellt, ahol az erős identitások meghatározhatják a világ jövőjét, ehelyett minden lépés a szupranacionális állam felé mozdul el, amelyben a jövőben tett lépéseket kizárólag az egyének pillanatnyi érdekei határozzák meg.

Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a nemzeti kisebbségvédelem kihívásait, a megoldásra váró problémákat helyezte górcső alá az elmúlt száz év tükrében.

Vincze szerint a kisebbségi közösségek a korrektség jegyében, figyelemfelkeltés céljából, provokációtól mentesen mondják el a felvetéseiket az erre létrehozott platformokon, törekvésük viszont rendszerint válasz nélkül marad. A jelenség mintapéldájaként a Minority SafePack kezdeményezésére reflektált, amelyet a kezdeményezők az Európai Unió által is támogatott elvek jegyében – mint a helyi közösségek védelme, a kultúrák és nyelvek különbözőségének tiszteletben tartása – állítottak össze, betartva a jogi paramétereket, a kezdeményezést azonban az Európai Bizottság végül egyetlen mozdulattal lesöpört az asztalról.  

Bocskor Andrea európai parlamenti pályafutása során számtalanszor szembesült azzal az értetlenkedéssel, hogy ukrajnaiként miként képviselheti a Fidesz nevében a kárpátaljai magyarságot. Elmondása szerint mára már tisztult a kép és nem ez jelenti az alapállást, az EP-képviselők körében viszont továbbra is nagy a közöny és érdektelenség a kárpátaljai kisebbséget érintő kérdésekben. Meglátása szerint a fő tendenciát még mindig az jelenti, hogy Brüsszel számára Ukrajna geostratégiai partnerként fontosabb, mint a kisebbségek ügye, és az EU Magyarország és Ukrajna közt játszódó problémaként kezeli, holott a 2014-es társulási egyezmény aláírását követően az Európai Unióra is legalább annyira tartoznak az ott élő nemzeti kisebbségeket érintő kérdések.

A harmadik a többségi nemzetek szintjén zajlik, amelyben az önrendelkezés intézményesítésének a jogállami keretek között a többségi nemzeti döntéshozó fórumokon kell megtörténnie. „Ehhez a többségi nemzet képviselőit érzékenyíteni kell: meg kell találni a párbeszéd lehetőségét és módját. A legalsó, de egyben legfontosabb szintje a közösségen belüli megtartásra és fejlesztésre irányuló törekvés, mely a kérdés kiindulópontját és a megmaradás zálogát is jelenti egyben” – állapította meg Zakariás Zoltán.