Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu
Keményen bírálta Izraelt Joe Biden amerikai elnök a Hamász terrorszervezet ellen indított gázai megtorló akció miatt: az elnök csütörtökön „túlzónak” nevezte az izraeli hadsereg gázai tevékenységét, és hozzátette, hogy azon dolgozik, hogy a harcok tartósan szüneteljenek.
2024. február 09., 08:292024. február 09., 08:29
Biden egy sajtótájékoztatón beszélt egy különleges ügyészi jelentés kapcsán, amely arról szól, hogy nem emelnek vádat az elnök ellen titkos dokumentum megőrzése miatt, de amely kérdéseket vetett fel szellemi éberségével kapcsolatban – amit a Fehér Ház vitat. Ugyanakkor amikor Biden a gázai helyzetről beszélt, összekeverte Mexikót Egyiptommal – írja a Háárec.
– mondta. „Beszéltem vele. Meggyőztem őt, hogy nyissa ki a kaput. Beszéltem Bibivel, hogy nyissa ki a kaput az izraeli oldalon. Nagyon keményen, nagyon keményen sürgettem őt, hogy humanitárius segélyt juttasson be Gázába” – mondta Biden.
„Rengeteg ártatlan ember van, akik éheznek, bajban vannak és meghalnak. Ennek véget kell vetni” – tette hozzá az elnök.
Biden a továbbiakban elmondta, hogy folyamatos kapcsolatban áll Katar, Egyiptom és Szaúd-Arábia vezetőivel, „hogy annyi segélyt juttassunk Gázába, amennyit csak tudunk”.
„Fáradhatatlanul dolgoztam ezen a megállapodáson, amely a Gázai övezetben zajló akciókban a harcok tartós szüneteltetéséhez vezet” – mondta.
Az Izrael és Szaúd-Arábia közötti, jelenleg megrekedt normalizációs folyamatról szólva Biden elmondta, hogy „közvetlenül a Hamász támadása előtt kapcsolatban álltam a szaúdiakkal és másokkal, akik elismerték volna Izrael létjogosultságát, a Közel-Kelet részévé tennék és teljes mértékben elismerték volna őket – cserébe bizonyos dolgokért, amelyekre az Egyesült Államok kötelezettséget vállalna”.
Arra a kérdésre, hogy mik voltak ezek a dolgok, Biden így válaszolt: „Két dologra vonatkozott; nem megyek bele a részletekbe, de az egyik az északkeleti főellenségükkel szembeni védelemmel foglalkozik. A második lőszer és hadianyagok biztosításával, hogy megvédjék magukat. Véletlenül ez az az időszak, amikor a konfliktus kitört. Nincs bizonyítékom arra, amit mondani fogok, de nem alaptalan a gyanú, hogy a Hamász megértette, mi készülődik, és meg akarta akadályozni, mielőtt megtörtént volna”.
Közben magas rangú amerikai katonai hírszerző tisztek kongresszusi képviselőknek azt mondták az elmúlt napokban, hogy bár Izrael csökkentette a Hamász katonai képességeit, de közel sincs ahhoz, hogy felszámolja azt – jelentette a New York Times.
A tisztek tartózkodtak attól, hogy becsléseket adjanak a megölt Hamász- harcosok számáról, de magánbeszélgetéseken azt mondták, hogy
– áll a jelentésben.
A New York Times beszámolója azt is megjegyezte, hogy a tisztek hangsúlyozták azt a leckét, amelyet az Egyesült Államok megtanult a korábbi háborúkból, hogy nem bölcs dolog megszámolni az ellenséges erők halott harcosait.
Vedant Patel amerikai külügyminisztériumi szóvivő aggodalmát fejezte ki azon jelentések miatt, amelyek szerint az izraeli hadsereg hadműveletet tervez a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városában.
„Még nem láttunk bizonyítékot egy ilyen hadművelet komoly tervezésére” – mondta Patel, hozzátéve, hogy
„Nem támogatnánk egy ilyen művelet végrehajtását komoly és hiteles tervezés nélkül, ami az ott menedéket kereső több mint egymillió emberre vonatkozik, valamint a humanitárius segítségnyújtásra és a külföldi állampolgárok biztonságos távozására gyakorolt hatások mérlegelése nélkül” – folytatta Patel.
Mindezek ellenére az izraeli hadsereg légicsapásokat hajtott végre csütörtökön a Gázai övezet déli részén lévő Rafah város ellen, egy nappal azután, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök elutasította a Hamász palesztin iszlamista szervezet tűzszüneti ajánlatát.
Az egyiptomi határhoz közeli Rafah egyike az utolsó városoknak az övezetben, ahová még nem ért el a hadsereg szárazföldi művelete.
Szerda éjszaka tartott tel-avivi sajtótájékoztatóján Antony Blinken amerikai külügyminiszter a civilek megkímélésének szükségességét hangsúlyozta, kiemelve Rafahot, és emlékeztetett arra, hogy a városban mintegy 1,4 millióan lehetnek, beleértve az övezet más részeiből oda menekülőket is.
A Nicosiában tartózkodó Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter megismételte, hogy Kairó az összes érintett féllel együttműködve igyekszik elérni a fegyveres konfliktus lezárását, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a gázaiaknak szánt humanitárius segélyek célba juttatása érdekében.
Palesztin biztonsági források szerint Izrael csütörtökön 71 olyan palesztint engedett szabadon, akiket a gázai szárazföldi hadművelet közben vettek őrizetbe.
Ugyancsak csütörtökön
„Ennek a rombolásnak (…) az lesz az eredménye, hogy az eddig ott élők többé nem térhetnek vissza lakhelyükre, és úgy tűnik, hogy a cél éppen ez” – szögezte le. „Emlékeztetem az izraeli hatóságokat, hogy a civil lakosság erőszakos áttelepítése akár háborús bűncselekménynek is minősülhet” – tette hozzá.
Az izraeli hadsereg visszautasította a főbiztos vádját, hangsúlyozva, hogy a hadsereg határ menti műveletei a Hamász terrorcélokat szolgáló alagútrendszere ellen irányulnak.
Heves rakétasorozatok érték Észak-Izraelt
Heves, mintegy harminc rakétából álló sorozatot lőttek Libanonból Észak-Izraelre csütörtök este, válaszul a libanoni síita Hezbollah szervezet egyik vezetőjének megölésére – jelentette a Walla hírportál.
Az izraeli hadsereg (IDF) tüzérségi választ adott a Libanonból érkező rakétákra, a lövedékek forrásait célozva meg. Az izraeli biztonsági vezetők szerint a Hezbollah magas rangú tagjának meggyilkolása miatt lőtték Észak-Izraelt.
A Hezbollah előzőleg azt állította, hogy rakétákkal támadta Izrael Maron-hegyen található légi irányító bázisát, miután Izrael támadást intézett Nabatijánál egy jármű és dél-libanoni falvak ellen.
A Hezbollah két harcosa életét vesztette, amikor csütörtök délután Dél-Libanonban, Nabatijánál autójukra rakétát lőtt az izraeli légierő. A szaúd-arábiai al-Hadasz hírcsatorna jelentése szerint a két halott egyike Abbász al-Dabbas, a Hezbollah regionális parancsnoka volt.
Csütörtök este az október 7-én a Gázai övezetbe hurcolt túszok családtagjai tüntetést tartottak Tel-Avivban a katonai főhadiszállásnál, ahol összeült esti tárgyalására Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezetésével a háborús kabinet. Az út fölötti gyalogosforgalmat biztosító hídról egy hatalmas molinót lógattak le, melyen az állt, hogy „alku vagy halálos ítélet”.
Eközben Jeruzsálemben több jobboldali szervezet irányításával ezrek tiltakoztak az elraboltak szabadon bocsátásáról szóló megállapodás ellen, a háború folytatását, a Hamászra gyakorolt nyomás növelését követelve.
Szerda este az izraeli miniszterelnök elutasította a Hamász tűzszüneti és túszelengedési alkuját, és bejelentette, arra utasította a hadsereget, hogy készüljenek fel a harcra az egyiptomi határnál található Rafahban, az övezet déli részén.
Jelen pillanatban 6400 milliárd forintnyi kínai beruházás zajlik Magyarországon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Hszi Csin-ping kínai államfővel közösen tett sajtónyilatkozatában, csütörtökön Budapesten.
A Budai Vár Oroszlános udvarában ünnepélyes katonai ceremónia keretében Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök fogadta Hszi Csin-ping kínai államfőt. Az eseményen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök is.
Két ember meghalt a dél-ukrajnai Nikopol várost ért orosz légi csapásokban – közölték a helyi hatóságok csütörtökön.
Oroszország elutasítja bármely állam vagy szövetség törekvését a kizárólagosságra, tudja, hová vezetnek a túlzott ambíciók – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Az Egyesült Államok kormánya további finanszírozási csomagokon dolgozik Ukrajna számára – közölte Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője egy szerdai sajtótájékoztatón.
Románia példaértékűnek számít az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság terén is – ezt állította Klaus Iohannis román államfő, amikor helyi idő szerint szerdán este átvette az Atlanti Tanács nevű politikai think tank díját.
Joe Biden amerikai elnök szerdán először jelentette ki, hogy leállítaná az Izraelnek szánt amerikai fegyverszállítmányok egy részét, ha Benjámin Netanjahu miniszterelnök nagyobb inváziót rendelne el Rafah városában.
Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó szerda este a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren fogadta Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét és házastársát – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Az európai uniós tagállamok nagyköveti szinten elvben megállapodtak „az Oroszország lekötött vagyonából származó rendkívüli bevételekkel kapcsolatos intézkedésekről”, a pénz Ukrajna helyreállítását és katonai védelmét fogja támogatni.
Ukrajna érdekelt a jószomszédi kapcsolatokban Magyarországgal, és a kétoldalú együttműködés fejlesztésében a kereskedelem, az energia és a logisztika területén – emelte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi portálon.
szóljon hozzá!