Fotó: Twitter/President Biden
Erkölcsi felháborodását fejezte ki, nem pedig a jelenlegi orosz politikai rendszer megváltoztatására célzott, amikor szombaton Varsóban azt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnökről, hogy „nem maradhat hatalmon” – mondta hétfőn Joe Biden amerikai elnök az Egyesült Államok szövetségi fővárosában, Washington DC-ben tartott sajtótájékoztatóján.
2022. március 29., 07:202022. március 29., 07:20
„Nem vonok vissza semmit” – szögezte le Biden.
– folytatta, megjegyezve, hogy éppen ukrán menekültekkel találkozott, mielőtt beszédet mondott Lengyelországban.
„Szeretném egyértelművé tenni: akkor sem, és most sem utalok (oroszországi) politikai változásra. Azt az erkölcsi felháborodást fejeztem ki, amit érzek, és nem kérek bocsánatot érte” – tette hozzá.
Amint arról korábban írtunk, Biden szombati varsói beszédében az ukrajnai háborúval kapcsolatban „mészárosnak” nevezte Putyint, aki szerinte „nem maradhat hatalmon”. A kijelentést utólag Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője, Antony Blinken, az amerikai külügyminiszter és maga az elnök is úgy magyarázta, hogy Washingtonnak nem célja a rendszerváltozás előidézése Oroszországban.
A Kremlt aggodalommal töltik el Joe Biden amerikai elnök újabb, Vlagyimir Putyin orosz államfőre tett megjegyzései és továbbra is élénk figyelemmel kíséri a tengerentúli vezető kijelentéseit.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő még szombaton kijelentette: nem az amerikai elnökön múlik, ki lesz hatalmon Oroszországban, az államfőt az oroszok választják. Peszkov hétfőn újságíróknak azt mondta:
Emmanuel Macron francia államfő óva intett vasárnap a „szavak és a tettek fokozásától” Ukrajnában, miután Joe Biden amerikai elnök előző nap mészárosnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
A The Washington Times című jobboldali-konzervatív amerikai napilap hétfőn arról írt, hogy az Egyesült Államok szövetségesei sem támogatják Biden varsói megjegyzését. A cikk felidézte, hogy Emmanuel Macron francia elnök, valamint magas rangú brit kormányzati és török tisztségviselők is elhatárolódtak az amerikai elnök „követelésétől”, amely a lap szerint megbonyolíthatja az orosz–ukrán háború befejezését.
Magyarázkodni kényszerült a washingtoni kormányzati adminisztráció, Joe Biden amerikai elnök kijelentése miatt, amelyet sokan úgy értelmeznek, hogy az Egyesült Államok Vlagyimir Putyin orosz államfő megdöntését szorgalmazza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már csak a forradalom segíthet Európa népein George Simion romániai elnökválasztási veresége nyomán – vélekedik a Vlagyimir Putyin orosz államfő ideológusaként emlegetett Alekszandr Dugin.
Meghalt vasárnap a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa, a nepáli Lhoce megmászása közben Vágó Barna Zsolt alpinista – írja a mászást szervező cég bejelentése alapján a Reuters.
A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.
Izrael vasárnap kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában az intenzív légi hadjárat mellett, amely a terület egészségügyi tisztségviselői szerint több mint 100 ember halálát okozta az éjszaka folyamán.
Az amerikai külügyminiszter szerint talán az egyetlen mód az orosz-ukrán megrekedt békefolyamat kimozdítására a közvetlen egyeztetés Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ami hétfőn történhet meg.
Az első fordulóhoz hasonlóan a Nyugat-Európában élő románok ezúttal is inkább George Simiont támogatták, míg Közép-Európában és a világ többi részén Nicușor Dant támogatta a szavazópolgárok többsége – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!