A spanyol kormány kezdeményezi a katalán kormány feloszlatását és előrehozott parlamenti választások megrendezését – jelentette be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a kabinet rendkívüli ülését követően Madridban szombaton.
2017. október 21., 15:372017. október 21., 15:37
2017. október 21., 16:192017. október 21., 16:19
Bár a politikus hangsúlyozta: ez nem Katalónia autonómiájának felfüggesztését jelenti, hanem a kialakult helyzetért felelős személyek eltávolítását, szavainak ellentmond, hogy kormánya kezdeményezi az alkotmány 155. cikkelyének alkalmazását. Ez a passzus ad lehetőséget az államnak, hogy alkotmánysértés esetén beavatkozzon az autonóm közösségekben.
A spanyol kormány javaslatait még szombaton beterjeszti a parlament felső házának, a szenátusnak, hivatkozva az alkotmány 155-ös cikkére. „A kormánynak alkalmazni kellett a 155-ös cikket, ez nem volt sem a vágyunk, sem a szándékunk” – fogalmazott Mariano Rajoy. Hangsúlyozta, hogy benyomása szerint a katalán kormány kifejezett célja volt, hogy „eljussunk idáig”, s példaként említette „egyoldalú döntéseik” sorát. Mint mondta, amennyiben a szenátus jóváhagyja a spanyol kormány tervezett intézkedéseit, hat hónapon belül ki kell írni a helyi választásokat, bár szándéka ezt minél előbb megtenni.
„Választásokat tartani, ez a cél, ezt akarja a többség, ezt mondja a józan ész” – jelentette ki, és hozzátette, hogy ezzel egy új időszak nyílhat meg. A miniszterelnök a további intézkedésekről szólva elmondta, hogy a katalán kormányzati feladatokat ideiglenesen a spanyol kormány illetékes miniszterei vennék át. A katalán kormányzati közigazgatás változatlan formában működne tovább, ahogy a katalán parlamenti is, azzal a kitétellel, hogy nem hozhat alkotmányellenes, valamint a katalán autonóm közösségi alapokmánnyal ellentétes intézkedéseket, és nem tarthat szavazást egy új katalán elnök személyéről.
Mariano Rajoy sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a spanyol kormány intézkedéseinek célja – a törvényességhez visszatérés mellett – a gazdaság helyreállításának folytatása. Aggasztónak nevezte, hogy a legfrissebb adatok szerint már több mint ezer cég döntött úgy, hogy székhelyét átteszi Katalóniából Spanyolország más területére, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy csökken a helyi turizmus, ami a gazdaság motorjának számító ágazat. „Kérem, hogy ne menjen el több cég, nyugodtak lehetünk, mert ez (az ügy) megoldódik, anélkül, hogy több kárt okozna” – jegyezte meg. A spanyol kormány teljes intézkedéscsomagját később hozzák nyilvánosságra, azt a spanyol miniszterelnök-helyettes háttérbeszélgetésen ismerteti majd az újságírókkal.
Közben az El Periodico katalán napilap által közzétett felmérés szerint előrehozott helyi parlamenti választásokban látja a kialakult konfliktus megoldását a katalánok 68,6 százaléka. Az október 16-19. között Katalóniában elvégzett felmérésben a válaszadók 27,4 százaléka felelt nemmel ugyanerre a kérdésre.
A megkérdezettek 55,6 százaléka szerint az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére megtartott október 1-jei népszavazás nem ad legitim felhatalmazást a katalán kormánynak a függetlenség egyoldalú kinyilvánításához. Ezzel ellentétes véleményt 40,1 százalék fogalmazott meg. Arra a kérdésre, hogy miként végződik a Katalóniában zajló folyamat, 29,9 százalék mondta azt, hogy egy megállapodással a két kormány között az autonómia bővítéséről, 20,3 százalék szerint Katalónia független lesz, 18,0 százalék úgy véli, csökkenteni fogják a térség önállóságát, 11,3 százalék szerint pedig nem változik a katalán autonómia. A megkérdezettek 20,6 százaléka nem válaszolt a kérdésre.
A közvélemény-kutatók azt is vizsgálták, hogy a katalánok szerint kockázatos-e a helyi gazdaságra a függetlenségi folyamat folytatása. 49,3 százalék igennel válaszolt erre a kérdésre, 45,6 százalék viszont nemmel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány eddig is az együttműködésre törekedett Romániával, ezután is így lesz – jelentette ki fejtette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a román elnökválasztás apropóján.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Új szintre lépett az Ukrajna és Magyarország között a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogfosztása nyomán kialakult konfliktus: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken azt állította, hogy magyar „kémhálózatot” leplezett le Kárpátalján.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. De mit is lehet tudni az új egyházfőről?
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy Izrael egyedül is megvédi magát a jemeni húszi lázadók ellen, miután Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött az Irán által támogatott csoporttal.
Az indiai hadsereg azt állítja, hogy az éjszaka folyamán több pakisztáni dróntámadást és egyéb lövedékekkel végrehajtott támadást is visszavertek a közös határ mentén.
Ukrajna külügyminisztere csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország többször is megsértette saját háromnapos tűzszünetét órákkal annak kezdete után, és „bohózatnak” nevezte a kezdeményezést, míg Moszkva szerint Kijev folytatta a harcokat.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Az Orbán-kormány „őszödi beszédeként” harangozott be a napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy hangfelvételt, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a Facebook-oldalán.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!