A német államfő „bunkerben rejtőző, brutális háborús uszítónak” nevezte a napokban Vlagyimir Putyin orosz elnököt
Fotó: Német elnöki hivatal
Nem tesz jót a német–ukrán kormányzati kapcsolatokat, hogy a kijevi vezetés nem kívánja fogadni Frank-Walter Steinmeier német államfőt – jelezte Olaf Scholz német kancellár egy szerdai interjúban.
2022. április 13., 23:042022. április 13., 23:04
2022. április 13., 23:422022. április 13., 23:42
„Az elzárkózás a német szövetségi elnök kijevi látogatása elől kissé irritáló” – jegyezte meg Olaf Scholz a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság hírrádiójában (RBB-Inforadio) sugárzott interjúban. Frank-Walter Steinmeier szívesen utazott volna Ukrajnába és jó lett volna, ha fogadják – tette hozzá a politikus, kiemelve, hogy nem kívánja részletesebben kommentálni az ügyet. Ugyanakkor elmondta, hogy ő maga nem tervez a közeljövőben ukrajnai utat, és felidézte, hogy nem rég, néhány nappal az ország elleni orosz háború előtt járt Kijevben.
Frank-Walter Steinmeier szerdán tett volna szolidaritási látogatást Kijevben az észt, a lengyel, a lett és a litván államfő társaságában – emlékeztet az MTI. A négy másik politikus végül a német elnök nélkül utazott az ukrán fővárosba. A látogatás elmaradásáról maga Frank-Walter Steinmeier tájékoztatott, kedden Varsóban újságíróknak azt mondta, „Kijevben nem akarják”, hogy részt vegyen a közös úton.
Frank-Walter Steinmeier 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig, és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német kormány Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt az utóbbi évtizedekben. Egy pénteken megjelent interjúban brutális háborús uszítónak nevezte Vlagyimir Putyint és jelezte, hogy egyetértene azzal, ha az orosz elnöknek a népirtással és a háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt kellene felelnie az Ukrajna ellen indított háborúért. A Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban elmondta, hogy először 2001-ben találkozott Vlagyimir Putyinnal, amikor az orosz elnök beszédet mondott a német szövetségi parlamentben (Bundestag). Az orosz elnök németül elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország vezetőjeként Németország és Európa mellett, a szabadság útján kíván járni.
Kifejtette, hogy az orosz politika változásának tanújaként észlelte, hogy az orosz államfőnél egyre inkább a Nyugattal és főleg az Egyesült Államokkal szembeni ellenségesség a „meghatározó ideológia”, de mindig is remélte, hogy a racionalitás legalább „maradványokban” jellemző marad rá. „Nem feltételeztem, hogy az orosz elnök egy birodalmi őrületben országa teljes politikai, gazdasági és erkölcsi tönkretételét kockáztatja” – emelte ki Frank-Walter Steinmeier, hozzátéve, hogy megdöbbentette az Ukrajna elleni támadás.
Mint mondta, korábban úgy gondolta, hogy Vlagyimir Putyin racionálisan gondolkodik, és talán tart a NATO bővítésétől. Most viszont már látszik, hogy inkább „a demokrácia terjedésétől, a szabadság és az igazságosság utáni vágyakozástól” fél. Az Ukrajna elleni agresszió, a szomszéd ország államiságának megkérdőjelezése, a gyilkosságok és a sok ezer áldozat mind-mind „végleges fordulópontot” jelentenek az orosz elnök tevékenységében, ugyanakkor történelmi korszakfordulót is. „Ezt mutatja, hogy a Nyugat, az Európai Unió, az Egyesült Államok és a NATO egységesen és határozottan lépett fel” – fejtette ki a német szövetségi elnök.
Oroszország a szükséges és elégséges szinten fogja fenntartani nukleáris erőit, nem megy bele új fegyverkezési versenybe – jelentette ki Vlagyimir Putyin.
Továbbra is nagy erőkkel keresi az osztrák rendőrség azt az 56 éves férfit, aki vadászpuskájával lelőtte két vadásztársát hétfőn. Az áldozatok egyike egy felső-ausztriai kis falu polgármestere volt.
Több mint ötezer hamisított műszaki cikket foglaltak le a gyulai határátkelőhelyen egy román kamionból a pénzügyőrök – tudatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleményben kedden.
Ferenc pápa december 24-én este nyitja meg a Szent Péter-bazilika szent kapuját, amivel kezdetét veszi a jubileumi szentév, december 26-án pedig a római Rebibbia börtönben teszi meg ugyanezt – jelentette be Rino Fisichella érsek.
Több száz üveg brandyt hozott magával egy romániai sofőr, akit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei Magyarországon, az M5-ös autópályáról tereltek le ellenőrzésre.
Oroszország keddre virradó éjjel megtámadta Harkiv Osnovjanszkij kerületét, és legalább négy embert megölt – jelentették a helyi hatóságok.
Az izraeli parlament, a kneszet hétfő este elfogadta az ENSZ palesztinokat támogató segélyszervezete (UNRWA) Izrael területén való működését betiltó törvényt.
Az Európai Unió 13 országának külügyminisztere elítélte hétfőn a hétvégi georgiai parlamenti választásokon a nemzetközi szabályok állítólagos megsértését, és úgy ítélték meg, hogy a szabályok megsértése „összeegyeztethetetlen az európai uniós tagjelölt országgal szembeni elv
Izrael kétmilliárd sékelért (mintegy 500 millió euróért) hadrendbe állíthatóvá fejleszti Fénypajzs nevű légvédelmi lézerfegyverét – jelentette be hétfőn a fegyvergyárakkal szerződést kötő védelmi minisztérium.
Magyarországnak nemzeti érdeke Románia mielőbbi schengeni csatlakozása, s a kormány reménykedik abban, hogy ez még hazánk soros európai uniós elnöksége alatt megtörténhet – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás