Ferenc pápa imádkozik a repülőgépen Málta felé
Fotó: Vatican News
„Gyermeteg és pusztító agressziónak” minősítette Ferenc pápa szombaton máltai látogatásának kezdetén az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút, és jelezte, vizsgálja annak lehetőségét, hogy személyesen Kijevbe látogasson.
2022. április 02., 19:342022. április 02., 19:34
2022. április 02., 19:412022. április 02., 19:41
„Azt hittük, hogy más országok lerohanása, a kegyetlen utcai harcok és az atomfegyverrel fenyegetődzés mind már a régmúlt hátborzongató emlékei közé tartoznak” – jelentette ki a katolikus egyházfő máltai tisztségviselők és diplomaták előtt. A pápa továbbra sem nevezte meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, sem konkrétan Oroszországot. Úgy fogalmazott: „idejétmúlt nemzeti érdekekre hivatkozva egy hatalmasság ismét konfliktusokat gerjeszt és provokál, miközben a hétköznapi emberek érzik azt, hogy jövőt csak úgy lehet építeni, ha osztoznak rajta, máskülönben nem is lesz jövő”.
Úton Málta felé a repülőgépen Ferenc pápa arról beszélt újságíróknak, hogy „napirenden van” egy kijevi látogatás lehetősége, de ez még nem hivatalos, dátumról egyelőre nincs szó. Korábban az ukrán főváros polgármestere hívta meg a katolikus egyházfőt más vallási vezetőkkel együtt, hogy utazzanak Kijevbe a béke követeiként. Ferenc pápa az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta: a konfliktus olyan erős szívfájdalmat okoz neki, hogy időnként még a térdét hónapok óta kínzó fájdalomról is elfeledkezik. Az utóbbi időben a pápa térdízületi gyulladása olyan súlyos lett, hogy a Máltára tartó repülőgépre csak lift segítségével tudott beszállni, illetve Vallettában is lift várta az egyházfőt szállító gépet a repülőtéren.
A máltai pápai látogatást eredetileg 2020 májusára jelentették be, és a vizit fő napirendjének a migrációt tervezték, tekintettel arra, hogy a szigetország erősen érintett a migrációval kapcsolatos európai vitákban. Ferenc pápa – a máltai elnökkel az oldalán – újságírók előtt elítélte azokat a „hitvány megállapodásokat”, amelyeket az Európai Unió kötött Líbiával a migránsok visszafordításáról, és azt hangsúlyozta, hogy Európának emberséget kellene mutatnia a bevándorlók iránt. Arra szólított fel, hogy a Földközi-tenger medencéje „ne a civilizáció tragikus zátonyra futásának előhírnöke, hanem inkább a szolidaritás színtere” legyen.
A pápa arra a megegyezésre utalt, amelynek értelmében az EU évek óta támogatja a líbiai parti őrség kiképzését, hogy hatékonyabban tudják feltartóztatni az Európa felé elinduló bevándorlókat, akiket aztán líbiai gyűjtőtáborokba szállítanak. A programot erősen támogatták az Unió földközi-tengeri tagállamai, amelyek véget akarnak vetni annak, hogy migránsok tömegesen érték el a partjaikat.
Ferenc pápa már korábban is koncentrációs táborokként utalt azokra a létesítményekre, ahol a feltartóztatott migránsokat fogva tartják Líbiában, és szombaton Máltán újra azt állította, hogy az EU bűnrészes mindabban, ami a líbiai táborokban történik. „Civilizált országok a saját érdeküket követve nem hagyhatnak jóvá ilyen hitvány megállapodásokat bűnözőkkel, akik rabszolgaként bánnak emberekkel” – fogalmazott az egyházfő, megjegyezve, hogy „más népek nem kórokozók, amelyektől meg kellene védeni magunkat, hanem emberek, akiket be kell fogadnunk”.
Halálos áldozatokat követelt, valamint több mint félmillió fogyasztónál okozott áramszünetet az Egyesült Államok északkeleti államaiba érkezett, havazással járó viharzóna szerdán és csütörtökön.
A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk – szögezte le Jens Stoltenberg.
A NATO a történelem legsikeresebb szövetsége, az Egyesült Államok és Európa együtt erősebbek ennek kötelékében – jelentette ki a NATO megalapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg főtitkár.
Kitünteti Klaus Iohannis román államfőt az Atlatic Council (Atlanti Tanács) nevű befolyásos egyesült államokbeli agytröszt. A kitüntetés tényéről a szervezet számolt be honlapján.
Oroszország további 300 ezer katona mozgósítására készül június 1-jén – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Kijevben, az Alexander Stubb finn államfővel közös sajtótájékoztatóján.
Izrael „szisztematikusan, kocsiról kocsira” támadta segélyszervezete munkatársait – jelentette ki José Andrés, a World Central Kitchen (WCK) nonprofit szervezet alapítója, amelynek hét alkalmazottja vesztette életét segélyosztás közben.
A NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai tagállam, ezért itt lenne ennek az ideje, különös tekintettel arra, hogy a fő biztonsági kihívás jelenleg ebből az irányból érkezik – jelentette ki Szijjártó Péter.
Dezinformációnak nevezte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azt az amerikai médiában megjelent közlést, amely szerint az Egyesült Államok két héttel előre figyelmeztette az Oroszországot.
A NATO-nak kiszámítható és hosszú távú katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának, a támogatás dinamikáját több évre szóló ígéretre kell váltania a szövetség intézményesített keretei között – jelentette ki Jens Stoltenberg.
Az Egyesült Államok kormánya több mint két héttel azelőtt figyelmeztette Oroszországot, hogy a Moszkva külvárosában található Crocus City Hall koncertterem potenciális terrortámadás célpontja, hogy fegyveresek tüzet nyitottak volna az ott tartózkodókra.
1 hozzászólás