„Ahol összeér múlt és jelen”: magyar állami támogatással varázsolták újjá a felvidéki Rákóczi-várkastélyt

Áder János köztársasági elnök beszédet mond a magyar állami támogatással felújított Rákóczi-várkastély átadásán a felvidéki Borsiban

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A történelmi örökséggel minden új nemzedéknek feladata van, ezért volt becsületbeli ügyünk helyreállítani II. Rákóczi Ferenc borsi várkastélyát – jelentette ki Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a felvidéki Borsiban, ahol Zuzana Caputová szlovák államfővel közösen részt vett és beszédet mondott a magyar állami támogatással felújított Rákóczi-várkastély átadásán szombaton.

MTI

2021. június 19., 15:412021. június 19., 15:41

2021. június 19., 15:442021. június 19., 15:44

Áder János ünnepi beszédében felidézte: a fejedelem gyermekként élte meg Magyarország felszabadulását a török elnyomás alól, de már fiatalként megtapasztalta, hogy Magyarország nem lett szabad, hiszen nem felszabadított országként, hanem leigázottként, alattvalóként tekintett rá a Habsburg Birodalom. A köztársasági elnök rámutatott: II. Rákóczi Ferenc okkal hiányolta a Kárpát-medence népeinek törvényes jogait, s hirdette, „nincs törvényes hatalom szabadság nélkül”, s ezért – nem hatalomvágyból, hanem szabadságot akarva – indult harcba, mert tudta, hogy a szabadsághoz önrendelkezés és nemzeti önállóság kell.

Elmondta: a fejedelem olyan családba született, amelynek tagjai példát mutattak a közösségért viselt felelősségből, őt magát pedig a szabadság eszméjéhez való ragaszkodás tette történelemformáló hőssé, az, hogy a népek és a lelkiismeret szabadságát választotta.

„Okkal hiányolta a Kárpát-medence népeinek törvényes jogait. Szabadságot akart és tudta, hogy a szabadsághoz önrendelkezés és nemzeti önállóság kell” – hangsúlyozta Áder János, leszögezve: II. Rákóczi Ferenc olyan államférfi volt, aki nemzete önállóságáért vívott harcával ma is példaként állhat Európa népei előtt. A köztársasági elnök a Rákóczi-kastély felújításával összefüggésben rávilágított: sok-sok egyeztetésből és határokon átívelő munkából magyarok és szlovákok együtt alkottak újra valamit, s most közös felelősségük lesz, hogy a kastély betölthesse hivatását, hogy „olyan hely legyen, ahol összeér múlt és jelen”.

Zuzana Caputová beszédében kiemelte: azonfelül, hogy egy nagy építészeti és történelmi értékű épületet sikerült felújítani, az újjászületett Rákóczi-kastély egy nagy értékű jelkép is, annak jelképe, hogy a több száz éven át tartó közös múltnak „nem elválasztania, hanem ellenkezőleg – az Európai Unió szomszédos tagországaiként – össze kell kötnie bennünket”. A szlovák államfő kijelentette: a két nemzetnek számos közös történelmi személyisége van, köztük II. Rákóczi Ferenc, Szent István, Károly Róbert és Corvin Mátyás is, és nekik is köszönhető, hogy „közös a történelmi Magyarország és a mi történelmünk, amelyre büszkék lehetünk”.

A mintegy 1200 lelket számláló, jelentős részben magyarok lakta Borsi kastélyának – II. Rákóczi Ferenc szülőhelyének – helyreállítása felett még 2013-ban vállalt védnökséget Áder János magyar és Ivan Gasparovic akkori szlovák államfő. A restaurálás a II. Rákóczi Ferenc nonprofit szervezet irányítása alatt 2018 szeptemberében kezdődött, és mostanra fejeződött be. A teljes felújításra Magyarország kormánya 8 és fél millió eurót bocsátott rendelkezésre, ebből teljesen újjáépítették a kastélyt, és rendezték a környékét. Az 1563-1638 között épült kastélyban a fejedelmet és korát bemutató állandó kiállítást nyitottak.

Az ünnepélyes – kulturális műsorral színesített – átadón több százan vettek részt, köztük felvidéki magyar és szlovák politikusok, egyházak, illetve társadalmi szervezetek képviselői is.