Fotó: Izraeli Védelmi Erők
Gázaváros központjában található alagútrendszereket bemutató videófelvételeket tett közzé az izraeli hadsereg (IDF).
2023. december 21., 07:592023. december 21., 07:59
A hadsereg közlése szerint azután fedezték fel a hálózatot, hogy megszerezték a város központjában lévő Palesztina tér feletti operatív ellenőrzést. A videókon állítólag alagútaknák és a föld alá vezető hozzáférési pontok sorozata látható.
Az egyik videón egy kamera egy hosszú létrán ereszkedik le, majd egy keskeny, íves folyosón halad végig, hogy elérjen egy robbanóajtót.
Egy másik videón a kamera egy hosszú csigalépcsőn ereszkedik le egy másik alagútba. Az egyik klipben az alagúthálózatba vezető átjárót azonosítják, amely egy elektromos doboz mögött van elrejtve.
Úgy tűnik, hogy több alagútaknát lebontottak, a munkát az izraeli hadsereg szerint a Hamász harcosai végezték el.
az alagutak „jelentős, bonyolult, egymással összekapcsolt parancsnoki irányítóállások hálózatát alkotják”.
„Amit ma teszünk, az rétegről rétegre feltárja a Hamász terroralagút-hálózatának kiterjedését. Ez a legdrágább, legterjedelmesebb építési projekt, amely valaha is létezett a Gázai övezetben” – mondta Lerner.
Az alagutakban az izraeli erők élelmiszert, vizet, elektromos infrastruktúrát és kommunikációs képességeket találtak - mondta Lerner.
Az áldozatok között 8000 kiskorú és 6200 nő van – közölte szerdán a területet irányító iszlamista szervezet tájékoztatási hivatala. A Hamász egészségügy-minisztériuma még nem tette közzé a legfrissebb adatokat. Egy nappal korábban a tárca adatai szerint 19 667 palesztint öltek meg.
A Hamász tájékoztatási hivatala szerint a sebesültek száma 52 ezer, további 6700 ember eltűnt.
A hivatal közlése szerint az izraeli támadásokban összesen 310 egészségügyi dolgozó, a polgári védelem 35 munkatársa és 97 újságíró halt meg.
Eközben szerdán
Antony Blinken évzáró sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „elmozdulást várunk, és akarunk látni a jobban célzott katonai műveletek irányába, kisebb létszámú haderővel, amely igazán a Hamász vezetőire és az alagúthálózatára összpontosít”. Hozzátette, hogy ezzel párhuzamosan a civil lakosságot érő veszteségek is jelentősen mérséklődnek majd.
Az amerikai külpolitika irányítója az ENSZ Biztonsági Tanácsában a katonai konfliktusról szóló határozat körüli vitát illetően megállapította, hogy
Olyan határozat elfogadását szeretné megakadályozni, amely ennek a célnak az elérését akadályozza – mondta Antony Blinken. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az Egyesült Államok is részt vesz azokban az erőfeszítésekben, amelyek egy újabb humanitárius tűzszünetre irányulnak, mely lehetővé tenné további túszok kiszabadulását.
John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora előzőleg úgy fogalmazott, hogy nagyon komoly megbeszélés és alku zajlik, valamint reményét fejezte ki, hogy ezek „valahova vezetni fognak”.
A jemeni lázadók vezetője szerint Amerika háborús övezetté változtatja a Vörös-tengert
A jemeni síita húszi lázadók vezetője szerint az Egyesült Államok vezette nemzetközi misszió csatatérré változtatja a Vörös-tenger területét, ezért arra szólította fel szerdán az országokat, hogy ne csatlakozzanak a biztonsági művelethez.
A nemzetközi hajózásra a legnagyobb veszélyt az Egyesült Államok mostani lépése jelenti, amelynek célja a Vörös-tenger, az Ádeni-öböl és a Báb al-Mandab-szoros katonai övezetté alakítása – hangoztatta televíziós beszédében Abdulmalik al-Húszi, a felkelők vezetője.
A lázadóvezér megfenyegette Washingtont: amennyiben célba veszik a jemeni felkelőket, válaszlépésként ők is csapást mérnek az amerikai hadihajókra.
„Nem fogjuk tétlenül nézni, ahogyan az amerikaiak a helyzet fokozásával valami bolondságot követnek el, célba veszik országunkat vagy háborút hirdetnek ellenünk” – jelentette ki.
Al-Húszi óva intette az amerikaiakat attól, hogy katonákat küldjenek Jemenbe: „sokkal kíméletlenebb dolgokkal kell itt szembenézniük, mint amivel Afganisztánban szembesültek vagy amit Vietnamban szenvedtek el” – hangoztatta.
A felkelővezér felszólította az európai és a Vörös-tengerrel határos országokat: ne csatlakozzanak az újonnan bejelentett, amerikai vezetésű nemzetközi művelethez.
A felkelők folytatják az izraeli tulajdonú, illetve izraeli kikötők felé tartó hajók elleni támadásokat – közölte Abdulmalik al-Húszi, biztonságos közlekedést ígérve a területen közlekedő többi hajó számára.
A felkelők november óta minden Izraellel kapcsolatban álló hajót célpontnak tekintenek mindaddig, amíg – mint közölték – az izraeli blokád alatt álló Gázai övezet élelmiszerhez és orvosi felszereléshez nem jut.
A húszi felkelők azonban olyan hajókat is célba vettek, amelyek nem állnak kapcsolatban Izraellel – emiatt a nagy hajótársaságok felfüggesztették a forgalmat a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornát érintő útvonalaikon.
A Vörös-tenger hajózási szabadságát célzó, az Egyesült Államok vezette Prosperity Guardian elnevezésű művelet részeként Nagy-Britannia, Bahrein, Kanada, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, a Seychelle-szigetek és Spanyolország az Egyesült Államokkal együtt közös járőrözés bevezetését tervezi a Vörös-tenger déli részén és a szomszédos Ádeni-öbölben. A koalícióhoz szerdán Dánia is csatlakozott.
A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy véget vessen a jemeni húszi lázadók támadásainak a térségen áthaladó hajók ellen.
Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott ünnepségen szerdán Budapesten.
Ferenc pápa negyedik enciklikája csütörtökön jelenik meg, és szemléletváltást sürget a világ mai kihívásaival szemben – közölte a Vatikán.
Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján szerda délelőtt Budapesten.
A Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, és a Libanonban az Irán támogatta síita Hezbollah milícia ellen folytatott háborúról és azok után várható rendezésrőltárgyalt Antony Blinken és Benjámin Netanjahu kedden.
Oroszország tart attól, hogy Kína keményen fog reagálni észak-koreai katonák bevonására az ukrajnai háborúba – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, újságíróknak nyilatkozva.
Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.
Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.
Észak-Korea tagadta hétfőn, hogy csapatokat küld Oroszországnak az ukrajnai háborúban való részvételre, sőt, Phenjan egyik képviselője az ENSZ-ben „alaptalan pletykának” nevezte Szöul állítását.
Az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó uniós hiteltámogatás célja, hogy Oroszország mint agresszor fizesse ki az általa okozott károk költségeit Ukrajnának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!