Fotó: wikipedia.org
A Patriot amerikai rakétavédelmi rendszerek Ukrajnába szállítása megnöveli annak kockázatát, hogy az amerikai hadsereg közvetlenül belekeveredjen az ukrajnai konfliktusba – jelentette ki Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén.
2022. december 15., 17:352022. december 15., 17:35
„Sok szakértő, köztük az óceánon túl lévők is, kétségbe vonta egy ilyen lépés észszerűségét, amely a konfliktus eszkalációjához vezet, növeli az amerikai hadsereg közvetlen belekeveredésének kockázatát a háborús cselekményekbe” – mondta Zaharova.
A CNN amerikai hírtelevízió szerdán azt állította, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya a héten bejelentheti: Patriot rakétavédelmi rendszereket kíván Ukrajnába küldeni. A Pentagon közölte, hogy erről egyelőre nincs közölnivalója.
Zaharova ismételten kifejezte Moszkva készségét a tárgyalásra az ukrán válság rendezéséről. De, mint mondta, ez csak akkor lehetséges, ha olyan valós javaslatok érkeznek, amelyek figyelembe veszik az új realitásokat és Oroszország jogos érdekeit.
Közölte, hogy Pietro Parolin, a Vatikán államtitkára diplomáciai csatornákon keresztül hivatalos bocsánatkérést juttatott el Moszkvának Ferenc pápának a csecseneknek és a burjátoknak az ukrajnai háborúban tanúsított állítólagos kegyetlenségére tett megjegyzése miatt. A szóvivő szerint ezzel az incidens rendeződött.
Ez a megközelítés, azt mondhatom, őszinte tiszteletet vált ki”
– mondta az orosz külügyi szóvivő.
Zaharova ezzel szemben „provokatívnak” és „elfogadhatatlannak” nevezte Martin Griffiths ENSZ-főtitkárhelyettes herszoni látogatását, és úgy vélekedett, hogy a világszervezet apparátusát vezető António Guterres főtitkárnak véget kellene vetnie az ilyen akcióinak. Ezt egyebek között azzal indokolta, hogy a régió lakosai népszavazáson döntöttek az Oroszországhoz való csatlakozásról. A referendum eredményét a nemzetközi közösség túlnyomórészt nem tekinti legitimnek.
Zaharova nehezményezte egyebek között, hogy szerinte az ENSZ Titkársága és a világszervezet emberi jogi főbiztosának, Volker Türknek a hivatala kerüli az ukrán válsághelyzet pártatlan értékelését, Kijev irányába részrehajló nyilatkozatokat tesz, és a nyugatiak által támogatott narratívát használja.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön pletykának minősítette a Szergej Lavrov külügyminiszter 2023-ban várható esetleges felmentéséről a BRIEF Telegram-csatornán megjelent értesüléseket. A BRIEF meg nem nevezett forrásra és Lavrovnak a Balin állítólag bekövetkezett – az orosz diplomáciai tárca által cáfolt – rosszullétére hivatkozva Mihail Galuzin november végén kinevezett külügyminiszter-helyettest és Szergej Nariskint, a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) nevezte meg Lavrov lehetséges utódaként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!