Az EU pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának és nem hívja haza diplomatáit

Mint mondta, az Európai Bizottság első körben egy 1,2 milliárd euró összegű, makroszintű sürgősségi támogatási csomagot javasol. Ez a csomag segíteni fog Ukrajnának abban, hogy az ukrán-orosz határon kialakult konfliktus miatt felmerülő finanszírozási szükségleteit megoldja.

Az elnök reményét fejezte ki, hogy az uniós Tanács és az Európai Parlament a lehető leghamarabb elfogadja a javaslatot, és ezután meg lehet kezdeni a 600 millió euró összegű első részlet gyors folyósítását.

Von der Leyen elmondta azt is, hogy a bizottság hamarosan kidolgoz egy második, hosszabb távú makroszintű támogatási csomagot is, amely viszont Ukrajna modernizációs erőfeszítéseit segíti majd. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság megduplázza az Ukrajnának saját hatáskörében nyújtott kétoldalú támogatásokat is.

„További 120 millió eurót különítünk el, hogy támogassuk Ukrajna államépítési erőfeszítéseit, és hozzájáruljunk az ország ellenálló képességének megerősítéséhez” – mondta.

A bizottság elnöke bejelentette továbbá, hogy az EU az ország jövőjébe is fektet forrásokat, és hatmilliárd euró beruházást kíván mozgósítani e célból.

Emlékeztetett: az EU és az európai pénzügyi intézmények 2014 óta több mint 17 milliárd eurót juttattak az országnak támogatások és kölcsönök formájában. „Mint mindig, az EU ilyen nehéz körülmények között is Ukrajna mellett áll. Ukrajna szabad és szuverén ország. Saját döntéseket hoz” – nyomatékosította Ursula von der Leyen.

Ezzel egy időben Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfő reggel Brüsszelben, a tagországok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve arról számolt be, hogy

az Európai Unió nem követi Washington példáját, és nem hívja haza diplomatáit Ukrajnából.

„Nincs szükség az ukrán(-orosz) határon kialakult helyzet dramatizálására és a diplomaták hazahívására, hacsak Antony Blinken amerikai külügyminiszter a mai videokonferencián nem lát el minket olyan információval, amely indokolná ezt a lépést” – fejtette ki.

Az amerikai külügyminisztérium „a folyamatos orosz katonai fenyegetésre” és a súlyos koronavírus-járványra hivatkozva Ukrajna elhagyására szólított fel vasárnap minden amerikai diplomatacsaládot, a külképviseleti személyzet minden olyan tagját, akinek jelenlétére ott nincs feltétlenül szükség, és általában az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárokat.

Borrell hangsúlyozta: az EU példátlanul egységes az Ukrajnában kialakult helyzetet illetően.

Újságírói kérdésre válaszolva azt is hozzátette, hogy a keddi külügyi tanácskozáson egyelőre nem lesz szó Oroszország elleni újabb konkrét szankciókról.

Dánia külügyminisztere, Jeppe Kofod a tanácskozásra érkezve kijelentette: az Európai Unió készen áll arra, hogy példa nélküli, a 2014-esnél is szigorúbb szankciókat vezessen be Moszkva ellen, amennyiben Oroszország megtámadja Ukrajnát.

– mondta. Simon Coveney ír külügyminiszter kijelentette: az orosz haditengerészeti gyakorlatok az Ír-tenger nemzetközi vizein „nemkívánatosak”. „Nincs hatalmunk megakadályozni, de világossá tettem a dublini orosz nagykövetnek, hogy hazánk nem örül ezeknek a gyakorlatoknak. Ez nem a megfelelő idő arra, hogy növeljük a katonai tevékenységet és a feszültséget” – mondta Coveney.

Annalena Baerbock német külügyminiszer arról beszélt, hogy habár minisztériuma –„készenléti” tervet dolgoz ki a nagykövetségek alkalmazottai és más, Ukrajnában tartózkodó német állampolgárok számára, egyelőre nem lát okot az evakuálásukra.

Eközben az ukrán külügyminisztérium elhamarkodottnak nevezte hétfőn az amerikai külügyminisztérium döntését,

amellyel Ukrajna elhagyására szólított fel vasárnap minden amerikai diplomatacsaládot és a külképviseleti személyzet minden olyan tagját, akinek jelenlétére ott nincs feltétlenül szükség, hangsúlyozva, hogy az ukrajnai biztonsági helyzetben gyakorlatilag nem történt változás.

„Tiszteletben tartva a külföldi államok azon jogát, hogy szavatolják diplomáciai képviseleteik biztonságát, az amerikai félnek ezt a lépését korainak és a túlzott elővigyázatosság megnyilvánulásának tartjuk.

– fejtette ki Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő a Jevropejszka Pravda hírportálnak. Rámutatott: a döntés nem jelenti azt, hogy a nagykövetség minden alkalmazottja távozik. „A külképviselet továbbra is működik, az alkalmazottak pedig ha akarnak, távozhatnak” – tette hozzá.

Nyikolenko szavai szerint „nem kell aggódni” amiatt, hogy az amerikaiaknak azt tanácsolják, regisztrálják utazási terveiket a külügyminisztérium honlapján, mert ez egy bevett nemzetközi gyakorlat a külföldi állampolgárokkal való kapcsolattartásra, és az ukrán külügyminisztérium is rendelkezik hasonló rendszerrel.

elriasszák a vállalkozásokat, aláássák Ukrajna gazdasági és pénzügyi stabilitását. Ebben a helyzetben fontos, hogy józanul mérjük fel a kockázatokat, és nyugodtak maradjunk” – hangsúlyozta Nyikolenko.

Megjegyezte: Volodimir Zelenszkij elnök, Dmitro Kuleba külügyminiszter és az egész ukrán diplomácia azon van, hogy példátlanul erős támogatást szerezzen Ukrajnának a nemzetközi partnerektől, ezzel rettentve el Oroszországot az agressziótól, és szavatolva az ukrán állampolgárok, az ukrán állam biztonságát.

– tette hozzá a külügyi szóvivő. Az Ukrajinszka Pravda hírportál közben brit médiaértesülésekre hivatkozva arról számolt be, hogy Nagy-Britannia is visszahívja az ukrajnai nagykövetség néhány alkalmazottját és családtagjaikat, az Oroszország felől érkező növekvő fenyegetésre hivatkozva. Az ukrán külügyminisztériumban ezt kommentálva csak annyit mondtak, hogy „a kijevi brit nagykövetség nyitva marad, és továbbra is elvégzi a szükséges munkát”.