Szili Katalin: kötelező erejű, egységes szabályozásra lenne szükség az őshonos kisebbségek védelme ügyében
Fotó: MTI
Az Európai Uniónak a hatáskörébe kellene vonnia az őshonos kisebbségek jogvédelmének ügyét – mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a Kárpát-medencei magyar jogvédelemről rendezett csütörtöki, budapesti konferencián.
2018. november 22., 16:322018. november 22., 16:32
2018. november 22., 16:392018. november 22., 16:39
A határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közvetítő miniszterelnöki megbízott a Kisebbségi Jogvédő Intézet rendezvényén tartott előadásában arról beszélt: jelenleg az EU „berzenkedik” attól, hogy a kérdéssel foglalkozzon. Mint mondta,
és bármilyen fellépést sürgetnek az autonómia területén, az EU a tagállami hatáskörre hivatkozva nem foglalkozik a kérdéssel.
A miniszterelnöki megbízott előadásában azt vizsgálta, mennyire szolidáris Európa az őshonos kisebbségeivel, és úgy vélte, a jelenlegi szabályozás egyetlen pozitívuma, hogy az emberi jogok deklarálásán keresztül rögzíti az őshonos kisebbség tagjait egyes emberekként megillető jogokat, ugyanakkor hiányolta az őshonos kisebbség pontos definícióját, kifogásolta a közösségi védelem és a végrehajtási kontroll hiányát.
A miniszterelnöki megbízott megköszönte az intézet munkatársainak áldozatos munkáját, hogy kiállnak a magyarokért, a magyar közösségekért. Jelezte: szomorúsággal tölti el ugyanakkor, hogy
Szili Katalin vázolta az őshonos kisebbségek védelme érdekében szükséges feladatokat is, első helyen említve, hogy a nemzetközi intézményrendszerekben folyamatosan napirenden kell tartani a kisebbségek és az autonómia kérdését, be kell mutatni a jogsérelmeket, jogfosztásokat és ezeket peresíteni kell. Kifejezte reményét, hogy a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezéssel kapcsolatban a következő Európai Parlament „érzékenyebb és fogékonyabb lesz”. Szükségesnek nevezte a tagállami ellenállások minimalizálását, amelynek szavai szerint jó eszköze lehetne a kisebbségi jogok folyamatos monitorozása.
Szili Katalin hivatkozott Varga Zs. András alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának a konferencián elmondott szavaira, hogy
A miniszterelnöki megbízott szerint ennek tudatosítása is elengedhetetlen. Fontosnak nevezte az őshonos kisebbségek definiálását is, és azt, hogy „rádöbbentsék” az EU-t arra, hogy különbséget kell tenni az őshonos kisebbségek és az újdonsült európai polgárság várományosai között.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az európai polgárok 10 százaléka őshonos kisebbséghez tartozik, 5 százalék pedig bevándorló. Mint mondta, az őshonos kisebbség tagjai akaratuk ellenére kerültek ebbe a helyzetbe, közös történelmük és kultúrájuk Európához köti őket, és az asszimilációjukra törekednek, a bevándorlók ezzel szemben saját akaratukból kerültek ebbe a helyzetbe, eltérőek a hagyományaik, idegen a kultúrájuk, és mérhetetlen toleranciát követelnek magukkal szemben. Mint mondta, kötelező erejű, egységes szabályozásra lenne szükség az őshonos kisebbségek védelme ügyében és ehhez kapcsolódóan egy implementációs kontrollra is. Jelezte: 2024-ben Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét, ezt jó alkalomnak nevezte arra, hogy ezzel a témával „tematizálja” Magyarország az EU-t.
Moszkva nem tudta aláásni a választásokat és a népszavazást a Moldovai Köztársaságban, noha „erőteljesen dolgozott” ezen – reagált hétfőn a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
A Fehér Ház elismerte, hogy a tűzszünetre irányuló tárgyalások „nem fognak újraindulni” sem a gázai, sem a libanoni feszültség csökkentése érdekében .
Oroszország „minden téren” a kapcsolatok továbbfejlesztésére készül Észak-Koreával (KNDK) - reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arra az újságírói kérdésre, küldött-e a KNDK katonákat, hogy orosz oldalon harcoljanak az Ukrajnai háborúban.
A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő.
Románia továbbra is energiát és szakértelmet fektet be a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatásába és az orosz beavatkozással szembeni ellenálló képességének erősítésébe – foglalt állást hétfő este a bukaresti külügyminisztérium.
Egy október 23-ára szerveződő fegyveres akcióra figyelmeztette a magyar hatóságokat az amerikai hírszerzés nagyjából két hete – közölte diplomáciai forrásokból származó értesülését hétfőn a Telex.
Jelentős eszkaláció lenne, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába – jelentette ki a NATO-főtitkár az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.
A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Izrael további légicsapásokat hajtott végre Bejrútban és Dél-Libanonban vasárnap, többek között egy olyan bank fiókjaira, amely szerinte támogatja a Hezbollahot.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!