Ausztria nem akar menekülteket fogadni az áttelepítési program keretein belül, Christian Kern osztrák kancellár levélben kéri az Európai Uniót az ország álláspontjának megértésre – olvasható a kancellár keddi kormányülést követő állásfoglalásában.
2017. március 28., 14:112017. március 28., 14:11
2017. március 28., 16:082017. március 28., 16:08
2015-ben arról született uniós megállapodás, hogy a migrációs nyomásnak kitett országokból 160 ezer menekültet osztanak el az uniós tagállamok között. Eddig 15 ezer embert telepítettek át ilyen formában. Ausztriának mintegy kétezer menekültet kellene befogadnia Görögországból és Olaszországból. A kancellár szerint azonban az illegálisan érkezők ellátásával Ausztria ezt a kötelezettségét gyakorlatilag már teljesítette.
Christian Kern közölte: tisztában van vele, hogy igen nehéz lesz minderről Brüsszelt meggyőznie. A kancellár ugyanakkor kiállt amellett, hogy az európai kötelezettségeket komolyan kell venni, hiszen az együttműködésből profitálni is lehet. A kancellár állásfoglalását követően Reinhold Mitterlehner alkancellár azt mondta: kevés esélyét látja, hogy a kancellár kezdeményezése sikerrel jár majd.
Hétfőn az osztrák kormány több tagja is arról beszélt, hogy Ausztria ki akar lépni az uniós áttelepítési programból. „Németországhoz, Olaszországhoz és Görögországhoz képest arányaiban mi már rég teljesítettük a kötelességünket ebből a szempontból. Ha még több migránst kellene befogadnunk, annak már nem lenne semmi köze a szolidaritáshoz vagy az igazságossághoz” – mondta Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter. Ausztriának Olaszországból most ötven kísérő nélkül érkezett kiskorút kellene befogadnia. Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter arról beszélt, hogy ugyan nem tartja jónak a menekültek európai elosztásának gondolatát, Ausztriának végre kell hajtania azt.
A bécsi illetékesek nyilatkozataira reagálva az Európai Bizottság (EB) illetékes szóvivője arra figyelmeztetett, hogy Ausztriának eleget kell tennie a kötelezettségeinek, és következményei lennének a kilépésnek a menedékkérők áttelepítését célzó uniós programból. Natasha Bertaud a brüsszeli testület szokásos napi sajtóértekezletén elmondta, Ausztriának eleget kell tennie a tanácsi döntésből eredő jogi kötelezettségeinek és meg kell kezdenie az áthelyezést\". Hangsúlyozta, egyetlen ország sem vonhatja ki magát egyoldalúan a 160 ezer menekült áttelepítését célzó megállapodásból, amelyet 2015 szeptemberében fogadott el minősített többségi szavazással az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács.
Szíriai és orosz repülőgépek fokozták az ellenzéki erők elleni támadásokat Észak-Szíriában, megtorlásul azért a váratlan támadásért, amelynek következtében a rezsim elvesztette az ellenőrzést az ország második legnagyobb városa, Aleppó fölött.
Ferenc pápa üdvözölte a Libanonban megszületett tűzszünetet a Szent Péter téren mondott beszédében advent első vasárnapján, amelyen életbe lépett a karácsonyi időszakra és már a jubileumi szentévre készülő rendkívüli biztonsági terv.
Svájcban dolgozó fiatal gyimesiek is szavaztak a parlamenti választáson – posztolta a közösségi oldalon Tánczos Barna szenátor.
Magyarországon élő román állampolgárok is élnek a szavazati jogukkal, és magyarországi értelmiségiek is szavazásra buzdítanak minden romániai magyart.
Továbbra is többen szavaznak a diaszpórában a parlamenti választáson, mint négy évvel ezelőtt: a vasárnap 12 órás adatok szerint 243 904 román állampolgár adta le a voksát külföldön.
Terrortámadás lehetséges előkészületeire utaló aktivitást észleltek az ország keleti részén ؘ– jelentette be Szlovákia belügyminisztere.
Palesztinbarát tüntetők követelték a londoni Whitehallon a Gázai övezet elleni izraeli hadműveletek leállítását.
A parlamenti választásokon a külföldön szavazók száma szombaton este 20 órakor meghaladta a 145 ezret, a statisztikák szerint többen járulnak az urnákhoz a diaszpórából, mint négy évvel ezelőtt.
Orbán Viktor miniszterelnököt a jövő héten audiencián fogadja Ferenc pápa Rómában – erősítette meg az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton.
Az ukrán katonai hírszerzés egységei sikeres légicsapásokat mértek a Krím félszigeten három nagy értékű orosz radarrendszerre – jelentette szombaton az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége.