– hangsúlyozta a chișinăui elemző.

Ami Oroszországot illeti, Cornel Ciurea szerint Vlagyimir Putyin elnök egyfajta pozitív jelzést adott a Maia Sandunak küldött gratulációjával. „Moszkva várhatóan egy olyan modus vivendit, békés egymás melett élést ajánl Moldovának, amely elválasztva kezeli az elnökkel, illetve a szocialisták által uralt parlamenttel fenntartott kapcsolatot” – mondta a politológus. Hozzátette: egy ilyen kettős viszonyt aligha fogad el Maia Sandu.

Dodon embere a miniszterelnök

Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője a Krónikának elmondta:

„A kormányzati munkában a közvetlen választás miatt erős legitimitású moldovai államfő szerepe. Az alkotmány szerint hivatala szövegezi meg az ország kül- és biztonságpolitikai stratégiáját, az elnök a hadsereg főparancsnoka, felügyeli a titkosszolgálatokat, és egy alkalommal megvétózhatja a parlament törvényét, visszaküldve a szövegtervezetet további törvényhozási egyeztetésre. Moldova Romániához hasonlóan tehát egy félelnöki köztársaság, ahol az államfő elvben hatalmi egyensúlyt képez az alkotmánybírósággal, a parlamenttel, és a kormánnyal szemben, de a végrehajtó hatalom az utóbbinál van” – tájékoztatott az elemző. Szerinte

Az állam finanszírozása érdekében külföldi hitelek felvételére van szükség, amihez elengedhetetlen az államfő, a parlament és a kormány együttműködése.

Jó kapcsolat Merkellel

A Románia-szakértő szerint az új elnök részéről óvatos, kiegyensúlyozott politizálás várható, az általa beígért korrupció elleni harc, igazságügyi és egyéb reformok, uniós integráció már csak a Nyugat Moldova iránti érdektelensége miatt is lassan bontakozhat csak ki. Megemlítette ugyanakkor, hogy a Moldovai Köztársaság társult tagja az Európai Uniónak, s exportjának 70-75 százaléka az EU-ba megy, így az unió vált az ország fő partnerévé, és modernizációs motorjává.

„Az unió jelentős pénzügyi, szakmai, és egyéb támogatást nyújt, amit az ország nem tud nélkülözni. A német állami Deutsche Welle kiemelte Angela Merkel kancellár és Maia Sandu jó kapcsolatát.

Moldovára fokozottabban érvényes az, hogy sorsa a térségben zajló nagyhatalmi küzdelemtől függ" – mondta a szakértő, aki arra emlékeztetett, hogy Magyarország kiemelten támogatta Moldova nyugati integrálását, és jelentős mértékben segélyezte is az országot. Barabás arra emlékeztetett, hogy a Sandu választási programjában jó és kiegyensúlyozott kapcsolatokat ígért EU, román, ukrán és orosz viszonylatban. Ebben a sorrendben – tette hozzá.

„Ez utóbbi még egy ok, hogy Sandu elnök óvatos konszenzuskereséssel haladjon előre. Az orosz kapcsolatokat befolyásolni fogja a Dnyeszter-melléket is ellátó chișinăui repülőtér leendő tulajdonviszonya. Bukaresti viszonylatban fontos lesz a beígért közös infrastruktúra román megvalósítása. Egy Románia felé való óvatos fordulásra várhatunk„ – összegzett Barabás T. János.

Egyesülés az EU-tagság után?

Ami Románia és Moldova korábban – főleg a sajtóban – sokat emlegetett egyesülését illeti, a szakértő úgy véli, a kérdés annyira nem aktuális, hogy Maia Sandu románbarát besorolása ellenére sem említette kampánya során.

Az elmúlt években a román fél is az uniós integrációt sürgeti, és a bukaresti államfői- és kormányprogramok csak áttételesen utalnak egyesülésre egységes román nemzetet nevezve meg a két országban” – fogalmazott az elemző. Mint mondta, az EU a Nyugat-Balkán és Ukrajna integrálása iránt sem érdeklődik komolyabban, a mostani uniós költségvetés a belső kohézió erősítésére törekszik, jelezve, hogy még legalább egy évtizedig nem lesz újabb tagfelvétel.

„A román nacionalisták Moldovát be kívánják olvasztani egy agyoncentralizált Romániába, amit a chișinăui üzleti-politikai elit érdekei megsértésének tekint. A moldovai közvélemény nagy része is ellenzi az egyesülést nem utolsósorban azért, mert az 1919-44 közötti román uralomnak korrupcióval, erőszakkal, elnyomással terhes emléke van” – hangsúlyozta Barabás T. János, aki szerint a román költségvetés és adminisztráció sem képes egyelőre bekebelezni az elszegényedett szomszédot.