Áder János arról is beszélt, hogy az előttünk járó nemzedékek többször átéltek háborús időszakokat, amikor életük nem a maga természetes rendje szerint alakult. Példaként azt említette, hogy Márai Sándor naplójában leírta, milyen különös élmény volt számára Budapest ostroma idején lapozgatni egy 1945-ös naptárt. A második világháború legsúlyosabb hónapjaiban mindenki elszokott attól, hogy terveket szövögessen, távlatokban gondolkodjon. „Ma valahogy így vagyunk a világjárvánnyal, annak is immáron a második esztendejével” – jelentette ki.

Úgy vélekedett, hogy 2021 sok mindenben hasonlított 2020-hoz, a járvány hullámainak megfelelően jobb és rosszabb időszakok váltották egymást. Az államfő szerint a járvány két esztendeje között az volt az óriási különbség, hogy 2021-ben már rendelkezésre álltak a védekezéshez szükséges eszközök. „Az oltások lehetővé tették, hogy életeket mentsünk, és kevesebb korlátozással tudjuk átvészelni a járványt” – mondta, és felhívta a figyelmet arra, hogy ma a világ leginkább ünnepelt tudósa Karikó Katalin, az újgenerációs koronavírus-vakcinához szükséges technológia kidolgozója.

Áder János beszédében arra kérte a nézőket, hallgatókat, hogy gondoljanak mindazokra, akiknek „nevét sem tudjuk”, pedig naponta ezerszám adták be az oltásokat, fogták a haldoklók kezét, működtették a szociális intézményeket, „óvták a biztonságunkat, védték határainkat”, földet műveltek, szolgáltatást nyújtottak. „Az újévi naptárban még nem látható, hogy melyik az a hónap, az a hét, az a nap, amikor végre felszabadulunk a járvány nyomasztó, fenyegető terhe alól, mindenki türelme, figyelme, kitartása kell ahhoz, hogy ez mielőbb megvalósuljon” – szögezte le Áder János, aki beszéde végén ismét Márai Sándort idézte: „az emberrel nemcsak történnek a dolgok. Az ember csinálja is azt, ami történik vele”.

A köztársasági elnök újévi köszöntőjét ezúttal is Weisz Fanni esélyegyenlőségi aktivista fordította jelnyelvre a siket és nagyothalló nézők számára.