Fotó: Facebook
Sem Oroszországnak, sem Ukrajnának nem adott el vagy szállított fegyvert Szerbia azóta, hogy kitört az ukrajnai háború – szögezte le Ivica Dacic szerb külügyminiszter pénteken Belgrádban arra reagálva, hogy Moszkva magyarázatot kért Belgrádtól arra: szerb gyártmányú fegyverek jelentek meg az ukrán harcoló félnél.
2023. március 03., 20:332023. március 03., 20:33
Az N1 regionális hírtelevízió beszámolója szerint Dacic hozzátette: Szerbia egyetlen olyan országnak sem ad el fegyvert, amely nemzetközi jogi szempontból problematikus államnak számít. Leszögezte ugyanakkor, hogy ő csak azokról az intézményekről és vállalatokról beszélhet, amelyek törvényes keretek között foglalkoznak fegyverexporttal, ezeket az engedélyeket ugyanis a külügyminisztérium, illetve néhány más minisztérium hagyja jóvá.
„A legerőteljesebben szeretném cáfolni azokat az állításokat, amelyek egyes sajtóorgánumokban megjelentek arról, hogy Szerbia Ukrajnába exportál fegyvereket” – húzta alá a szerb diplomácia vezetője.
Mint mondta,
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteken reagált azokra a hírekre, amelyek a Telegram egyes oldalain és az orosz sajtóban jelentek meg, és amelyek szerint Szerbia Törökországon és Szlovákián át titokban 3500 rakétát szállított Ukrajnának. A külügyi szóvivő közölte: aggodalomra adnak okot ezek a hírek, ezért Moszkva figyelemmel kíséri a fejleményeket, és magyarázatot követel Szerbiától.
Csütörtökön Milos Vucevic szerb védelmi miniszter is tagadta, hogy Szerbia adott volna el fegyvereket az ukrán félnek. Mint mondta, Szerbia egyik félnek sem adott el egyetlen lőszert, aknát, gránátot vagy puskát sem.
Azt a védelmi miniszter sem zárta ki, hogy magánvállalatok vásároltak fegyvert Szerbiától, és aztán azt értékesítették. Úgy fogalmazott: ha ez így történik, akkor az már nem Szerbia, hanem a nemzetközi fegyverkereskedelem ügye.
Szerbia az egyetlen európai ország, amely nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, Belgrádot és Moszkvát ugyanis történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik össze, emellett Szerbia energiaellátása teljes mértékben az orosz gáztól függ.
Már több mint 75 millió amerikai állampolgár szavazott előre a november 5-i elnökválasztásokon, miközben egy felmérés szerint a demokrata elnökjelölt szeptember óta először jött föl az első helyre a billegő államnak tartott Michiganben.
Maia Sandu és Alexandr Stoianoglo mérkőznek meg a második fordulóban a moldovai elnökválasztáson, amely szimbolikus összecsapássá vált Nyugat és Moszkva között. Délután 1 óráig a szavazók több mint 29 százaléka adta le voksát.
Legkevesebb negyvenkét palesztin halt meg, több mint százötvenen pedig megsebesültek izraeli légi és tüzérségi támadásban a Gázai övezet középső részén fekvő Nuszeirát menekülttáborban – közölték palesztin egészségügyi vezetők szombaton.
Nagy változás előtt áll a nyugati világ: van egy új közép, van egy új többség, az emberek nagy többsége békepárti, migrációellenes és genderellenes – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap.
A spanyolországi áradások után eltűntnek nyilvánított 16 román állampolgár közül heten biztonságban vannak – közölte szombaton este a külügy. Ugyanakkor további tízezer rendfenntartót vezényelnek Valencia tartományba, hogy részt vegyenek a segítőmunkában.
Történelmi mértéket ért el szombaton a légszennyezés Lahorban, Pakisztán második legnagyobb városában, ahol a hatóságok már intézkedtek, hogy megkíséreljék megfékezni a szmogot.
Holtan találták a hétfői ausztriai kettős gyilkosság gyanúsítottját, egy 56 éves vadászt, aki célzott fejlövéssel végzett egy polgármesterrel és egy vadászatvezetővel az alsó-ausztriai Mühlviertel tájegységben.
Néhány nappal az amerikai elnökválasztás előtt a washingtoni hírszerző ügynökségek arra hívják fel a figyelmet, hogy Oroszországból származó célzott félretájékoztatási kampányok zajlanak – adta hírül szombaton a német DPA hírügynökség.
Pedro Sanchez spanyol kormányfővel találkozik a következő napokban Marcel Ciolacu miniszterelnök.
„Lehengerlő válasszal” fenyegette meg szombaton Izraelt és az Egyesült Államokat Irán részéről Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.
szóljon hozzá!