Fotó: Facebook
Sem Oroszországnak, sem Ukrajnának nem adott el vagy szállított fegyvert Szerbia azóta, hogy kitört az ukrajnai háború – szögezte le Ivica Dacic szerb külügyminiszter pénteken Belgrádban arra reagálva, hogy Moszkva magyarázatot kért Belgrádtól arra: szerb gyártmányú fegyverek jelentek meg az ukrán harcoló félnél.
2023. március 03., 20:332023. március 03., 20:33
Az N1 regionális hírtelevízió beszámolója szerint Dacic hozzátette: Szerbia egyetlen olyan országnak sem ad el fegyvert, amely nemzetközi jogi szempontból problematikus államnak számít. Leszögezte ugyanakkor, hogy ő csak azokról az intézményekről és vállalatokról beszélhet, amelyek törvényes keretek között foglalkoznak fegyverexporttal, ezeket az engedélyeket ugyanis a külügyminisztérium, illetve néhány más minisztérium hagyja jóvá.
„A legerőteljesebben szeretném cáfolni azokat az állításokat, amelyek egyes sajtóorgánumokban megjelentek arról, hogy Szerbia Ukrajnába exportál fegyvereket” – húzta alá a szerb diplomácia vezetője.
Mint mondta,
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteken reagált azokra a hírekre, amelyek a Telegram egyes oldalain és az orosz sajtóban jelentek meg, és amelyek szerint Szerbia Törökországon és Szlovákián át titokban 3500 rakétát szállított Ukrajnának. A külügyi szóvivő közölte: aggodalomra adnak okot ezek a hírek, ezért Moszkva figyelemmel kíséri a fejleményeket, és magyarázatot követel Szerbiától.
Csütörtökön Milos Vucevic szerb védelmi miniszter is tagadta, hogy Szerbia adott volna el fegyvereket az ukrán félnek. Mint mondta, Szerbia egyik félnek sem adott el egyetlen lőszert, aknát, gránátot vagy puskát sem.
Azt a védelmi miniszter sem zárta ki, hogy magánvállalatok vásároltak fegyvert Szerbiától, és aztán azt értékesítették. Úgy fogalmazott: ha ez így történik, akkor az már nem Szerbia, hanem a nemzetközi fegyverkereskedelem ügye.
Szerbia az egyetlen európai ország, amely nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, Belgrádot és Moszkvát ugyanis történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik össze, emellett Szerbia energiaellátása teljes mértékben az orosz gáztól függ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!