Fotó: Orosz védelmi minisztérium
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára éles szavakkal ítélte el Oroszország „vakmerő és indokolatlan” támadását Ukrajna ellen, és bejelentette, a szövetségesek összeülnek, hogy levonják a következtetéseket Moszkva „agresszív cselekményeiből”.
2022. február 24., 07:272022. február 24., 07:27
2022. február 24., 08:382022. február 24., 08:38
„Ismételt figyelmeztetéseink és a diplomáciai párbeszédre intő szüntelen erőfeszítéseink ellenére Oroszország az agresszió útját választotta egy szuverén és független ország ellen” – írta Stoltenberg csütörtök hajnali közleményében. A főtitkár katonai akciójának azonnali leállítására és Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartására szólította fel Oroszországot. Bejelentette, hogy
„Ukrajna népe mellett állunk ebben a rettenetes időszakban. A NATO mindent meg fog tenni szövetségeseinek védelme érdekében” – fogalmazott a főtitkár.
– jelentette ki csütörtök reggel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatában.
Leszögezték, hogy olyan katonai műveletről van szó, amelyet senki nem provokált ki, amellyel Moszkva megsérti a nemzetközi jogot, és aláássa Európa és a világ biztonságát. Felszólították Oroszországot, hogy azonnal szüntesse be az ellenségeskedést, vonja ki erőit Ukrajnából, és tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét.
Joe Biden amerikai elnök eközben úgy nyilatkozott, hogy Oroszország „szándékosan háborút kezdett” Ukrajna ellen, és egyedül felelős azért, hogy emiatt emberek fognak szenvedni és meghalni. Hozzátette:
az Egyesült Államok és szövetségesei elszántak arra, hogy Oroszországot ezért „felelősségre vonják”.
Biden helyi idő szerint szerda éjjel közölte, hogy követni fogja a helyzet alakulását a Fehér Házban, és biztonsági csapata tájékoztatja őt a fejleményekről. Csütörtök reggel a korábbi tervek szerint a hét legfejlettebb ipari ország (G7) vezetőivel a további lépésekről fog tanácskozni.
– írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtök kora reggel a Facebookon közzétett bejegyzésében.
„A feladat most, mint mindig a magyar emberek biztonságának garantálása. Kijevi nagykövetségünk működik, az Ukrajna területén tartózkodó magyarok számára rendelkezésre áll. A munkatársaim a helyszínen minden segítséget megadnak” – fogalmazott a magyar diplomácia vezetője.
„Románia a demokratikus nemzetközi közösséggel együtt határozottan elutasítja ezt a felelőtlen viselkedést, amely aláaknázza a nemzetközi kapcsolatok alapjait, és a nemzetközi jogrendet” – áll Klaus Iohannis állásfoglalásában. A román államfő megállapította: „az Orosz Föderáció újfent bizonyította, hogy nem érdekli az európai és euro-atlanti közösség által kezdeményezett építő és felelős párbeszéd, és erővel próbálja érvényesíteni az úgynevezett érdekszférák iránti igényét”.
Iohannis teljes szolidaritásáról biztosította Ukrajnát, a katonai agresszió azonnali feltétel nélküli leállítására és az orosz csapatok kivonására szólított fel. Egyben közölte: Románia kész humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának. Ugyanakkor
Kijelentette: országa e tekintetben is kész megadni a szükséges segítséget. Az államfő ugyanakkor azt is közölte: a román állampolgároknak nincs mitől félniük. Országuk a NATO-tagság révén története legteljesebb biztonsági garanciáit élvezi.
A kormányfő hozzátette: Románia állandó kapcsolatban áll a NATO-s és EU-s partnereivel, és készen áll a szükséges intézkedésekre a térség biztonságának a biztosítása érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lezuhant az oroszországi Amuri területen eltűnt An-24-es típusú utasszállító repülőgép, megtalálták a roncsait – közölte a TASZSZ hírügynökséggel az Oroszországi Föderáció Sürgősségi Helyzetek Minisztériumának sajtószolgálata csütörtökön az MTI szerint.
A kormány antiszemita gyűlöletbeszéd miatt kitiltja Magyarország területéről a terroristákat támogató, Kneecap nevű ír együttest – írta meg a Magyar Nemzet csütörtökön.
Gáza a palesztin enklávéba érkező segélyek blokádja miatt ember által okozott tömeges éhezésnek van kitéve – jelentette ki szerdán Tedrosz Adhanom Ghebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője.
Fogolycseréről állapodott meg Oroszország és Ukrajna szerdán Isztambulban tartott harmadik közvetlen tárgyalása során, de úgy tűnik, hogy a tűzszüneti feltételek és az elnökök közötti esetleges csúcstalálkozó tekintetében alig történt előrelépés.
A román állam úgy döntött, hogy kártérítést kér a hollandiai Drents Múzeumból ellopott négy, aranyból készült dák műtárgyért, anélkül, hogy megvárná a büntetőeljárás lezárását – értesült a Digi24.ro portál.
Jókora pénzösszeget és több mint egytucatnyi útlevelet találtak a görög hatóságok Vladimir Plahotniuc szökésben levő moldovai oligarchánál egy 1 milliárd dolláros banki csalásban és más bűncselekményekben való részvétellel gyanúsítanak.
Donald Trump amerikai elnök súlyos következményeket sürgetett, miután a 2016-os demokrata választási vereség után a leköszönő Obama-adminisztráció vezető tisztségviselői állítólag hírszerzési iratokat hamisítottak.
Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos komoly visszalépésnek nevezte, hogy az ukrán parlament megszavazta kedden azt a törvényjavaslatot, amely a főügyészség irányítása alá helyezi a nemzeti korrupcióellenes nyomozóhivatalt.
A luxemburgi hatóságok még 2020 februárjában őrizetbe vettek egy svéd férfit, aki a rotterdami Eurovíziós Dalfesztivál ellen tervezett terrortámadást – írta a Het Parool holland lap kedden luxemburgi igazságügyi forrásokra hivatkozva.
Huszonöt ország – köztük az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország és Japán külügyminiszterei – a Gázai övezetben dúló harcok azonnali leállítására szólított fel hétfőn egy közös nyilatkozatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!