Fotó: Orosz védelmi minisztérium
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára éles szavakkal ítélte el Oroszország „vakmerő és indokolatlan” támadását Ukrajna ellen, és bejelentette, a szövetségesek összeülnek, hogy levonják a következtetéseket Moszkva „agresszív cselekményeiből”.
2022. február 24., 07:272022. február 24., 07:27
2022. február 24., 08:382022. február 24., 08:38
„Ismételt figyelmeztetéseink és a diplomáciai párbeszédre intő szüntelen erőfeszítéseink ellenére Oroszország az agresszió útját választotta egy szuverén és független ország ellen” – írta Stoltenberg csütörtök hajnali közleményében. A főtitkár katonai akciójának azonnali leállítására és Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartására szólította fel Oroszországot. Bejelentette, hogy
„Ukrajna népe mellett állunk ebben a rettenetes időszakban. A NATO mindent meg fog tenni szövetségeseinek védelme érdekében” – fogalmazott a főtitkár.
– jelentette ki csütörtök reggel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatában.
Leszögezték, hogy olyan katonai műveletről van szó, amelyet senki nem provokált ki, amellyel Moszkva megsérti a nemzetközi jogot, és aláássa Európa és a világ biztonságát. Felszólították Oroszországot, hogy azonnal szüntesse be az ellenségeskedést, vonja ki erőit Ukrajnából, és tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét.
Joe Biden amerikai elnök eközben úgy nyilatkozott, hogy Oroszország „szándékosan háborút kezdett” Ukrajna ellen, és egyedül felelős azért, hogy emiatt emberek fognak szenvedni és meghalni. Hozzátette:
az Egyesült Államok és szövetségesei elszántak arra, hogy Oroszországot ezért „felelősségre vonják”.
Biden helyi idő szerint szerda éjjel közölte, hogy követni fogja a helyzet alakulását a Fehér Házban, és biztonsági csapata tájékoztatja őt a fejleményekről. Csütörtök reggel a korábbi tervek szerint a hét legfejlettebb ipari ország (G7) vezetőivel a további lépésekről fog tanácskozni.
– írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtök kora reggel a Facebookon közzétett bejegyzésében.
„A feladat most, mint mindig a magyar emberek biztonságának garantálása. Kijevi nagykövetségünk működik, az Ukrajna területén tartózkodó magyarok számára rendelkezésre áll. A munkatársaim a helyszínen minden segítséget megadnak” – fogalmazott a magyar diplomácia vezetője.
„Románia a demokratikus nemzetközi közösséggel együtt határozottan elutasítja ezt a felelőtlen viselkedést, amely aláaknázza a nemzetközi kapcsolatok alapjait, és a nemzetközi jogrendet” – áll Klaus Iohannis állásfoglalásában. A román államfő megállapította: „az Orosz Föderáció újfent bizonyította, hogy nem érdekli az európai és euro-atlanti közösség által kezdeményezett építő és felelős párbeszéd, és erővel próbálja érvényesíteni az úgynevezett érdekszférák iránti igényét”.
Iohannis teljes szolidaritásáról biztosította Ukrajnát, a katonai agresszió azonnali feltétel nélküli leállítására és az orosz csapatok kivonására szólított fel. Egyben közölte: Románia kész humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának. Ugyanakkor
Kijelentette: országa e tekintetben is kész megadni a szükséges segítséget. Az államfő ugyanakkor azt is közölte: a román állampolgároknak nincs mitől félniük. Országuk a NATO-tagság révén története legteljesebb biztonsági garanciáit élvezi.
A kormányfő hozzátette: Románia állandó kapcsolatban áll a NATO-s és EU-s partnereivel, és készen áll a szükséges intézkedésekre a térség biztonságának a biztosítása érdekében.
Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
Sokakat megsebesített, többeket életveszélyesen Észak-Izraelben, Madzsd al-Krum arab faluban egy Libanonból elindított rakéta – jelentette pénteken az izraeli katonai rádió.
Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról pénteken három amerikai és egy orosz űrhajós, küldetésük a Boeing kapszulaprobléma és a Milton hurrikán miatt hosszabbodott meg.
Izraeli légicsapás ért péntekre virradóra egy médiastábok által használt szálláshelyet a délkelet-libanoni Haszbajában; a támadásban legalább három televíziós szakember életét vesztette, hárman megsebesültek – közölte a libanoni állami hírügynökség.
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól.
Brüsszelnek bábkormány kell Magyarországon, ha pedig sikerül a bábkormányt hatalomra juttatni, akkor jönnek az utasítások, és végre kell hajtani, amit Brüsszel akar – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Olaf Scholz német kancellár október 24-én a ZDF német közszolgálati televíziónak nyilatkozva elutasította Kijev azonnali NATO-csatlakozási felkérését, és kijelentette, hogy „egy háborúban lévő ország egyáltalán nem lehet NATO-tag”.
A hétvégén Katarban várhatóan találkozót tartanak a gázai túsz- és tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalások újraindításáról – közölte a CNN a tényeket ismerő forrásra hivatkozva.
Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.
Eltemették az október 17-én, 57 évesen elhunyt Potápi Árpád Jánost csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!