Fotó: Videófelvétel
Az Európai Unió ismételten azonnali tűzszünetet sürget a Hezbollah és Izrael között. Szorgalmazza továbbá, hogy mindkét fél kötelezze el magát amellett, hogy egy szélesebb körű, tárgyalásos rendezés részeként mindkét oldalon szavatolják a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő lakosság biztonságos visszatérését – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kedden.
2024. október 01., 23:492024. október 01., 23:49
2024. október 02., 01:032024. október 02., 01:03
„A fegyvereket most kell elhallgattatni, és a diplomácia hangjának kell szólnia úgy, hogy mindenki számára hallható legyen” – fogalmazott közleményében Josep Borrell, majd hangsúlyozta: mind Izrael, mind Libanon önállóságát szavatolni kell. Kijelentette: a harcokkal fel kell hagyni, minden további katonai beavatkozás drámaian súlyosbítaná a helyzetet. A nemzetközi humanitárius jogot minden körülmények között tiszteletben kell tartani – húzta alá.
Ezzel összefüggésben közölte, hogy az uniós tagállamok között, valamint más társult országokkal konzuli koordináció zajlik annak biztosítására, hogy felkészültek legyünk bármilyen vészhelyzetre.
– írta.
A főképviselő kiemelte továbbá: az ENSZ békefenntartók biztonsága és védelme a legfontosabb. Az EU ezért felszólít minden felet, hogy védje és támogassa az ENSZ libanoni missziójának (UNIFIL) küldetését – jelentette ki.
A szükség ezen órájában minden libanoni vezetőnek a nemzeti érdekeket kell előtérbe helyeznie, és együtt kell működnie a libanoni állami intézmények működésének helyreállításában, nevezetesen az új elnök megválasztásában és a teljes jogú kormány megalakításában. Az EU készen áll arra, hogy segítse Libanont állami intézményeinek megszilárdításában és a helyreállításhoz szükséges lépések megtételében – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.
Minderről Stéphane Dujarric, a főtitkár szóvivője számolt be. „Mindenáron el kell kerülni egy átfogó háborút Libanonban” – húzta alá Dujarric, hozzátéve, hogy Guterres a nap folyamán már felvette a kapcsolatot Nadzsib Mikáti ügyvezető libanoni kormányfővel, és tájékoztatta, hogy az ENSZ kész segítséget nyújtani a rászorulóknak.
– mondta Dujarric.
Jeanine Hennis, az ENSZ libanoni különleges koordinátora katasztrofális következményekre figyelmeztetett Izrael kedden bejelentett libanoni szárazföldi műveletével összefüggésben. „Ismét nagyon magas a kockázata annak, hogy egy újabb nemzedéket kárhoztatnak háborús sorsra” – írta Hennis az X-en. „A lövedékek és rakéták indítása, a bombázás és rajtaütések közepette a háborús gépezet nem tud választ adni a kiváltó okokra” – tette hozzá.
A török külügyminisztérium kedden bejelentette, hogy Törökország felkészült állampolgárainak evakuálására Libanonból, és hozzá segítségért fordult mintegy további húsz országgal működik együtt külföldiek lehetséges kimenekítésében a területén keresztül.
Törökország egyben azzal vádolta meg Izraelt, hogy szárazföldi műveletével libanoni területeket akar ellenőrzése alá vonni. „Az ENSZ Biztonsági Tanácsának fenn kell tartania a nemzetközi jogot, és meg kell hoznia minden szükséges lépést ezen támadással szemben, amely Libanon megszállását célozza” – hangsúlyozta a török diplomáciai tárca. A minisztérium az izraeli támadást „illegális inváziós kísérletnek” nevezte, amely „a régióban és azon túl is a biztonság és stabilitás” aláásását célozza, s „nagy valószínűséggel új migrációs hullámot gerjeszt, illetve táptalajt ad majd szélsőségeseknek szerte a világban”.
Noha Törökország is felajánlotta létesítményeit, a korábbi tapasztalatok, illetve földrajzi elhelyezkedése alapján az evakuálási folyamatok központja minden bizonnyal Ciprus lesz. Az Európai Unió Közel-Kelethez legközelebbi fekvő tagállamába 2006-ban mintegy 60 ezer embert menekítettek ki Libanonból, a Hezbollah és Izrael között akkor zajló háború elől.
Ausztrália arra szólította fel az országban tartózkodó mintegy 15 ezer állampolgárát, hogy hagyják el a fővárost, amíg a bejrúti repülőtér működik. A kanadai hatóságokkal közösen kialakított vészhelyzeti tervek között azonban a tengeri úton történő evakuálás is szerepel, így egy kereskedelmi hajózási vállalattal kötött megegyezés alapján naponta ezer kanadai és ausztrál állampolgárt szállítanának Ciprusra Libanonból.
Franciaország már több hónapja kidolgozta stratégiáját állampolgárai kimenekítésére, evakuálási parancsot azonban még adtak ki. Párizs jelenlegi vészhelyzeti terveinek középpontjában Ciprus és a bejrúti repülőtér áll, de tárgyalnak a Törökországon keresztül történő evakuálásról is. Egy francia hadihajó már a térségben van, egy helikopterhordozó pedig a következő napokban érkezik a Földközi-tenger keleti részére, arra az esetre, ha döntés születik a külföldi állampolgárok evakuálásáról – közölte kedden a francia hadsereg szóvivője.
Németország légi úton már evakuálta Libanonból a nagykövetségi dolgozók családjait és az egészségügyileg veszélyeztetett német állampolgárokat, valamint támogatásáról biztosította a távozni szándékozó többi állampolgárát is – áll a német külügyminisztérium és a védelmi minisztérium hétfőn kiadott közös közleményében.
Nagy-Britannia azonnali távozásra szólította fel állampolgárait Libanonból és mintegy 700 katonát vezényelt Ciprusra, ahol két katonai támaszpontja is van, valamint két hadihajója is a térségben tartózkodik. A brit kormány továbbá bérelt egy repülőgépet is, amely szerdától közvetlenül Londonba szállítja a távozó briteket.
Olaszország megerősítette a biztonsági személyzetet bejrúti nagykövetségén, Antonio Tajani külügyminiszter pedig ismételten arra kérte az olasz állampolgárokat, hogy sürgősen hagyják el az országot, valamint biztosítékokat kért Izraeltől, hogy a térségben nem éri támadás a békefenntartó műveletekben részt vevő olasz katonákat. Washington katonákat vezényelt Ciprusra, hogy – felkészülve minden lehetséges forgatókönyvre – segítsék az amerikaiak evakuálását Libanonból.
Hatalmas légitámadást indított Irán Izrael ellen kedden. Ballisztikus rakétákkal támadhatják Izraelt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
Egyhetes nemzeti gyászt hirdettek hétfőn Mianmarban, miközben a mentők hétfőn négy embert szabadítottak ki az összeomlott épületek romjai alól – jelentette a kínai média.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője határozott választ helyezett kilátásba hétfőn az Egyesült Államokkal szemben, ha az amerikai elnök beváltja „fenyegetéseit” az iráni atomprogramról kötendő megállapodással kapcsolatban.
Volodimir Zelenszkij elnök ki akar hátrálni az Egyesült Államokkal kötött kritikus ásványi anyagokra vonatkozó megállapodásból – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap az Air Force One fedélzetén újságírókkal.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap megismételte a Hamász lefegyverzésére és vezetőinek a Gázai övezet elhagyására vonatkozó követelését, miközben megígérte, hogy fokozza a csoportra gyakorolt nyomást.
Jens-Frederik Nielsen megválasztott grönlandi miniszterelnök vasárnap Facebookon tett bejegyzésében utasította el azt, hogy a szigetet az Egyesült Államok megszerezze.
Donald Trump másodlagos vám kiszabását helyezte kilátásba az Oroszországból származó kőolajra, és jelezte, még a héten beszélni akar az orosz elnökkel – jelentette ki az amerikai elnök vasárnap.
Ahmed es-Saraa ideiglenes szíriai elnök szombat este bejelentette egy új, miniszterelnök nélküli kormány megalakulását, amelyben egy nő is helyet kap.
Felrobbant és kiégett Vlagyimir Putyin limuzinja Moszkvában. A jármű egy fekete Aurus Senat volt, amelynek értéke 330 ezer euró. Sérültekről nem érkezett információ, és egyelőre nem tudni, ki használta a limuzint a robbanás idején.
Ismét százezrek gyűltek össze Isztambulban, hogy tiltakozzanak Ekrem Imamoglu polgármesternek a hivatalából való felfüggesztése és letartóztatása miatt, valamint hogy követeljék a városvezető szabadon bocsátását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!