Fotó: Facebook/Guvernul Republicii Moldova
A Moldovai Köztársaságban élők 53,5 százaléka szavazna igennel az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló népszavazáson, 23,8 százalék pedig igennel szavazna, ha a kérdés az lenne, hogy csatlakozzanak-e az orosz kontroll alatt álló Eurázsiai Gazdasági Unióhoz – derül ki, egy az EU által finanszírozott és a WatchDog.MD által készített felmérés eredményeiből.
2023. február 06., 08:262023. február 06., 08:26
A G4media.ro portál által idézett közvélemény-kutatás szerint ugyanakkor a NATO-hoz való csatlakozást csak a lakosság 26,9 százaléka szavazná meg, 55,5 százalék ellene szavazna.
A társadalom Nyugat és Kelet közötti megosztottságát tükrözi az is, hogy
Ami a pártpreferenciákat illeti, a jelenlegi gazdasági válság ellenére a kormányzó Akció és Szolidaritás Párt (PAS) vezet, igaz gyenge, alig 23,4 százalékos támogatottsággal. Kevéssel lemaradva, 22 százalékkal pedig az Igor Dodon vezette, Kommunisták és Szocialisták Blokkja (BECS) következik. A harmadik erő pedig a gyanús ügyleteiről hírhedt, az országból elmenekült oligarcha, Ilan Șor ȘOR elnevezésű alakulata 11 százalékkal.
A felmérés 2023. január 17–26. között, telefonon készült, román és orosz nyelven.
A Moldovai köztársaság jelenleg nem áll készen a NATO-csatlakozásra, az ekörül kialakult vita pedig a moldovai kormány és az ország államisága elleni hibrid háború része – jelentette ki Anatolie Nosatîi, az ország védelmi minisztere.
Ha jövő vasárnap a Moldovai Köztársaságban népszavazást tartanának a Romániával való egyesülés témájában, az ország lakosságának alig harmada szavazna igennel egy közvélemény-kutatás szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
A kormány módosította kedden az államhatár átlépésének rendjét, az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak mostantól a hadiállapot ideje alatt is akadálytalanul átléphetik a határt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!