A Kúria elnöke szerint új problémákat vetett fel a levélszavazás, át kell gondolni a konstrukciót

Darák Péter (archív) •  Fotó: MTI

Darák Péter (archív)

Fotó: MTI

Darák Péter szerint új problémákat vetett fel a levélszavazás, a konstrukciót át kell gondolni, és az ügyben bírósági kollégiumi értekezletet hív össze.

MTI

2018. május 07., 22:412018. május 07., 22:41

a Kúria elnökét hétfőn az Echo Tv Napi Aktuális című műsorában azzal kapcsolatba kérdezték, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerint a Kúria beavatkozott a választásokba.

Az Origó az Alkotmánybíróság (Ab) döntésére hivatkozva május 3-án azt írta, törvénytelenül érvénytelenített több mint négyezer határon túli levélszavazatot a Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria, arra hivatkozva, hogy azokat saját címzésű, nem előre gyártott borítékban adták postára.

Havasi Bertalan a PestiSrácok.hu hírportállal május 5-én ismertette a kormányfő álláspontját. „A Kúria ezzel a döntésével elvett egy mandátumot a választóinktól. A Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba. Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához” – nyilatkozta akkor.

korábban írtuk

Orbán Viktor bírálja több ezer határon túli szavazat érvénytelenítését
Orbán Viktor bírálja több ezer határon túli szavazat érvénytelenítését

Egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba a Kúria, miután elvett egy mandátumot a kormánypártok választóitól; a testület intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához – ismertette Orbán Viktor álláspontját sajtófőnöke a PestiSrácok.hu-nak.

Darák Péter hétfőn arról beszélt, a „beavatkozás” jogi értelemben azt jelenti, a Kúriának alkotmányos felhatalmazása van arra, hogy a választás tisztaságát őrizze, vizsgálja, jogorvoslati kérelem esetén elbírálja, tehát törvény alapján kötelessége felülvizsgálni a választási eseményeket.

Arra a kérdésre, hogy „politikailag motivált döntést” hoztak-e az ügyben, azt válaszolta: „a kérdés nem megválaszolható, hiszen a bírák saját szakmai szabályaik alapján döntenek”. Azok a körülmények, amelyeket a sajtókritikák az elfogultság bizonyítékaként említenek, vitathatóak – tette hozzá Darák Péter.

Kitért arra, hogy a Kúriának az említett törvényi kötelezettségét rendkívül gyors eljárásban kell gyakorolnia. Az elmúlt két hónapban háromnapos határidővel 170 határozatot hozott 18 bíró, azaz tanácsonként csaknem 30 ügyet döntöttek el.

Az új szabályozás szerint a levélszavazatok leadása új problémákat vetett fel, amelyekkel korábban a Kúria még nem találkozott

– mondta Darák Péter.
Kifejtette: egy egyszerű postai borítéknál nem lehet ellenőrizni, hogy felnyitották-e vagy sem, a hivatalos válaszborítékon ennek nyoma van. A részletszabályok nem mondják ugyan ki, hogy a sima borítékban benyújtott szavazat érvénytelen, de azt igen, hogy a nem lezárt boríték érvénytelen – magyarázta.

Darák Péter kijelentette,

a bíróság értelmezte a nem lezárt boríték fogalmát, és a korábbi gyakorlat alapján úgy látta: elfogadható az az értelmezés, hogy a sima boríték nem garantálja a szavazat „érintetlenségét és ellenőrizhetőségét”.

„Ez tehát valószínűleg az oka a bírósági döntésnek, de erről én is csak olyan távlatokból tudok beszélni, mint ön, mert a (...) Kúria elnöke sem szólhat bele konkrét ügyekbe” – fogalmazott.

Darák Péter elmondta: három fórum egybehangzóan foglalt állást a kérdésben, majd az Ab elé került az ügy, amely kinyilatkoztatta, hogy nem tartozik rá. Ugyanakkor az Ab a határozat indokolásában utalt egy olyan felfogásra, amely „ellentétben állhat” a Nemzeti Választási Iroda, a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria által kifejtetett állásponttal – tette hozzá.

Ezt Darák Péter nyugtalanítónak nevezte, és közölte: a Kúria elnökeként felelőssége az, hogy egy ilyen tisztázatlan helyzetnek a megoldására „valamit” találjon.

Szerinte két megoldás lehetséges: az egyik, hogy megtárgyalják az Ab-vel, hogy melyik értelmezés tűnik alkotmányosnak, a másik pedig, ha nem „jutnak dűlőre”, hogy jogalkotás következzen.

A műsorvezető felvetéseire reagálva jelezte: át kell gondolni a konstrukciót; ha a magyar jogon kívüli akadályokba ütközik a levélszavazatok érvényesítése, akkor erről „jogalkotási módon” kell gondoskodni vagy más megoldást kell keresni.  Darák Péter közölte: kollégiumi értekezletet hív össze, és ezen a választási bíráskodásban részt vevő bírák áttekintik az összes kritikus ügyet és konklúziókat fognak megfogalmazni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 15., péntek

Orbán Viktor: ha nem hajtunk végre reformokat, beigazolódhat a francia elnök jóslata

A múlt heti budapesti EU-csúcson bemutatott Draghi-jelentés mellbe vágta és döntéshozásra indította az európai vezetőket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor: ha nem hajtunk végre reformokat, beigazolódhat a francia elnök jóslata
2024. november 15., péntek

Ukrajna: Trump szerint véget kell vetni a háborúnak

Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön kijelentette, hogy kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani.

Ukrajna: Trump szerint véget kell vetni a háborúnak
2024. november 15., péntek

Patthelyzet Brüsszelben: a magyar és a román biztosjelöltet sem szavazták meg az EP-képviselők

Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.

Patthelyzet Brüsszelben: a magyar és a román biztosjelöltet sem szavazták meg az EP-képviselők
2024. november 15., péntek

Izrael: emberiesség elleni bűncselekménnyel vádolja a zsidó államot egy civil szervezet

Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.

Izrael: emberiesség elleni bűncselekménnyel vádolja a zsidó államot egy civil szervezet
2024. november 15., péntek

Hivatalos: Nacsa Lőrinc a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára

Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – közölte a Miniszterelnökség.

Hivatalos: Nacsa Lőrinc a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára
2024. november 15., péntek

Spanyolországi özönvíz: újabb két román áldozatot azonosítottak

Két újabb román állampolgárt azonosítottak a két héttel ezelőtti spanyolországi áradások halálos áldozatai között – közölte csütörtök este a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.

Spanyolországi özönvíz: újabb két román áldozatot azonosítottak
2024. november 15., péntek

Schengen: a belügyminiszter szerint jók az esélyek, de még semmi sem biztos

Schengen-taggá válhat Románia néhány hónapon belül, de még nincs semmi kőbe vésve – figyelmeztetett Cătălin Predoiu román belügyminiszter.

Schengen: a belügyminiszter szerint jók az esélyek, de még semmi sem biztos
2024. november 15., péntek

Trump a győzelmét ünnepli, ismét egy Kennedy az amerikai kormányzatban

Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön győzelmi ünnepséget szervezett a floridai Mar-a-Lagoban, ahol azzal büszkélkedett, hogy a republikánusok mindent megnyertek a múlt keddi választáson, amit csak lehetett.

Trump a győzelmét ünnepli, ismét egy Kennedy az amerikai kormányzatban
2024. november 14., csütörtök

Nagy rohamot várnak a hamarosan újranyíló Notre-Dame-nál, amelynek látogatása ingyenes marad

A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.

Nagy rohamot várnak a hamarosan újranyíló Notre-Dame-nál, amelynek látogatása ingyenes marad
2024. november 14., csütörtök

Moszkva nem szeretné az ukrajnai konfliktus befagyasztását

Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.

Moszkva nem szeretné az ukrajnai konfliktus befagyasztását