Feltétel. Az Egyesült Államok jelezte: egy hónapon belül meg kell oldani a gázaiak hozzáférését a humanitárius segélyekhez
Fotó: Facebook/UNRWA
Az Egyesült Államok levélben fordult Izraelhez, amelyben 30 napot adott neki arra, hogy növelje a humanitárius segélyekhez való hozzáférést a Gázai övezetben, különben azt kockáztatja, hogy az Egyesült Államok katonai támogatásának egy részét megvonják.
2024. október 16., 08:322024. október 16., 08:32
A vasárnap elküldött levél az Egyesült Államok eddigi leghatározottabb írásbeli figyelmeztetése szövetségesének, és a Gázai övezet északi részén zajló új izraeli offenzíva közepette érkezett, amely a jelentések szerint számos civil áldozatot követelt – mutat rá a BBC.
A levél szerint
Az izraeli kormánynak címzett amerikai levélről – amelynek tartalmát most a külügyminisztérium is megerősítette – először az Axios honlap számolt be. A levelet Antony Blinken külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter írta alá.
„Azért írunk most, hogy hangsúlyozzuk az amerikai kormány mélységes aggodalmát a romló gázai humanitárius helyzet miatt, és sürgős és tartós intézkedéseket kérünk kormányuktól ebben a hónapban, hogy megfordítsák ezt az irányvonalat” – áll a levélben.
és a humanitárius szervezetek jelentése szerint túlélési szükségleteiket sem tudják kielégíteni.
„Különösen aggasztónak tartjuk, hogy az izraeli kormány közelmúltbeli intézkedései – beleértve a kereskedelmi behozatal leállítását, a Gáza északi és déli része közötti humanitárius szállítmányok közel 90 százalékának megtagadását vagy akadályozását szeptemberben, a kettős felhasználásra vonatkozó nehézkes és túlzott korlátozások fenntartását, valamint a humanitárius személyzetre és a szállítmányokra vonatkozó új átvilágítási és megterhelő felelősségi és vámkövetelmények bevezetését – a növekvő törvénysértésekkel és fosztogatással együtt hozzájárulnak a gázai körülmények gyorsuló romlásához” – teszi hozzá a közlemény.
A levél szerint Izraelnek „mostantól kezdve 30 napon belül” egy sor konkrét intézkedést kell hoznia a segélyszállítmányok fellendítése érdekében, hozzátéve, hogy a kudarc „hatással lehet az Egyesült Államok politikájára”.
A dokumentum szerint Izraelnek még a tél beállta előtt „a humanitárius segítségnyújtás minden formáját fel kell gyorsítania Gáza egész területén”, többek között lehetővé kell tennie, hogy naponta legalább 350 teherautó léphessen be mind a négy fő átkelőn és egy új, ötödik átkelőn keresztül, valamint lehetővé kell tennie, hogy az al-Mavasziban élők a szárazföld belsejébe költözhessenek.
Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője keddi washingtoni sajtótájékoztatóján újságíróknak elmondta, hogy a levél „a magánjellegű diplomáciai kommunikáció része, amelyet nem állt szándékunkban nyilvánosságra hozni”.
„A miniszter [Blinken] Austin miniszterrel együtt úgy gondolta, hogy helyénvaló világossá tenni az izraeli kormány számára, hogy vannak olyan változtatások, amelyeket meg kell tenniük, hogy a Gázába jutó segítség szintje ismét emelkedjen” – mondta.
Miller nem kívánt találgatni arról, hogy milyen következményekkel járhat Izrael számára, ha nem növeli a humanitárius segélyekhez való hozzáférést.
De megjegyezte:
De reméljük, hogy Izrael végrehajtja az általunk felvázolt változtatásokat”.
Izrael felülvizsgálja a levelet – közölte egy izraeli tisztségviselő, hozzátéve, hogy
Izrael korábban azt nyilatkozta, hogy a Hamász északi tagjait veszi célba, és nem akadályozza meg a humanitárius segélyek bejutását.
Hétfőn a Gázába vezető átkelőhelyek kezeléséért felelős izraeli katonai szerv, a Cogat közölte, hogy az Erez átkelőn keresztül 30, a Világélelmezési Program segélyeit szállító teherautó lépett be Gáza északi részére.
Ezzel
Az Egyesült Államok messze a legnagyobb fegyverszállítója Izraelnek, és az izraeli hadsereg az elmúlt évben nagymértékben támaszkodott az Egyesült Államok által szállított repülőgépekre, irányított bombákra, rakétákra és lövedékekre a Hamász elleni gázai háborúban.
Folyamatosan lövi Izraelt a Hezbollah
Helyi idő szerint este 9 óráig kilencven rakétát lőttek ki kedden Libanonból Izraelre, és legalább egy rakéta az északi Haifa város közelében egy udvarban landolt – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF). Sérültekről nem érkezett jelentés.
A Hezbollah kedden vállalta a felelősséget néhány rakétakilövésért.
Hétfőn 115 rakétát lőttek ki Izraelre Libanonból az IDF szerint.
Eközben az ENSZ Menekültügyi Hivatalának közel-keleti igazgatója szerint Libanonban az emberek körülbelül egyötöde menekült el otthonából, és az ország körülbelül egynegyedében izraeli katonai evakuálási parancs van érvényben.
Libanon teljes lakossága mintegy 5 millió ember. „El lehet képzelni, mennyire drámai, hogy több mint egymillió ember most fedél nélkül van és úton van – vagy inkább nem fedél nélkül, mert gyűjtőközpontokban vannak elhelyezve, hanem kénytelenek elhagyni otthonaikat, hogy biztonságot keressenek” – mondta Rema Jamous Imseis egy keddi genfi sajtótájékoztatón.
„Az izraeli légicsapások és az izraeli evakuálási parancsok tovább növelik az érintett területeket... az ország több mint 25 százaléka közvetlen izraeli katonai evakuálási parancs alatt áll. Csak tegnap (hétfőn) újabb 20 falu kiürítési parancsot kapott az ország déli részén” – tette hozzá.
Vasárnap az izraeli hadsereg további 21 dél-libanoni falu lakóira terjesztette ki evakuálási figyelmeztetését, így a héten 157-re emelkedett a kiürítési utasítás által érintett falvak száma.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.
Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.
Donald Trumptól kér segítséget Evgeniya Guțul, Moldova autonóm régiója, Gagauzia kormányzója, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették.
A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország, a két fél a 2025-ös évre vonatkozó tervről szóló megállapodást írt alá – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!