Érdemszelekció

Szóval, nem tagadom, nekem nagyon tetszik ez az oklevél-osztogatósdi késztetés, ami a különféle rendezvények szervezõi körében harapódzott el. Annál is inkább, mert semmi különösebb erõfeszítést nem kell tenni azért, hogy egy míves, szép kivitelû, berámázható papírlapot „bekasszírozzon\" akárki, elég, ha ott van. Még inkább méltányolom az olyan megmozdulásokat, amikor például egy önkormányzat osztogatja az okleveleket a település azon polgárainak, akik valamilyen téren jeleskedtek. Ösztönzõ, többre-jobbra késztetõ hatása van a felsõ szintrõl érkezõ elismerésnek, és nagyon rendjén van ez így. Gond viszont – ha önkormányzatról van szó –, hogy kinek, és milyen érdemeiért adják az oklevelet. De még inkább az, hogy kifelé, a többinek – akik nem kapnak oklevelet – mit közvetítenek a kitüntetésre érdemesítettek személye révén. Sok fejtörést okozhatott annak az önkormányzatnak az érdemoklevelek odaítélése, amely éppen egy kerek évforduló alkalmával döntött úgy, hogy a díszpolgári cím mellett kitünteti a település jeles személyiségeit. De végül sikerült dönteni, és ünnepélyes külsõségek közepette át is vehették a kitüntetéseket az erre érdemesültek. Kitüntették többek közt egyes iskolák egyes tanulóit a bizonyos tantárgyolimpiákon elért eredményeiért, de felkészítõ tanáraikat nem. Nekik még dolgozniuk kell az elismerésért. Nem kaptak oklevelet azok, akik a semmibõl színházat teremtettek, elvégre „diplomás ember nem kecskebukázik a színpadon\". Az olyan gyanús „egyedeket\", mint az orvosok, képzõmûvészek vagy az a novellaíró és költõ, akiknek munkásságát több szakmai elismerés fémjelzi, eleve kiszûrték. Hiszen az önálló véleménnyel rendelkezõ, gondolkodó emberek egyébként is kitûnnek a település egyhangú szürkeségébõl. De elismerték a kultúra terén kifejtett elévülhetetlen érdemeiért a település amatõr mókamesterét, valamint Gipsz Jakabot, a giccsgyártás nagymesterét és Ló Bélát a zabhegyezésért.

Okos döntés volt…