Soros: Európának „B” terv kell

„A liberális demokráciák egyik alapvetése az a felismerés, hogy minden rendszernek magában kell foglalnia a korrekció lehetőségét. Az euró létrehozásakor nem számoltak korrekciókkal. Nem voltak rendelkezések arra nézve, hogy valamely ország elhagyja az euróövezetet, pedig ez a jelenlegi körülmények között valószínűleg elkerülhetetlen” – hangsúlyozta Soros, habár konkrét országot nem említett.

Hozzátette: az euró fennmaradása mindenkinek létfontosságú érdeke, de „jelenleg nincs B terv”. „Ezért ragaszkodnak a kormányzatok a fennálló helyzethez, ezért iparkodnak fenntartani a meglévő elrendezést, ahelyett hogy elismernék: vannak alapvető hibák, amelyeket orvosolni kell. Nézzünk szembe azzal, hogy gazdasági összeomlás szélén vagyunk, amely, mondjuk, Görögországban kezdődik, de könnyen továbbterjedhet. A pénzügyi rendszer továbbra is rendkívül sérülékeny” – vélekedett Soros György. A mostani helyzetet jó alkalomnak nevezve a lehetséges intézkedések közt említette, hogy az EU létrehozhatna nagyobb közös központi költségvetést az áfabevételek vagy a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adók egy részéből, európai intézményt alakíthatna a bankok garantálására, és megháromszorozhatná mentőalapját szintén az adóbevételekből.Hosszú távon az euró megmaradása feltételének mondta a politikai uniót az EU-ban. A hiányosságok közé sorolta, hogy az euróövezetnek van ugyan közös központi bankja, de nincs sem központi kincstára-pénzügyirányítása – végeredményben pénzügyminisztériuma –, sem költségvetési politikája. Az euró a különbségek mélyülését okozta ott, ahol konvergenciát vártak tőle, mondta Soros, a spanyol és a német versenyképesség színvonalát összehasonlítva. Az európai integráció kifogyott a lendületből, és jelenleg az integrációval ellentétes folyamat zajlik, vélekedett.

„Európa választás előtt áll, hogy nemzeti vagy európai szinten kezeli-e a helyzetet” – fejtette ki Soros, aki az EU „túlélését” alapvető érdeknek nevezte. Soros szerint az európai közvéleménynek kell arra ösztönöznie az európai vezetőket, hogy kidolgozzanak egy európai megoldást, egy „B” tervet.

A beszélgetés egy másik résztvevője, Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője is úgy vélekedett, az EU-nak politikai unióvá kell válnia, létre kell jönnie egy közös politikai térnek és egyfajta „Európai Egyesült Államoknak”. A politikai unió kulcsa a vezetők közvetlen választása mellett egy közvetlen európai adó lehetne, amely érdekeltté tenné az Unió polgárait az uniós politika formálásában – mondta. Verhofstadt szerint jelenleg hiányzik az EU-ban a valódi politikai vezetés, ehelyett a tagállamok politikusai részéről egyre gyakrabban találkozni nacionalista és populista érvekkel. Ezek „megpróbálják elhitetni az emberekkel, hogy nemzeti keretek között lehetséges megoldást találni” a problémákra – mondta. A politikus ezzel szemben úgy látja, a nemzetközi gazdasági válság lehetőséget teremt a politikai unió felé haladásra.

Soros ugyanakkor arról is értekezett, hogy az „Európai Egyesült Államok” a jelenlegi politikai légkörben utópia, de abban egyet lehet érteni, hogy „európai megoldásra” van szükség.

A gazdasági-pénzügyi elemzők eközben arra emlékeztetnek, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek a múlt héten hozzájárultak a közös mentőalap (EFSF) kölcsönzőképességének növeléséhez. Ezt összesen 440 milliárd euróra emelik az eddigi 225 milliárdról azáltal, hogy a tagországok adta garanciák összegét 780 milliárd euróra növelik az eddigi 440 milliárdról. Ily módon az EFSF lehető legjobb, „AAA” hitelminősítői osztályzatához szükséges többletgarancia 165 százalékra nő 120 százalékról, úgyhogy megszüntethetik a készpénz-tartalékolást és következésképp a túlvállalást, azaz hatékonyabb lehet az EFSF működése. A túlvállalás azt jelenti, hogy – szintén az „AAA” adósosztályzat védelmében – az EFSF eddig mindig nagyobb értékben bocsátott ki kötvényt, mint amekkora öszszeget abból a támogatott országnak – eddig Portugáliának – továbbkölcsönzött.