Normalizálnák Szerbia és Koszovó viszonyát

Az alapvető nemzetközi jogi dilemma – a diplomáciai bűvészmutatvány fő tárgya – az volt a tárgyalások során, hogy Szerbiának és Koszovónak valamilyen módon normalizálnia kell az egymáshoz fűződő viszonyát, miközben Szerbia nem ismeri el a tőle elszakadt Koszovó állami önállóságát, Koszovó viszont éppen az elismertséget tartja legfontosabb céljának.

Ebben a konstellációban kellett megtalálni azt a formulát, ami Belgrád számára már elfogadható mértékű önállóságot ad az észak-koszovói szerb kisebbségnek, és ugyanakkor Pristina megítélése szerint nem hoz létre „államot az államban”. Ebből következően a dokumentum – legalábbis annak alapján, amit eddig tudni lehet róla – tele van „egyfelől, másfelől” jellegű kitételekkel: kimond bizonyos dolgokat, ugyanakkor pedig ellenpontozza azokat más megállapításokkal.

Az egyelőre töredékes sajtóbeszámolók szerint a megállapodás értelmében az észak-koszovói szerb közösség jogai és illetékességei a koszovói törvényekből, valamint a helyi önigazgatásról szóló európai chartából fakadnak. Észak-Koszovó különleges autonómiajogokat élvez, amelyeket Pristina ruház rá.

E jogok – a szerb sajtó szerint – kiterjednek a saját parlament, a saját elnöki tisztség és „egyfajta kormányzat” létrehozására. Észak-Koszovóban regionális rendőrparancsnokságot alakítanak, amely kizárólagosan illetékes a régió négy, szerbek lakta településének ügyeiben. A regionális rendőrparancsnok szerb lesz, a rendőrök azonban Koszovó törvényeit érvényesítik, és a koszovói belügyminisztériumtól kapják a fizetésüket. Ugyanígy oldják meg az igazságszolgáltatás kérdését: Észak-Koszovóban szerb bírák a koszovói jog alapján ítélkeznek majd. Más forrás úgy fogalmazott, hogy a bírák „a koszovói jogrendszer keretein belül tevékenykednek majd”, ami elvben jelentheti azt is, hogy az intézményes struktúra koszovói ugyan, de az alkalmazandó jog tartalmát illetően már van némi játéktér a szerbek számára. Tartalmazza a megállapodás azt is, hogy még az idén regionális választásokat rendeznek Észak-Koszovóban.

A megállapodás értelmében a felek júniusig egyezségre jutnak egymással az eredendően a szerb infrastruktúrához kötött távközlési és áramellátási kérdésekben. Ami a távközlést illeti, tisztázni kell, hogy a koszovói telefonszámoknak mi legyen a nemzetközi előhívószáma. Szerbia és Koszovó a megállapodásban kötelezi magát arra, hogy nem ássák alá egymás EU-integrációs erőfeszítéseit, és más államokat sem bujtanak fel erre. Koszovó eredetileg olyan szerb kötelezettségvállalást akart kierőltetni, amely szerint Belgrád nem akadályozza, hogy Koszovó taggá válhasson nemzetközi szervezetekben. Ezt a szerb kormány nem tudta volna eladni azoknak, akik ellenzik a koszovói önállóságot. Az ígéretet viszont, hogy Belgrád nem fogja akadályozni Koszovó EU-integrációját, a szerb nacionalisták felé úgy is lehet magyarázni, hogy Szerbia integrációjának részeként képzelik Koszovó csatlakozását