Európai uniós dilemma: miért egyenek az emberek kevesebb húst?

Brüsszel kemény viták helyszíne, ahol az Európai Bizottság (EB) újabb és újabb javaslatokkal áll elő a mezőgazdasági termelés átalakításáról, hogy az agrárágazat megfeleljen az Európai Unió szigorú klímavédelmi céljainak. A napvilágra került javaslatok szerint az EB drasztikusan csökkentené az állattelepeken tartható számosállatok létszámát. Egy másik elképzelés szerint az állattenyésztésben használatos antibiotikumok, a szántóföldi növénytermesztésben és kertészetben alkalmazásra kerülő növényvédő szerek, gyomirtók és műtrágyák mennyiségének nagyarányú csökkentése is a tervek között szerepel. Ehhez társul az a direktívatervezet is, amely jelentősen növelné a parlagon hagyott, pihentetett mezőgazdasági területek nagyságát.

A vegyszer nélküli, vagy a minimális vegyszerhasználattal folytatott mezőgazdasági termelést a legtöbb uniós országban nehezen fogadja el, vagy elutasítja a gazdatársadalom,

mert nem látják biztosítottnak a terméscsökkenéssel járó jövedelemkiesés pótlását. A bioélelmiszer ugyanis a lakosság jelentős része számára megfizethetetlen. Másrészt az intenzív tehén- és sertésfarmokon az állatállomány létszámának drasztikus csökkentésével hiány keletkezik állati eredetű élelmiszerekből, amit csak importból lehet pótolni.

,,Elvileg nincs baj azzal, hogy a globális felmelegedés ellen küzdve, az Európai Unió is beavatkozik. Akkor van gond, ha ezeket a direktívákat fűnyíró elv alapján alkalmazza, vagyis egységes csökkentést ír elő minden uniós tagország számára, holott a tagállamokban nagyon különböző a mezőgazdasági struktúra” – nyilatkozta a Krónikának Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, akit arról kérdeztünk, hogyan látszik az Európai Parlamentből az unió klímaharca.

Az RMDSZ-politikus portálunknak hangsúlyozta, hogy olyan javaslatokról van szó, amiről egyelőre a tagállamok képviselői vitatkoznak. A jogszabálytervezeteket az Európai Bizottság terjeszti elő az Európai Parlamentnek, és onnan az Európai Tanácshoz kerül. Kötelező érvényű uniós direktíva akkor születik, ha mindhárom fél részvételével kompromisszumot kötnek. A mezőgazdaságban bevezetésre kerülő klímacél-direktívák ettől viszont távol állnak. A végleges döntések megszületéséig még nagyon sok vita, egyeztetés, lobbi várható minden oldalról.

Vincze Lóránt példaként az Európai Uniónak a 2023-2027-es időszakra elfogadott Közös Agrárpolitikáját (KAP) hozta fel, amely a végleges döntés előtt két évet rostokolt az Európai Parlamentben. A képviselők nem láttak biztosítékot arra, hogy az európai gazdatársadalom jól jár az eredeti formában előterjesztett törvénytervezettel. Hosszas viták és egyeztetések után az Európai Bizottság tervezete végül lényegesen módosult, aminek fő haszonélvezői a családi gazdaságok: a KAP költségvetésének egy része a családi gazdaságok támogatására fordítható.

– érvelt az erdélyi politikus.

Kompromisszumokra most nagy szükség lesz, mert az Európai Bizottság elképzeléseit képtelenség Európa keleti felében gyakorlatba ültetni. Az EP-képviselő szerint több nyugat-európai tagállamban az átlagos növényvédőszer- és gyomirtóhasználat a romániai tízszerese, ezért tartja elfogadhatatlannak a vegyszerfelhasználás egységes, ötven százalékos csökkentését.

,,Ezen a területen is az észszerűség az irányelv: az unió olyan intézkedéseket kell hozzon, ami nem ró megfizethetetlen terheket a gazdákra. Ha a gazda nem tudja megfizetni a klímavédelmi előírások árát, felhagy a mezőgazdasággal, ami élelmiszerhiányt és élelmiszerválságot okoz” – nyomatékosította portálunknak Vincze Loránt.

A mezőgazdasági szakemberek és a politikusok egy részének nagy kérdőjel, hogy az Európai Bizottság milyen tanulmányokra alapoz, amikor kijelenti, hogy a metánszennyezés miatt kell korlátozni a szarvasmarhatartást. Vincze szerint kérdéseket vet föl, hogy a különböző alapítványok és civil szervezetek által készített tanulmányok mennyire szakszerűek?

Milyen érdeket képvisel az az elképzelés, hogy Európában csökkenjen a húsok és a tejtermékek fogyasztása? Milyen ellenérdekek állnak e mögött?

Kinek éri ez meg? Hogyan lehet rávenni az embereket arra, hogy kevesebb húst fogyasszanak? Mi történik, ha nem fogadnak szót? ,,Az európai uniós piacon kialakul egy húskereslet, amit csak importból tudunk pótolni, ha az unió tagországaiban csökkentjük az állatlétszámot. Argentínából kell több marhahúst behozni magasabb áron: aki húst akar enni, végül meg kell fizesse az árát. Az európai gazdaságnak okozunk kárt ezzel, miközben az állattenyésztésből származó metángázkibácsátás nem Európában, hanem Dél-Amerikában száll a légkörbe” – érvelt portálunknak az RMDSZ-politikus.

Az uniós klímavédelmi célok a kelet-nyugat szembenállást erősítik az Európai Unió tagországai között. Vincze Loránt szerint sokrétű témáról van szó, ahol nagyon különbözőek a tagországi érdekek. Még ott is, ahol jelentős állatállományt tartanak – Franciaország, Hollandia, Belgium, Románia, stb. –, mert ezeknek az országoknak eltérő a fejlettségi szintje. Technológiai megszorításokban a nyugat-európai országok tehetők érdekelté, Kelet-Európa viszont nem. Ha állatjóléti követelményként figyelembe vesszük az új fejési technológiák bevezetését, az Franciaországnak és Belgiumnak felel meg, mert ők már bevezették, de Románia számára ez óriási befektetés lenne, ezért ellenzi. A tagállamok igen eltérő mezőgazdasági helyzete miatt hosszadalmas, parázs viták várhatóak az uniós klímacél bevezetése előtt.

Az uniós elképzeléseknek van egy kemény politikai vetülete is, amire Hollandia a példa. Miután a holland kormány olyan klímavédelmi intézkedéseket támogatott, amit a gazdák nem fogadtak el, a március 15-i hollandiai tartományi választásokon a Polgári Gazdamozgalom (Boer Burger Beweging – BBB) nevű párt nyert, ők fogják a szenátusi többséget meghatározni. Vincze Loránt szerint ez intő jel Brüsszel számára, mert a kormányzati célkitűzések más-más üzenetet hordoznak a társadalom különböző csoportjai számára, a gazdák pedig meghatározó rétegei az európai társadalmaknak.

Az EP-képviselő kitért az autóiparra is, ahol korábban úgy tűnt, konszenzus van arról, hogy 2035-től kivezetik a belső égésű motrok gyártását és forgalmazását. Ezzel szemben két nagy uniós tagállam – Olaszország és Németország – meggondolta magát.

A németek azt követelik – és ezt az unió el is fogadta –, hogy a szintetikus üzemanyaggal működő belső égésű motrok maradjanak 2035 után is.

,,Nem biztos, hogy a mai döntéseket bő tíz év múlva lehet alkalmazni, mert 2035-ig még sok kormány változik és kicserélődik az Európai Parlament összetétele is. Uniós előírások szerint a szénbányászatot és a szénalapú erőművek működését húsz évvel ezelőtt be kellett volna tiltani. Ennek ellenére ezek egy része ma is működik, mert a gazdasági valóság rákényszerítette a tagállamokat” – írja körül az uniós kilátásokat Vincze Loránt. Az erdélyi politikus úgy véli, a hosszú távon megvalósítható tervezéssel szemben a populizmus, a nagyotmondás a hangadó, a választók egy részének ugyanis ez tetszik.

Az állattartást, a szántóföldi növénytermesztést és az autóipart is bedöntheti az Unió

Az Európai Unió szigorú klímavédelmi céljai nagyon nehéz gazdasági helyzetbe hozhatják a kontinens iparát és mezőgazdaságát. A tagállamok elvárásairól és a lehetséges kiegyezésről Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter nyilatkozott a Krónikának.

Igazságosabb pénzelosztást kért az Európai Bizottságtól Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter

Az európai uniós országok zöld átmenetét támogató uniós források igazságos elosztását kérte Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter Frans Timmermanssal, az Európai Bizottság alelnökével folytatott találkozóján.