Nagy viták övezik az állattelepeken tartott tejtermelő jószág jövőjét
Fotó: Makkay József
Roppant nehéz gazdasági helyzetbe sodorhatják a kontinens iparát és mezőgazdaságát az Európai Unió szigorú klímavédelmi céljai. Az állattenyésztés, a növényvédelem és a személygépkocsi-gyártás ügyében a közelmúltban fellángolt uniós viták nem sok jót ígérnek. A tagállamok elvárásairól és a lehetséges kiegyezésről a Krónikának nyilatkozó Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter kifejtette, technológiailag kivitelezhető, gazdaságilag fenntartható megoldásokat kell találni, amelyek nem lehetetlenítik el a Kelet-Európában élő emberek boldogulását. Az RMDSZ-es politikus nem túl optimista azzal kapcsolatban, hogy a klímacélok tekintetében hajthatatlannak mutatkozó brüsszeli vezetés hajlandó lesz-e további kompromisszumokra.
2023. március 27., 09:552023. március 27., 09:55
Nem érkeznek jó hírek Brüsszelből a klímacéloknak alárendelt mezőgazdasági termelés átalakítása kapcsán. Az Európai Bizottság az ipari termelés újragondolásán kívül az utóbbi időben nekilátott az agrárágazat gyökeres átalakításával is foglalkozni. Elképzelései azonban Európa-szerte nagy felzúdulást váltottak ki a gazdák körében, akik veszélyben érzik eddigi tevékenységüket.
Az elmúlt napokban az európai uniós tagországok környezetvédelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásán részt vett Tánczos Barna romániai tárcavezető is, aki a viták során elmondta:
Az eredeti brüsszeli elképzelés szerint a zárt állatfarmokon, intenzív körülmények között tartott létszám állattelepenként nem haladhatja meg a 150-et. Az RMDSZ-politikus a Krónikának elmondta, hogy sok állattenyésztő ország számára elfogadhatatlan volt a javaslat, hiszen egy tejtermelő farmon a százötvenes állatkvóta 70-80 fejőstehenet jelent szaporulattal együtt. Noha az Európai Bizottság eredeti tervében nem szerepelt a szarvasmarhák létszámának korlátozása, környezetvédelmi tanulmányokra hivatkozva utólag mégis belekerült.
,,A vita során a 150-es állatlétszámot felsrófolták 350-re, végül a tagállamok miniszterei megállapodtak a felső határban, a farmonkénti 450 állatban. Mi azt kértük, hogy ez alól mentesítsék a szarvasmarhafarmokat, de végül elvetették, így a rendelkezés egyaránt vonatkozik az intenzív körülmények között tartott sertésekre és a tejelő szarvasmarhákra. Jó hír, hogy
– foglalta össze portálunknak a brüsszeli viták eredményeit Tánczos Barna.
A döntés egyelőre csak javaslat: akkor lesz belőle törvényerejű direktíva, ha az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közös döntése nyomán jogerőre emelkedik. Az RMDSZ-es politikus azonban nem túl optimista azzal kapcsolatban, hogy a klímacélok tekintetében hajthatatlannak mutatkozó brüsszeli vezetés hajlandó lesz-e további kompromisszumokra.
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a kelet-európai emberek boldogulását segítő megoldásokat támogat
Fotó: Haáz Vince
Hasonló a helyzet a növénytermesztés területén is, ahol az Európai Bizottság 2030-ig drasztikusan, ötven százalékkal csökkentené a mezőgazdaságban használatos növényvédő szerek és műtrágyák mennyiségét. Tánczos Barna miniszter azokkal az érdekvédelmi szervezetekkel ért egyet, amelyek szerint az elképzelés kivitelezhetetlen, és sokat árthat a romániai mezőgazdaságnak. „Az Európai Unió tagállamaiba nem lehet fűnyíróelv alapján egységesen felére csökkenteni a vegyszerhasználatot.
Romániában a mezőgazdaságban használt átlagos növényvédőszer-mennyiség a töredéke a nyugat-európainak” – érvelt a Krónikának a székelyföldi politikus. A környezetvédelmi miniszter olyan javaslatot támogatna, amely különbséget tesz gazda és gazda, farm és farm között. Amelyik termelő eddig is minimális vegyszert használt, ott nem kell korlátozni, aki viszont túlvegyszerezett, szabályozni lehet a további növényvédőszer- és műtrágyaadagolás mértékét.
Egyelőre itt is csak EB-javaslat létezik az egységes, ötven százalékos vegyszercsökkentésről, ami az állattenyésztési kérdésekhez hasonlóan igen kemény vitákat fog generálni a következő hónapokban.
Válaszút előtt álló autóipar. Az elektromos meghajtású járművek kerülnek ki győztesen?
Fotó: Agerpres
Megkérdeztük Tánczos Barna minisztert a belső égésű motorok kivezetése kapcsán fellángoló uniós vitáról is, amelynek esetében szintén nincsenek biztató előjelek. A tagállamok többsége egyetért azzal, hogy belátható időn belül a teljes járműipart át kell alakítani.
,,A klímavédelmi politikával kapcsolatban van néhány nagyon ambiciózus európai tagállam. Ezekben a javaslatokban ők viszik a prímet, amikor egy tervezet kidolgozásra kerül. Elképzeléseikkel az a gond, hogy technológiailag megvalósíthatatlanok, másrészt óriási gazdasági terheket ró a tagállamokra. Ilyenkor elkezdődnek a hosszú vitát követő szakértői finomítások, és
– fogalmazott Tánczos Barna. A tárcavezető szerint nyílt titok, hogy a Dacia-üzem a belső égésű motorokról nem akar átállni elektromos meghajtású járművek gyártására. Azt tervezik, hogy amennyiben az uniós piacon 2035-re megszűnik a hagyományos személygépkocsik forgalmazásának lehetősége, Európai Unión kívüli piacokat fognak keresni, ami viszont a termelés csökkenésével jár majd.
Eredményesnek bizonyulhat a német lobbi: immár több uniós tagállam, köztük Románia és Magyarország is támogatja, hogy ne valósítsák meg az elképzelt formában a belső égésű motorok 2035-től tervezett fokozatos kivonását.
,,Az RMDSZ mindig azt támogatta, hogy keressük meg az engyensúlyt a klímacélok alkalmazásában. Technológiailag kivitelezhető és gazdaságilag fenntartható megoldásokat kell találni, amelyek nem lehetetlenítik el a Kelet-Európában élő emberek boldogulását” – hangsúlyozta a Krónikának Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
Nagyságrenddel drágább lesz az Euro 7-es személygépkocsi
Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint amennyiben az Európai Unió arra kényszeríti az autógyártókat, hogy 2025-től az Euro 7-es szabványcsomagot alkalmazzák a belső égésű motorok gyártásánál, gyakorlatilag kivezetik a piacról az ilyen típusú járműveket. Az autógyártó szakemberek szerint az Euro 7-es szabványnak egy hagyományos, belső égésű motorral meghajtott jármű csak úgy tud megfelelni, ha elektromos katalizátort, egyliteres hagyományos katalizátort, egy kétliteres részecskeszűrőt és egy ammóniaszűrőt is beszerelnek. A szabvány azt is előírja, hogy az autógyártó olyan elektronikus rendszert telepítsen a kocsira, amely folyamatosan figyeli, hogy a jármű betartja-e a károsanyag-kibocsátás korlátait. Az ACEA szerint ez a műszakilag roppant bonyolult rendszer oda fog vezetni, hogy a vásárló az eddiginél sokkal drágábban vásárolhat majd hagyományos személyautót, ami árban többé nem lesz versenyképes az elektromos autókkal. Egyébként az Európai Bizottság és Németország szombaton közösen bejelentette: megegyezésre jutottak a kizárólag belső égésű (fosszilis üzemanyaggal működő) motorral hajtott autók jövőjével kapcsolatos, hetek óta húzódó vitájukban. A döntés lehetővé teszi az ilyen motorokkal felszerelt új járművek regisztrációját 2035 után is, de csak abban az esetben, ha teljes mértékben klímasemleges üzemanyagot használnak.
Az Európai Unió új károsanyag-kibocsátási normája véget vethet a fapados repüléseknek, ugyanis 2026-tól a légitársaságoknak is fizetniük kell a kibocsátási kvótáért, aminek az árát várhatóan rá fogják terhelni a fogyasztókra.
Andrij Melnik ukrán külügyminiszter-helyettes szerint nem lehetetlen, hogy Kína béketeremtőként lép fel az ukrajnai háborúban.
Ferenc pápa hivatalos búcsúztatás után vasárnap elutazott Budapestről, gépe nem sokkal délután hat óra után szállt fel a Liszt Ferenc-repülőtérről. A katolikus egyházfő háromnapos apostoli látogatást tett Magyarországon.
A kommunizmus veszélyeit váltó konzumizmus veszélyeire figyelmeztetett Ferenc pápa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) információs technológiai és bionikai karán mondott beszédében vasárnap délután.
Magyarország magatartása és Oroszországgal való kapcsolata nem felel meg NATO-szövetséges státusának – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök finn, svéd, dán és norvég újságíróknak a hétvégén adott interjújában.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint ,,szerencsére” nem az ukrán elnök dönti el, hogy Magyarország viselkedése NATO-tagországként megfelelő-e.
Öt szomszédja lelövésével gyanúsított férfi után kutatnak a hatóságok az Egyesült Államok Texas államában.
Árokba borul Kiskunhalas térségében szombat reggel egy szerbai autóbusz. A magyarországi balesetnek kilenc sérültje van.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság igyekszik megnyugtatni az embereket, hogy nem került közfogyasztásba szennyezett ukrán gabona. Ezzel szemben Szlovákiában 1500 tonnás tételben koboztak el súlyosan szennyezett búzát.
Magyar bank ügyfeleinek a banszámláit fosztotta ki két ukrán férfi, akik telefonos adathalászással szerezték meg az áldozatok adatait. A magyar rendőrség által őrizetbe vett bűnözök több ezer megtévesztő sms-t küldtek szét az országba.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás