Kreativitás, kezdeményezés – érték a felsőoktatásban

Az erdélyi egyetemi oktatásról a három szerző – Benkő Levente, Máthé Éva és Nagy Orsolya – valóban átfogó elemzést készített, és tudom, hogy Romániában nem elterjedt a főiskolai felsőoktatási rendszer, de Magyarországon egész mostanáig az olyan duális rendszer jellemezte a felsőoktatást, amelyben a hallgatók közel fele főiskolán szerzett felsőoktatási diplomát, általában mélyebb gyakorlati felkészültséggel, mint a hoszszabb időtartamú egyetemi képzésben.

A magyar felsőoktatásban 2006-tól bevezetett és bolognai rendszerű, úgynevezett többciklusú felsőoktatási rendszer bizonyos mértékben azt az elvet próbálja meg általánossá tenni, hogy a képzés első szakaszában (az alapszakon vagy a nemzetközileg használt „bachelor” nevű szinten) a hallgatók főleg gyakorlati ismereteket és szakmát szerezzenek, majd továbbtanulva, a mester szakon mélyítsék el szakmai ismereteiket és készüljenek fel az esetleges tudományos kutatómunkára.

Ez a kérdés merült fel a csíkszeredai Sikeres Székelyföld fórumon is, amely a székelyföldi felsőoktatás kihívásairól, problémáiról, fejlesztési irányairól kezdett műhelyvita- sorozatot. Ma már egyértelmű, hogy napjaink gyorsan változó üzleti, műszaki és társadalmi környezete a készségek, jártasságok, kompetenciák, attitűdök kialakítását várja el a felsőoktatástól, mert csak ez biztosít megfelelő alapokat az élet végéig tartó tanuláshoz, és immár senki sehol nem kérdőjelezi meg a Life Long Learning követelményét, szükségszerűségét.

A 21. században a korszerű, új képzési igények a különféle standardoknak, képesítési kimeneti követelményeknek való megfelelésre helyezi a hangsúlyt, amelyek révén jól összehasonlítható a diákok felkészültsége, valamint az oktatási intézmény teljesítménye. Ilyen körülmények között a felsőoktatásban is a kreativitás, a kritika, az innováció, a kezdeményezés válik értékké, amint az a társadalmi környezetben is érvényesül. Az ilyen követelményeknek megfelelő, korszerű felsőoktatás különböző tudás- és információforrások felhasználására épít.

Különbözők a képzési helyszínek, a hagyományos előadótermek mellett megjelenik például a számítógépterem, a mérési laboratórium, gyakorlótermek, könyvtár, vállalati tárgyaló vagy műhelycsarnok stb. A tanulócsoportok összetétele akár tantárgyanként, témánként vagy időszakonként is változik, ami lehetővé teszi az egymástól való tanulás különböző szintjeinek kialakulását. Ezt segíti az is, hogy a hallgató – a kreditrendszer bevezetését követően – saját maga alakítja ki tanulmányi programját, haladási ütemét.

Az ilyen képzési rendszerek felelnek meg a modern kornak, konkrét munkaerő-piaci elvárásokat kielégítő fiatalokat, hallgatókat bocsátanak ki. Az oktatási gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az előadások, az elméleti tézisek elmagyarázása és az azokat értelmező példák helyett – ahol a tantárgy tartama csak lehetővé teszi – az úgynevezett esettanulmányos oktatási formáknak kell teret biztosítani! Ennek az a lényege, hogy az esettanulmányok ábrázolják a problémákat, amelyeket a leírt információk alapján a diákoknak (lehetőleg egy kis csoportnak) kell felismerniük.

A megoldást a tanári iránymutatás segíti. Ha a felsőoktatási intézmény és a gazdálkodó és társadalmi szervezetek, önkormányzati irányító intézmények között jó kapcsolat, szoros együttműködés alakul ki, a gyakorlatorientált oktatás egy magasabb rendű módszere is bevezetésre kerülhet, a projektalapú oktatás. Ilyenkor a hallgatói kis csoport nem írott esettanulmány alapján ismerkedik meg a problémával, hanem egy vállalati látogatás alkalmával a cég kijelölt munkatársa (ügyvezetője, marketingese, főmérnöke stb.) vázolja fel azt számukra.

A hallgatók feladata, hogy adott időtartam alatt (sok esetben ez akár egy teljes szemeszter is lehet) a szakkönyvek felhasználásával és tanári segítséggel megoldják a problémát, elkészítsék a megoldás projekttervét. Az ilyen projektmunkák lehetőséget adnak a diákoknak annak begyakorlására, hogyan kell felkészülni egy tárgyalásra, hogyan tárgyaljanak, és képet kapnak arról is, hogy működik egy vállalat, intézmény, és milyen a vállalati, intézményi kultúra kisebb vagy nagyobb szervezetben.

A Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának sok éves tapasztalata, hogy ez a módszer a legalkalmasabb a hallgatók gyakorlati képzésére, valamint az oktatási intézmény és a vállalati szektor tartós együttműködésének kialakítására. Ha külföldi hallgatókat is bevonunk a hallgatói csoportba, az idegen nyelvű kommunikáció és a kultúraközi párbeszéd is valós feladattá és gyakorlattá válik.

A széles körű vállalati kapcsolatrendszer és a képzési rendbe beépült vállalati gyakorlatok következtében a hallgatók nemcsak felkészültek a gyakorlati munkára, de a vállalkozók meg is ismerik őket, ami nagymértékben megkönnyíti az álláskeresést, a munkába állást. Hallgatóink egyértelműen profitálnak a rendszerből. Ennek a képzési rendszernek is köszönhető, hogy a székelyudvarhelyi MÜTF 2009-ig végzett több mint 200 hallgatójának közel 40 százaléka közepes és nagyvállalatoknál vezetői beosztásban dolgozik (többnyire középvezető), további 50 százalékuknak a szakmában sikerült elhelyezkedni, és mindössze egytizedük keresi még a helyét az életben.

A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Székelyudvarhelyi Képzési Központja 2009 szeptemberében közgazdász, kereskedelem és marketing alapszakon (3,5 éves) 50 hely nappali és 50 hely részidős (levelezős) képzési helyet hirdet meg. További 50 részidős (levelezős) képzési hely van a kommunikáció szakirányon. A kétéves logisztikai műszaki menedzserasszisztens felsőfokú szakképzésre is 50 főt vár a főiskola.

A már diplomával rendelkezők részére másoddiplomás képzésként két féléves on-line marketing felsőfokú szakirányú továbbképzést hirdet a MÜTF Székelyudvarhelyen és négy féléves euromenedzser szakirányú továbbképzést Gyergyószentmiklóson. A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája a Székelyföldön ebben a tanévben csak költségtérítéses formában tudja indítani képzéseit. A tandíjakról a főiskola honlapján tájékozódhatnak: www.mutf.ro vagy www.foiskola.ro.

Szerző: Kandikó József, a székelyudvarhelyi MÜTF rektora