Fotó: Agerpres
2009. november 10., 08:362009. november 10., 08:36
Angela Merkel kancellár és Horst Köhler államfő részvételével ökumenikus istentisztelettel kezdődtek meg a hivatalos megemlékezések tegnap a német fővárosban a berlini fal 20 évvel ezelőtti leomlásáról. Az istentiszteletet az egykori Kelet-Berlin Prenzlauer Berg nevű negyedében lévő Gethsemane-templomban rendezték.
A templom két évtizeddel ezelőtt az akkori kommunista rezsim elleni csendes tiltakozó gyűlések egyik fő helyszíne volt, olyannyira, hogy az NDK titkosszolgálata 1989. október 2-án még az imádkozó tömeget is megtámadta. Közben sorra érkeztek a legmagasabb rangú külföldi vendégek az évfordulós ünnepségekre, az elsők között Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere és Mihail Gorbacsov volt szovjet vezető.
Merkel kancellár tegnap a fal leomlásának napját ismételten a háború utáni történelem legboldogabb napjának, a német újraegyesülés egy évvel későbbi megvalósulását pedig elképzelhetetlen szerencsének nevezte. Merkel szerint a fal leomlása vezetett a német és az európai egység megvalósulásához.
Az amerikai külügyminiszter a fal leomlását szintén a 20. század egyik legfontosabb eseményének nevezte, amely alapjában változtatta meg a kontinens politikai térképét. Hillary Clinton hangsúlyozta: a mostani ünnepet fel kell használni az előretekintésre is. Ennek kapcsán utalt a 20 évvel ezelőtti kihívásokhoz hasonlítható hatalmas feladatokra, mindenekelőtt a terrorizmus, továbbá a klímaváltozás hátrányos következményei elleni harcra.
| Ünnep. A jelen és a múlt politikusai együtt emlékeztek a fal leomlására |
„A Berlint 28 éven keresztül megosztó fal lebontása olyan történelmi esemény volt, amely nemcsak Németország és Európa, hanem az egész világ megosztottságának felszámolását segítette elő, és végérvényesen a történelem szemétkosarába juttatta a hidegháborút” – vélekedett Hans-Dietrich Genscher volt külügyminiszter is.
A szabadság ünnepe nevet viselő hivatalos megemlékezések bővelkedtek a szimbolikus eseményekben is. Így például Angela Merkel kancellár Mihail Gorbacsov társaságában délután átsétált azon a hajdani, a Bornholmer Strassén állt határátkelőhelyen, amelyet 1989. november 9-én harminc perccel éjfél előtt nyitottak meg először a keletnémet határőrök.
Mint ahogy jelképes az is, hogy a német kancellár meghívott magas rangú vendégeivel este ünnepélyesen átsétált a Brandenburgi kapun Berlin keleti feléből a hajdani Nyugat-Berlinbe. Ezt követően az eredeti elképzelés szerint az akkori főszereplők ismét ledöntötték a berlini falat, illetve annak hatalmas dominókockákból felépített hasonmását.
Az első dominót a hivatalos program szerint a hajdani Szolidaritás szakszervezet vezetője, Lech Walesa döntötte le, őt pedig Mihail Gorbacsov és a volt magyar miniszterelnök, Németh Miklós követte.
| Elégtétellel és némi büszkeséggel emlékezett vissza 1989. november 9-ére, a berlini fal leomlására a hajdani keletnémet kommunista pártvezetés akkori főszereplője, cáfolva, hogy későbbre tervezték az utazási könnyítések bejelentését, amely a fal leomlásához vezetett. Günter Schabowski, az egykori állampárt, az NSZEP politikai bizottságának tagja (képünkön) örökre beírta nevét a történelembe azzal a 20 évvel ezelőtt Berlinben tartott nemzetközi sajtóértekezleten – pontosan 18 óra 53 perckor – elhangzott nyilatkozatával, amellyel bejelentette a keletnémet vezetés által elhatározott utazási könnyítéseket. A feszültséget csak fokozta négy perccel később, amikor egy olasz újságíró a rendelkezés életbelépésének idejét firtató kérdésére válaszolva közölte: „Tudomásom szerint ez azonnal..., haladéktalanul”. A keletnémet kommunista pártvezetésben állítólag súlyos „adminisztrációs hiba” történt, a rendeletet ugyanis még nem hagyták jóvá teljes mértékben, ezért a bejelentést csak másnapra tervezték. Az események azonban a bejelentés után felgyorsultak, és megtörtént az, amire senki nem számított. Néhány órával később kelet-berliniek tízezrei özönlöttek a határátkelőkhöz, hogy átjussanak Nyugat-Berlinbe. Az NDK-s határőrök tanácstalanok voltak, „felülről” ugyanis semmilyen utasítást nem kaptak. Nem sokkal éjfél előtt a Bornholmer Strassén megnyílt az átkelő, ami végérvényesen elvezetett a berlini fal leomlásához, egy évvel később pedig a német újraegyesülés megvalósulásához. Húsz évvel később a 80 esztendős Schabowski az évforduló napján újabb „történelmi” bejelentéssel állt elő. Tegnap cáfolta ugyanis, hogy a rendelkezés bejelentésére vonatkozóan bármilyen „embargó” lett volna érvényben. Azt hangoztatta, hogy Egon Krenz, az NSZEP és a keletnémet állam akkori vezetője közvetlenül a sajtóértekezlet előtt adta oda neki az említett cédulát, és egyetlen szót sem szólt arról, hogy a bejelentést november 10-ére tervezik. Úgy vélekedett: Krenz az állítólagos embargó hangoztatásával védekezett a politikai bizottság előtt. Utalt arra is, hogy egy ilyen embargó csakis akkor jöhetett volna szóba, ha abba ő maga is beleegyezett volna. Schabowski és Krenz a hírek szerint azóta szóba sem áll egymással. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy az akkori események történelmi dimenzióját csak később ismerte fel. Akkor még a párt többi vezetőjével együtt azt gondolták, hogy Németország megosztottsága és ezzel együtt a szuverén NDK fennmarad. |
„Hazugság azt állítani, hogy Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár bontotta le a berlini falat, a valódi érdem ugyanis a néhai II. János Pál pápát és a lengyel Szolidaritás szakszervezetet illeti” – jelentette ki azonban tegnap Lech Walesa volt lengyel államfő és szakszervezeti vezető. „Elszomorít, hogy hősöket csinálnak olyanokból, akik valójában nem voltak azok” – hangsúlyozta.
„Nem viccelek, Gorbacsov soha nem akarta megdönteni a kommunizmust, sem lebontani a berlini falat, amely nem volt neki útjában. Ha ezt mégis így állítják be, akkor ezzel egy hazugságra építik fel Európát; ez engem rémülettel tölt el” – mondta a volt lengyel államfő, aki szerint az igazság az, hogy a berlini fal ledöntése 50 százalékban II. János Pál pápának, 30 százalékban pedig a Szolidaritásnak köszönhető, és csak 20 százalékban illeti érdem a világ többi részét.
Ami az előzményeket illeti, ma már általános vélemény, hogy a berlini fal leomlásában döntő szerepe volt az akkori keletnémet ellenzéki mozgalmaknak, az 1989-ben rendszeressé vált hétfői tüntetéseknek, a lipcseieknek, a drezdaiaknak és a berlinieknek. Akik – Lipcséből indulva – az akkori történelmi jelszót, a „Wir sind das Volk!” (Mi vagyunk a nép!) kiáltást zászlajukra tűzve meghátrálásra kényszerítették az egykori kommunista rezsimet, Erich Honeckert, Egon Krenzt és a többieket.
És elérték azt, hogy a végnapjait élő akkori NDK vezetői november 9-én – utolsó reményként – utazási könnyítéseket rendeljenek el, és a rendelet – amelynek publikálását egy nappal későbbre terveztek – néhány órával később elvezetett a fal lebontásának megkezdéséhez. Arról az estéről, a kelet-berliniek szabadságvágyáról és eufóriájáról, a határátkelők megnyitásáról, a több százezer berlini „kiszabadulásáról” soha nem feledkezik meg a világ.
De Németország tudatában van annak is, hogy mindehhez szükség volt az akkori Szovjetunió és az Egyesült Államok támogatására, Mihail Gorbacsov híres „glasznoszty és peresztrojka” politikájára, és szükség volt a lengyel Szolidaritásra, Lech Walesára, továbbá a vasfüggöny magyarországi lebontására és a szeptemberi, keletnémetek tízezreinek Nyugatra történő kiutazását lehetővé tévő határnyitásra. De ugyanúgy szükség volt Helmut Kohlra és Hans-Dietrich Genscherre, akik felismerték, hogy a fal leomlása történelmi lehetőséget nyitott a német egység helyreállítására, ami 1990. október 3-án valósult meg. Mindezek alapján helytálló az egykori NDK-ban felnőtt első keletnémet kancellár, Angela Merkel azon kijelentése, amely szerint 1989. november 9. az újkori német történelem legboldogabb napja volt.
Willy Brandt egykori kancellár, a 70-es évek elején a Szovjetunióval és Lengyelországgal kötött történelmi keleti szerződések atyja a berlini fal leomlásával és az egység helyreállításával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy most összenő, ami összetartozik. Utóda, Helmut Schmidt viszont a mostani évforduló kapcsán hangsúlyozta azt, hogy ez az összenövés még nem fejeződött be.
Az egykori NDK-hoz tartozott keletnémet tartományok még távolról sem olyan „virágzó tájak”, amilyennek azokat Kohl az egyesülés nyomán jövendölte. A keleti és a nyugati országrész életszínvonala között még nagy a különbség, a munkanélküliség az egykori NDK-ban duplája a nyugatinak, és súlyos problémát okoz a keletnémet lakosság elvándorlása.
Mint ahogy az is, hogy várat magára a „mentális összenövés” is; a legfrissebb felmérések szerint a keleti tartományok lakóinak jelentős része még mindig „másodrangú” állampolgárnak érzi magát. Ezeken a területeken még sok a teendő, és szükség van a keleti országrésznek nyújtott, úgynevezett szolidaritási támogatás – 2019-ig előirányzott – folytatására. Ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy 10 év múlva valóban megtörténhet a volt NDK felzárkózása.
Az évforduló kapcsán szakértők ugyanakkor úgy vélekedtek: a berlini fal 20 évvel ezelőtti leomlásának, majd a német egység egy évvel később történt helyreállításának legfőbb eredménye az, hogy a szabadság és a demokrácia a keleti országrészben is megvalósulhatott.
Talán épp a felzárkózási nehézségek miatt alakult ki az a vélekedés a mai Németországban, miszerint a nyugatnémetek 60 százaléka – egy reprezentatív felmérés eredményei szerint – úgy ítéli meg, hogy az egyesülés sokkal inkább a keleti országrésznek kedvezett, és mindössze 20 százalékuk vallotta azt, hogy az egység megvalósulásának maga is nyertese lett. Az egykori NDK-hoz tartozó keleti tartományokban viszont a válaszadók csaknem 40 százaléka volt azon a véleményen, hogy az egyesülés nyertesei inkább a nyugatnémetek.
Ezzel szemben csak 23 százalékuk fogalmazott úgy, hogy az újraegyesülésből inkább a keletnémetek húztak hasznot. A megkérdezettek nagyobb hányada keleten és nyugaton egyaránt elismerte, hogy a két országrész között jelentős különbségek vannak. A németek túlnyomó többsége azonban örül az egység helyreállításának. A felmérésből kitűnt: a lakosság 86 százaléka azon a véleményen van, hogy az ország egységének helyreállítása helyes lépés volt.
A ZDF közszolgálati televízió és több országos napilap megbízásából végzett közvélemény-kutatás arra is rámutatott, hogy minden csalódás ellenére az egység megvalósulásának támogatottsága nagyobb a keletnémet, mint a nyugatnémet lakosság körében. A felmérés szerint a keletnémetek 91, a nyugatnémetek 85 százaléka támogatta az egység létrejöttét.
Húsz esztendővel a berlini fal leomlása után minden nyolcadik német – keleten és nyugaton egyaránt – a fal mielőbbi visszaállítását akarja. A Leipziger Volkszeitung tegnap egy reprezentatív mintán készült felmérést idézett, amely szerint a megkérdezettek 12 százaléka nyilatkozott ebben az értelemben. Szemben velük 79 százalék szerint a fal leomlása minden németet boldoggá tett. Kilenc százaléknak vagy nincs véleménye a kérdésről, vagy nem akart nyilatkozni.
A fal hívei közül lényegében azonos számban vannak a nyugaton és a keleten élők, általában munkanélküliek, munkások és a Baloldal pártjára szavazók. A megkérdezettek 35 százaléka mondta azt, hogy több igazságtalansággal találkozik ma, mint a fal idején (49 százalék keleten, 32 nyugaton). Minden negyedik ember viszont azt állította, hogy az elmúlt 20 évben romlott az életszínvonala.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió új károsanyag-kibocsátási normája véget vethet a fapados repüléseknek, ugyanis 2026-tól a légitársaságoknak is fizetniük kell a kibocsátási kvótáért, aminek az árát várhatóan rá fogják terhelni a fogyasztókra.
Andrij Melnik ukrán külügyminiszter-helyettes szerint nem lehetetlen, hogy Kína béketeremtőként lép fel az ukrajnai háborúban.
Ferenc pápa hivatalos búcsúztatás után vasárnap elutazott Budapestről, gépe nem sokkal délután hat óra után szállt fel a Liszt Ferenc-repülőtérről. A katolikus egyházfő háromnapos apostoli látogatást tett Magyarországon.
A kommunizmus veszélyeit váltó konzumizmus veszélyeire figyelmeztetett Ferenc pápa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) információs technológiai és bionikai karán mondott beszédében vasárnap délután.
Magyarország magatartása és Oroszországgal való kapcsolata nem felel meg NATO-szövetséges státusának – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök finn, svéd, dán és norvég újságíróknak a hétvégén adott interjújában.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint ,,szerencsére” nem az ukrán elnök dönti el, hogy Magyarország viselkedése NATO-tagországként megfelelő-e.
Öt szomszédja lelövésével gyanúsított férfi után kutatnak a hatóságok az Egyesült Államok Texas államában.
Árokba borul Kiskunhalas térségében szombat reggel egy szerbai autóbusz. A magyarországi balesetnek kilenc sérültje van.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság igyekszik megnyugtatni az embereket, hogy nem került közfogyasztásba szennyezett ukrán gabona. Ezzel szemben Szlovákiában 1500 tonnás tételben koboztak el súlyosan szennyezett búzát.
Magyar bank ügyfeleinek a banszámláit fosztotta ki két ukrán férfi, akik telefonos adathalászással szerezték meg az áldozatok adatait. A magyar rendőrség által őrizetbe vett bűnözök több ezer megtévesztő sms-t küldtek szét az országba.
Látogatottsági adatok