Akikre a Nap boldogabban süt

Újszilvás neve legfeljebb a 4-es számú főútvonalon Budapest felé haladóknak tűnik ismerősnek. Abony határában tábla jelzi, merre találjuk. Most azonban a díj – és még valami – szárnyra kapta hírét. Igaz, ami igaz, Közép-Magyarország, benne az Alföld egyik legizgalmasabb, legvadregényesebb tája egyelőre felfedezésre vár a szélesebb publikum számára. Pedig a két ágból egyesülő, mindössze 59 kilométer hosszú Tápió folyócska – inkább patakocska – gyönyörű tájvédelmi körzet éltető ereje, a természetjárók, a természetbúvárok paradicsoma. A hatalmas nádasok, a tavakat is tápláló vizek bámulatra érdemes világot rejtenek. A monda szerint e misztikus, halban és vadban gazdag vidék volt a nagy hun uralkodó, Attila király kedvenc síkvidéki vadászterülete. Sőt erre sejtik egykori palotájának helyét is.

A pályázatot meghirdetők – a budapesti Belügyminisztérium, a Vidékfejlesztési Minisztérium és mások – célja az volt, hogy felkutassák, díjazzák, „reflektorfénybe állítsák” azokat a közösségeket, amelyek példaszerű színvonalon végzik jövőbe mutató fejlesztésüket. A versengés további célja, hogy a díjazottak bemutatásával, az információk cseréjével egyre eredményesebbek legyenek a falumegújítást végző községek, nagyközségek, és hogy a jó példával elindítsa ezen az úton az ebből még kimaradó falvakat, mozgalommá szervezze a falumegújítást. Szerencsés, ha minderről nemcsak az országhatárokon belül, hanem Kárpát-medence-szerte értesül az olvasó. A negyedik alkalommal meghirdetett Magyarországi Falumegújítási Díj ezúttal is az Európai Falumegújítási Díj pályázati kiírás követelményein alapult, amelyet az Európai Falumegújítási és Vidékfejlesztési Munkaközösség írt ki. Ez egészült ki néhány magyarországi követelménnyel. A magyarországi díjazásnak az is feladata, hogy kiválassza azt a települést, amely a leginkább méltó módon képviselheti hazánkat az európai megmérettetésen. A honi versengés mottója és fő céljai megegyeznek az európaival, hogy a legkiválóbb település mutatkozhasson be a nemzetközi porondon. A bírálóbizottság tagjai hangsúlyozták, hogy nem egyetlen esztendőt mérlegeltek, hanem az elkötelezettséget bizonyító folyamatot értékelték.

Alternatív megoldások

Ez a folyamat Újszilváson egy évtizede vette kezdetét. Akkoriban határozták el, hogy másutt talán szokatlan, „alternatív” megoldásokat keresnek, mégpedig szigorúan a környezeti fenntarthatóság jegyében, és amiben lehet, saját lábukra állnak. A lakosság és a vállalkozók bevonásával sikeresen pályáznak főként műszaki és infrastrukturális beruházásokra, amelyek eredménye a ma élők kényelmét szolgálja, ugyanakkor unokáik jövőjét is megalapozza.

Bevezették a szelektív hulladékgyűjtést, máshonnan származó szolgáltató bevonása helyett megalapították például az Újszilvás Kommunális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.-t, amely Újszilváson teljesített feladatai mellet még hat másik, környékbeli településen végzi el közmegelégedésre a hulladékszállítást. Nem milliárdos vállalkozásra kell gondolnunk, azonban a stabil árbevétel az önkormányzat nem elhanyagolható forrása. Az idősek házában napenergia állítja elő a meleg vizet, egyben a fűtésre is rásegít. A „nagy ugrást” azonban a novemberben munkába állított, zöldáramot termelő napenergia-erőmű jelentette, amely Magyarország legnagyobb, 400 kW villamos teljesítményű fotovoltaikus napelemes rendszere.

A Tápió vidékén élő ember mindig a természetből merítette erejét, onnan szerezte megélhetését. A nád, a vadregényes vízi világ mellett nem hiányzik e tájból a szőlő- és borkultúra, a zöldség- és gyümölcstermesztés, így természetesen az élet borban és gyümölcspárlatban mérhető leve sem. Az egykori tanyaközpont fokozatosan népesült be az előző évszázad közepén. 1950-ben nyerte el önállóságát, nevét bőségesen termő szilvafáiról kapta. Újszilvásra immáron kitűnő állapotú közúton jutunk. A betérőt – érkezzen a szélrózsa bármelyik ágáról – körforgalom, rendezett falukép fogadja. Házai nem hivalkodóak, de nem is szegényesek. A magánporták előtt és a közterületeken is virágoskertek díszlenek. Nem véletlenül irigylik az ottaniakat a máshonnan látogatók: „De jó nektek, milyen szép helyen laktok!” A megnyerő külső igényes, gondos gazdákat hirdet. Igaz, hogy faluba értünk, ám csaknem minden utcát aszfalt borít. Sárba akkor sem lépnénk, ha nem homokon járnánk: kiépítették a csapadékvíz-elvezető rendszert, nem kell tócsákat kerülgetnünk.

A természet ajándéka e napfénnyel gyümölcsöt érlelő termőtájon értő gazdák keze munkájának köszönhetően válik hungarikummá. Újszilvás egyik nevezetessége, büszkesége a Bolyhos és Fia Pálinkafőzdéje a családfő nevét hordozó ágyaspálinka-különlegességekkel. Az aszaltgyümölcs-ágyon érlelt kékszilva-pálinka és a cigánymeggypálinka elnyerte a Magyarország legjobb pálinkája címet. Nem csupán e rang miatt érdemes bepillantani a látványfőzdébe, ahol a gyümölcs lelkét különleges ízzé varázsolják! Ünnepen vagy hétköznapon aszalt gyümölcsöt ugyanúgy kóstolhatunk, mint palackba zárt főzetet. A hagyományos, május végi Bolyhos Ágyaspálinka Fesztivál sok ezer érdeklődőt hív évről évre Újszilvásra.

Zöldáram önerőből, pályázatból

A településre újabban – a 2011. novemberi átadás óta – másfajta „hungarikumot” látni zarándokolnak az érdeklődők. Újszilvás határában, a korábbi legelőn két hektárt foglal el Magyarország legnagyobb naperőműve. Miféle bátorság – talán vakmerőség? – szülte az ötletet? „Az újszilvásiaktól távol áll a nagyzási hóbort! – nyugtat meg dr. Petrányi Csaba polgármester. – Nem ötlet szülte a gondolatot, hanem precíz számítás. Korántsem úgy indultunk neki, hogy mi az ország legnagyobb naperőművét fogjuk megépíteni. Kiszámoltuk, mekkora kapacitás szükséges a település közintézményei és a közvilágítás elektromos energiával való ellátásához, és ennyi jött ki.” Az 1700 napelem 68 tartóoszlopon – kerítéssel, videokamera-rendszerrel védetten – csúcsidőben 400 kilowattórát tud, egy esztendőben 630 ezer kilowatt zöldáramot termel. Ezt a teljesítményt veszi át a Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Zrt. Az áramszolgáltató az átadott áramból a szükséges mennyiséget szolgáltatja vissza kedvezményes áron a településnek. A napelemek az Európában ma ismert legmodernebb és legstabilabb német technológiát hordozzák. Napraforgó módjára automatikusan követik a Nap járását, a legtöbb napfényt befogadó dőlésszögbe hajolva. Borult időben szórt fénnyel táplálkoznak. A szélnek meg ellenállnak, pontosabban viaskodás helyett egyszerűen hanyatt dőlnek éppen annyira, amennyire kell, hogy a vihar ne tehessen kárt bennük.

A naperőművet a magyar E-OS Innovatív Zrt. építette meg a német Iliotec bevonásával 618 millió forintért. Honnan volt egy magyarországi kistelepülésnek ennyi pénze? Nem volt! Pályáztak és nyertek. 432 milliót az EU és a magyar állam biztosított, a még így sem jelentéktelen saját erőre pedig a néhány évvel ezelőtti kötvénykibocsátás nyújtott fedezetet. Ezzel együtt a tervet el kellet fogadnia mindenekelőtt Újszilvás önkormányzatának. A képviselők egyértelműen igennel szavaztak. Az odáig vezető utat a polgármester szerint a bizalom és a korábbi eredmények kövezték ki. A képviselő-testületet ugyanis innovatív – megújulásra hajlamos – szemlélet jellemzi. Másként nem valósulhatott volna meg – a Norvég Alap pályázatát elnyerve – két évvel ezelőtt a nemzetgazdasági mintaprojektnek számító geotermikus rendszer, amellyel két legyet ütöttek egy csapásra. Megbízhatóan megoldották Újszilvás vízellátását és közintézményeik fűtését. A 445 méter mélyből feltörő, 33 Celsius-fokos termálvíz hét hőszivattyú közbeiktatásával fűti a polgármesteri hivatalt, a kultúrházat és könyvtárat, az iskolát a tornacsarnokkal együtt, az óvodát, a közkonyhát. A víz ezek után – immár fogyasztható, 16 fokosra lehűlve – jut a községi vízműbe, ahonnan a település ivóvizét szolgáltatják.

Magyarország legnagyobb naperőművének átadása és a falumegújítási díj kétségtelenül messzire repíti Újszilvás nevét. Talán ez is használ. Egy másokénál nem jobb adottságú településre méltán büszkék lakói. Az alternatív energiák hasznosítása azonban a naperőművel még nem ért véget. Most egy olyan, 2 megawattos szélerőművet terveznek, amely megoldja az Újszilváson élők és az ott működő vállalkozások elektromos energiával való ellátását. Olcsóbban, mint az áramszolgáltató.

Egri Sándor