Afrikában erőszakkal kezdődött az új év

A szubszaharai Afrika területén vérontással köszöntött be a 2014-es esztendő, Dél-Szudánban és a Közép-afrikai Köztársaságban tombol a polgárháború, Kongóban, Szomáliában és Kenyában is folytatódik a mészárlás.

Az utóbbi évtizedekhez képest kevesebb konfliktus keseríti a kontinens lakóinak életét, de néhány, nemrégiben kirobbant háború aggodalomra ad okot – mondta J. Peter Pham, az amerikai Atlanti Tanács Afrikakutató Központjának igazgatója, aki szerint a nemzetközi békefenntartó erők masszív jelenlétének hiánya tovább súlyosbítja a pusztítást.

Az akár az ENSZ, akár az Afrikai Unió égisze alatt végrehajtott afrikai békefenntartó műveletek eredménytelenségét ugyanaz a két probléma okozza, mint a hatvanas években, az ENSZ korai missziói esetében: a politikai akarat hiánya szűk mandátumot és gyenge haderőt eredményez.

 Vérbe borult Dál-Szudán

A december 15-én kirobbant polgárháború vérbe borította Dél-Szudánt, etnikai csoportok harcolnak egymás ellen. Uganda röviddel a konfliktus kezdetét követően csapatokat és katonai felszereléseket küldött a szomszédos országba a kormány támogatására. Casie Copeland, a Nemzetközi Válságcsoport (International Crisis Group) elemzője elmondta, hogy a fekete kontinens területén kitörő erőszak rendszerint eszkalálódik és átterjed a szomszédos országokra, ezért \"a térségbeli államok beavatkozása hosszú múltra tekint vissza Afrikában\".

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ennek ellenére pénteken a külső beavatkozás ellen szólított fel, mondván, az csak súlyosbítaná a katonai és politikai feszültséget. A világszervezet adatai szerint „csak\" ezren vesztették eddig életüket a dél-szudáni fegyveres konfliktusban, Copeland azonban tízezerre becsülte az áldozatok számát, miután beszélt az ENSZ és az országban jelen lévő segélyszervezetek alkalmazottaival, valamint kormánytisztviselőkkel és harcosokkal.

 Puccs a Közép-afrikai Köztársaságban

A Közép-afrikai Köztársaságban kialakult konfliktust borzalmasan megszenvedi a civil lakosság, mióta felfegyverzett lázadók márciusban elmozdították az elnököt. A puccsot követő időszakban elsősorban a hatalomra került muzulmánok voltak felelősek a különféle véres atrocitásokért, a vallási erőszak azonban decemberben még jobban fellángolt, és azóta mintegy ezer halálos áldozatot követelt.

Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) nemrégiben arról számolt be, hogy a harcok során két gyereket lefejeztek, és arra figyelmeztetett, hogy a gyermekek elleni erőszak \"példátlan szintet ért el\". Bár a köztársaságban ezerhatszáz francia és több ezer afrikai katona igyekszik megakadályozni a népirtást, 935 ezer ember mégis lakóhelye elhagyására kényszerült.

A lázadóvezérből a Közép-afrikai Köztársaság átmeneti államfőjévé lett Michel Djotodia pénteken a kormányfővel együtt lemondott tisztségéről. Elemzők hangsúlyozták, hogy a lemondás hatalmi vákuumot teremthet az ingatag országban, amelynek történelmében nem voltak ritkák a katonai puccsok. Djotodia annak idején csádi és szudáni zsoldosok segítségével szilárdította meg a hatalmát.

John Prendergasd, a népirtás ellen küzdő Enough Project nevű szervezet társalapítója egy, a washingtoni Brookings Intézetben múlt héten tartott konferencián arról beszélt, hogy a nemzetközi és a regionális válságkezelő szervezeteknek nem egymástól elkülönítve, hanem rendszerszinten kell szemlélniük és kezelniük a válságokat. Ez magában foglalja az átfogó békefolyamatok előirányzását, valamint a szembenállás hosszú távú okainak megértését – tette hozzá.

Növelni kell a „kéksapkások” számát

Az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal szövetséges milíciák Szomáliában, a kontinens egyik \"leggyilkosabb\" háborújában, három pokolgépet hoztak működésbe január elsején, a merényleteknek legalább tizenegy halálos áldozatuk volt. A szomszédos Kenyában másnap kézigránáttal támadtakra rá egy tengerparti szórakozóhely vendégeire, aminek következtében tíz ember megsebesült. A kenyai hadsereg pedig pénteken légicsapást mért az al-Shabaab szélsőséges iszlamista csoport kiképzőtáborára Szomáliában, harminc fegyveres vesztette életét.

Bár Kenya és Uganda is küldött katonákat Szomáliába, Pham úgy véli, nem jut elég békefenntartó a kontinensre. A szakértő megjegyezte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagállamai a dél-szudáni harcok kitörése előtt az országban állomásozó békefenntartók számának csökkentését fontolgatták. A testület ezzel szemben végül pont az ellenkezőjéről döntött: hétezerről tizenkétezer-ötszázra növelte a kontingens létszámát.

„Nem kizárólag politikai akaratra és megfelelő felhatalmazásra van szükség, hiába beszélünk arról, hogy \"Afrika problémáira afrikai megoldást\" kell találni, az afrikai biztonsági szektor alkalmatlan, így amikor kitör egy válság, azzal a helyzettel kerülünk szembe, hogy amit elvesznek az egyiktől, azt adják oda a másiknak\" – mondta a szakember. Hozzátette, hogy a \"kéksapkásokat más műveletekből kell kivonni ahhoz, hogy végrehajtsák a dél-szudáni csapaterősítést, pont úgy, ahogy decemberben Franciaország és Csád is katonákat csoportosított át Maliból a Közép-afrikai Köztársaságba\".