Új terhek és kedvezmények

Több területen is lényeges változtatásokat hoz a képviselőház által a héten elfogadott új adótörvénykönyv, anélkül azonban, hogy a fizetésből élő alkalmazottak számára jelentős újdonságokat jelentene. A leglényegesebb változások a lakásokra kiszabott adókban, a kisvállalkozások adókötelezettségeiben, valamint az autókra vonatkozó illetékekben tapasztalhatók, ám változtattak az értékpapírok adásvételéből származó profitra kirótt adókon is. Az új adótörvénykönyv előírásai szerint növekednek a 150 négyzetméternél nagyobb lakásokra fizetett adók: így minden ezen felüli 50 négyzetméter után évi öt százalékkal kell többet fizetni a jelenlegi 0,1 százalékos többletkiadáshoz viszonyítva. Az ingatlanok adásvételét a tranzakció összegének három százalékával adózzák, az eddig érvényben levő egyszázalékos bélyegilletéket pedig törölték.

Drágább lesz beíratni
az autókat, s nő az adó is
Főként amiatt, hogy az uniós csatlakozás után nem kell vámot fizetni a tagállamokból behozott használt gépkocsikra, drasztikusan emeli az új adótörvénykönyv az autók beíratásának költségeit. Ezt az előírást korábban egyébként főként a környezetvédelmi tárca szorgalmazta, mivel a régi típusú autók nagyban szennyeznék a levegőt. Ezt próbálják tehát visszaszorítani azzal az intézkedéssel, hogy minél régebbi egy gépjármű, annál többet kell fizetni, hogy beírják a forgalomba. Hiszen például Németországban kis szerencsével akár az itthoni negyedéért is meg lehet vásárolni egy 15�20 éves, működőképes autót. Így 2007-től a jármű kora és a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelése függvényében alakul a beíratási költség. Az Euro 4-es szabványoknak megfelelő járművek esetén a beíratási díj nem változik, más autók esetében azonban jelentősen nő ez az illeték. A növekedés 177 euró és 2640 euró közötti lesz. Ezt az adót a járművek beíratásakor kell kifizetni, új járművek esetében pedig ennek értéke mintegy húsz százalékkal lesz nagyobb a jelenleginél.
Az Euro 2-es, 1-es szabványnak megfelelő vagy Euro-minősítéssel nem bíró autók esetében ugyanakkor beíratáskor csak akkor számolnak fel többletköltséget, ha a gépkocsi hat- évesnél öregebb. Így egy Euro 2-es 1,6 literes motorűrtartalmú autó beíratása a jelenlegi 940 euró helyett 2704 euró lesz; ha pedig az autó motorja nagyobb 3000 köbcentiméternél, akkor a beíratási díj a jelenlegi 4300 euróhoz képest eléri majd a 6240 eurót. 1601 köbcentiméterig az Euro 1-es autókat a mostani 1316 euró helyett 3744 euróért írják majd be a forgalomba, míg 3000 köbcentiméter felett a díj meghaladja majd a 7000 eurót. Az egyetlen Euro szabványnak sem megfelelő használt autók beíratása 1,6 literesnél kisebb motor esetén a jelenlegi 2444 euróról 4000 euróra nő majd január elsejétől, ha azonban űrtartalma meghaladja a 3000 köbcentimétert, akkor beíratáskor 7500 eurót kell majd fizetni.
Változik továbbá az autók után fizetett adó értéke is. Ezt az illetéket, akárcsak eddig a személygépkocsik motorűrtartalma szerint szabják meg. Ám változik az autók űrtartalom szerinti besorolása: miközben az 1,6 literesnél kisebb motornál alig módosul az adó, addig 1601 köbcentiméter felett az eddigi adónak szinte kétszeresét kell jövőre befizetni.

Csökken a kisvállalkozók
profitadója
Másik módosítás a kisvállalkozások adókötelezettségeire vonatkozik. A kisvállalkozásoknak a jelenlegi három százalék helyett jövedelmük két százalékának megfelelő összeget kell fizetniük. Ez különben az egyik legvitatottabb pontja volt az adótörvénykönyvnek: Sebastian Vlãdescu pénzügyminiszter ugyanis 16 százalékos adót szeretett volna elfogadtatni arra hivatkozva, hogy jelenleg sokan az adókedvezmények elérésére használják fel a kisvállalkozásokat. A parlament tagjainak nagy része azonban továbbra is adókedvezményeket szeretett volna biztosítani a kisvállalkozásoknak, azzal érvelve, hogy ezek a gazdasági fejlődés motorjai. A Konzervatív Párt követelése ellenére az új adótörvénykönyv nem biztosít adómentességet az újra befektetett profitra a kisvállalkozásoknak.

Adókedvezmény
a nagybefektetésekre
Újdonságnak számít, hogy azok a vállalatok, amelyek öt éven belül 500 ezer eurónál nagyobb értékű befektetést eszközölnek, adókedvezményben részesülnek, amely az épületekre, valamint a területre vonatkozik. A kedvezményeket ugyanakkor az önkormányzatok is biztosíthatják, céljuk pedig a befektetések ösztönzése. Megtiltották továbbá a helyi hatóságoknak, hogy a vállalkozóknak bérbe adott területre különféle speciális illetékeket szabjanak ki.
Az értéktőzsdén szerzett jövedelmeket ezentúl differenciáltan adózzák, annak függvényében, hogy az értékpapírokat egy évnél kevesebb, vagy annál több ideig birtokolja valaki. Így 16 százalékos adót kell fizetnie annak, aki egy évnél hamarabb eladja a részvényeket, és egy százalékot annak, aki egy év után válik meg az értékpapíroktól.
További ujdonságnak számít, hogy a mezőgazdasági tevékenységekből származó jövedelmeket is adózzák, erre azonban csak 2008-tól kerül sor. Az adó csak a pénzügyi jövedelemre vonatkozik, mértéke pedig két százalék.

Olcsóbb kávé,
olcsóbb légkondicionáló
Engedményeknek számítanak, hogy törölték a légkondicionáló berendezésekre kiszabott luxusadót, valamint csökkentették a kávéra és ékszerekre kivetett illetéket is. Továbbra is érvényben maradnak a szoftvergyártásban érvényes kedvezmények. Az új adótörvénykönyv változatlanul 16 százalékos jövedelemadót ír elő, és a hozzáadottérték adó sem változik a jelenlegi 19 százalékról. Az alkalmazottak számára az új adótörvénykönyv nem hoz jelentős változást: továbbra is viszonylag magasak maradnak a szociális hozzájárulások. Így a nyugdíj-, a munkanélkülisegély- és az egészségbiztosítási alaphoz fizetett összegek a bruttó bér 47,5 százalékát teszik ki, míg az EU országaiban ez lényegesen kevesebb, mindössze 35,6 százalék.
Gazdasági elemzők szerint a parlament által megszavazott új adótörvénykönyv így is jóval enyhébb, mint a pénzügyminisztérium által eredetileg előterjesztett verzió, amely jóval nagyobb adót írt volna elő a kisvállalkozások esetében éppúgy, mint az értékpapírokból származó jövedelemre. Az adótörvénykönyvet már csak Traian Bãsescu államfőnek kell aláírnia, és 2007-től lép majd érvénybe.

Európai unió: a használt autók között nem lehet különbséget tenni,
csak mert eredetileg nem az érintett tagországban vásárolták meg

Hiába vették alapul a magyar modellt az adótörvénykönyv kidolgozói a külföldről behozott használt autók romániai beíratása kapcsán, az Európai Unió ugyanis éppen az elmúlt hetekben emelt kifogást ezen a téren a magyar jogszabályok ellen. Az EU szerint azonos használt autók között nem lehet különbséget tenni, csak mert eredetileg nem az érintett tagországban vásárolták meg � számolt be a HVG gazdasági hetilap. A brüsszeli bizottság rámutat: a magyar jogszabályok tiltják az olyan használt kocsik behozatalát, amelyek 1996 előtt egy másik tagállamban kaptak rendszámot. Ellenben a Magyarországon már rendszámot kapott kocsikra nem vonatkozik ilyen tilalom, hanem minden további nélkül új rendszámot kaphatnak a másodkézi értékesítés után. Ám Sebastian Vlãdescu román pénzügyminiszter szerint mindenképp meg kell tartani, sőt növelni kell a használt autók beíratási költségeit, annak ellenére, hogy az EB szót emelt ez ellen. �Két lehetőségünk van: vagy teljesen megnyitjuk a piacot, ahogyan azt a lengyelek tették, s elveszítünk egy hatalmas fejlődésben levő ágazatot, az autópiacot, vagy megszorításokat alkalmazunk, hogy ne teljen meg az ország rendkívül szennyező gépkocsikkal� � sommázott a tárcavezető. Ábrahám Gergely, a magyarországi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szóvivője azonban a napokban közölte, a felszólítás nyomán keresik az Unió számára is elfogadható megoldást. �Meggyőződésem, hogy az EU által megjelölt két hónapos határidőn belül a GKM megoldást talál a problémára, így az Európai Bizottság nem kényszerül Magyarországot beperelni az európai bíróságon� � emelte ki a GKM szóvivője. Bálint B. Eszter, Farcádi Botond