Késésben a szenvedélyadó

A kormány azért foglalta a szenvedélyadót a jövedéki adóba, mert ellenkező esetben igen bonyolult adózási rendszer alakult volna ki a cigaretták és szeszes italok esetében, ami ellentmond az adórendszer szabályainak, tekintve, hogy kétszeres adózást feltételezett volna.
Amint arról már beszámoltunk, a szenvedélyadó bevezetésével az alkohol után hektoliterenként 200 eurót, minden 1000 szál cigaretta után pedig 10 eurót kell fizetniük a gyártó cégeknek.
A kiskereskedelmi árak szintjén ez minden liter tiszta szesz esetében 7 erős lejes drágulást jelent, míg minden doboz cigaretta legkevesebb 1 erős lejjel kerül majd többe. A szenvedélyadóból befolyó összeg 75 százalékát az egészségügyi infrastruktúra javítására, 20 százalékát különféle egészségügyi programokra fordítják, 5 százalék pedig a tartalékalapban maradna, például a járványok megfékezésére.

Átlagosan egy erős lejjel
kerül többe a cigaretta
„Csak most, mindkét jogszabály megjelenése után kezdhetjük el az árak újraszámolását” – szögezte le a Krónikának Gilda Lazãr, a JTI cigarettagyártó vállalati ügyekért felelős igazgatója, törvénykezési dadogásnak nevezve a szenvedélyadó körül kialakult helyzetet. Az előzetes számítások alapján átlagosan 1 erős lejjel drágul majd egy doboz cigaretta. Még nem véglegesítették viszont az egyes termékek árszintjének növekedését, és azt sem, hogy egyszerre emelik-e az árakat, vagy többlépcsős lesz a drágítás. A drágítás mikéntje az egyes gyártó cégek döntésének függvénye, így az áremelés valószínűleg különféle időpontokban és összegekben nyilvánul meg. Gilda Lazãr arra is felhívta a figyelmet, hogy a kétszeres adózás átlagosan csomagonként 1,6 erős lejes drágulást eredményezett volna.
Normális esetben a kormányrendeletnek és az egészségügyi törvénycsomagnak egyazon Hivatalos Közlönyben kellett volna megjelennie. Az egészségügyi jogszabálycsomag ugyanis április 28-án 16 órakor jelent meg, a gyártó cégeknek viszont áremelések esetén szigorú követelményrendszernek kell megfelelniük. Így miután megszabták az egyes márkák árszintjét, a Pénzügyminisztérium jóváhagyását is meg kell kapniuk, majd legalább két országos napilapban meg kell jelentetniük az új árlistát. A törvény értelmében a szaktárcát a drágítás előtt két nappal kell értesíteni, és a sajtóban is legalább 24 órával az áremelés előtt kell közölni a szándékot. „Elméletileg már mától fizetnünk kell a szenvedélyadót, gyakorlatilag viszont a hét vége vagy a jövő hét eleje előtt képtelenség módosítani az árakat” – magyarázta Gilda Lazãr. Hozzátette: az általuk érvényesített árak mindaddig változatlanok maradnak, míg az új árlista meg nem jelenik az országos napilapokban.

Szeszes italok:
30–35 százalékos drágulás
A közepes és alsóbb árkategóriába sorolható szeszes italok – a sört és a bort leszámítva, ezekre ugyanis nem érvényes a szenvedélyadó – átlagosan 30– 35 százalékkal drágulnak, közölte tegnap Mircea Todea, a szeszes italokat gyártó és forgalmazó vállalatok szövetsége, a Garant alelnöke. Todea szerint ez az intézkedés nagyban hozzájárul a házi szeszfőzéshez, és megnöveli az alkohol feketepiaci forgalmazását. Mint mondta, a szenvedélyadó mintegy két hét múlva kezdi majd éreztetni hatását, amikorra kiapadnak a tartalékok a gyártó cégeknél. „Az importból származó szeszes italokra nem alkalmazzuk a szenvedélyadót, mivel már a jelenlegi árszint is annyira magas, hogy a további drágítás hatalmas veszteségeket okozna” – szögezte le Tudor Furir, az egyik legnagyobb italimportőr cég vezérigazgatója a Rompres hírügynökségnek. A Ballantine’s, Teacher’s, Jack Daniels, Beefeater és Finlandia márka romániai forgalmazásával foglalkozó cég vezetője szerint igazából a csatlakozás után nő majd meg a külföldi italok iránti kereslet: ekkor ugyanis már nem kell vámilletéket fizetniük, és már nem lesz akkora az árkülönbség a hazai márkákhoz viszonyítva.

Isãrescu: a szenvedélyadó miatt
nem tartható az inflációs cél
Mivel Romániában a nők negyede, a férfiaknak pedig mintegy fele cigarettázik, a dohánytermékek 4 százalékkal szerepelnek a fogyasztói inflációs kosárban. Ezért az elmúlt hetekben Mugur Isãrescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója arra hívta fel a figyelmet, hogy a szenvedélyadó bevezetése miatt nem tartható az idei évre megjelölt inflációs célkitűzés. „Még nem jött el az ünneplés pillanata. Éberebbek vagyunk, mint valaha, annak ellenére, hogy az elmúlt két hónap során 0,2 százalékos volt a havi infláció” – mondta Mugur Isãrescu.
„Nem értem, hogyan lehetséges, hogy a kormány bevezet egy ilyen adót, miközben korábban haladékot kért és kapott is egyes termékek jövedéki adójának megemelésére” – jelentette ki alig egy hete Dragoº Negrescu, az Európai Bizottság romániai küldöttségének gazdasági tanácsadója a szenvedélyadóra utalva. Szerinte az intézkedés a kormány törvénykezési következetlenségét biznyítja. Mint mondta, az időközben valóban a jövedéki adóhoz kapcsolt szenvedélyadó igazából azt a jövedéki adót emeli meg, amelyre korábban haladékot kaptak. „Egy hasonló, csupán a köztudatba más név alatt bedobott adóteher bevezetése következetlenségre utal” – sommázott az Európai Bizottság romániai küldöttségének gazdasági tanácsadója.