Előre ittak a Medve bőrére

Az évek óta lappangó, időnként fellángoló konfliktusnak közvetlen módon a turisták és kezelésre érkező vendégek, közvetve pedig a szovátai polgárok isszák a levét. A nézeteltérések nemrég odáig fajultak, hogy a Fürdővállalat Rt. visszaköveteli az elmúlt években az önkormányzat számlájára befizetett kétmilliárd régi lejét. A befolyt összegből a városházának a Medve-tó környékét kellett volna rendbe tennie, erre azonban nem került sor. Péter Ferenc polgármester szerint idén – akár a fürdővállalat beleegyezése nélkül is – hozzányúlnak a 2003-ban és 2004-ben folyósított összeghez, és elkezdik a munkálatokat.

Kié a Medve-tó?
A 79 hektáros természetvédelmi területen fekvő Medve-tó 2003 óta telekkönyvileg a szovátai önkormányzat tulajdonában van. A Fürdővállalat Rt. vezetősége egy ideig nem is vitatta a tulajdonjogot, Fülöp Nagy János vezérigazgató és a budapesti részvényesek megbízottja, Wisky Péter révén szerződést kötöttek a polgármesteri hivatallal, miszerint a használati jogért évi egymilliárd régi lejt fizetnek. „A pénzügyi ellenőrző szervek megállapították, hogy cégünk jogszabályt sértett, amikor évente egymilliárd lejt utalt az önkormányzatnak. A pénzügyőrség szerint az önkormányzatnak saját költségén kell rendbe tennie a tó környékét. A Román Akadémia képviselői is rácsodálkoztak, hogy a tó használatáért mi fizetünk az önkormányzatnak” – nyilatkozta a Krónikának Fülöp Nagy János, az rt. vezérigazgatója. A turisztikai és gyógyászati cég képviselője szerint az önkormányzat becsapta őket. A fürdővállalatot az akadémia tagjai világosították fel arról, hogy egy természetvédelmi területen fekvő heliotermikus tó nem képezheti a helyi tanács tulajdonát. Fülöp szerint a törvény értelmében a Medve-tó állami tulajdon, a Természeti Kincseket Kezelő Országos Ügynökség (ANRN) fennhatósága alá tartozik. A fürdővállalat részvénycsomagját megvásároló budapesti Danubius Rt. a magánosítási folyamat keretében húsz évre vette koncesszióba az ANRN-től a szovátai tavakat. „Ha a tó tényleg az önkormányzaté, mi hajlandók vagyunk megvásárolni” – jelentette ki a vezérigazgató, aki szerint azonban nyilvánvaló, hogy a helyi tanács nem adhatja el azt, ami nem a tulajdona.
Péter Ferenc polgármester szerint viszont az önkormányzat szabályosan járt el, amikor telekelte a sós vizű tavakat. „Éltünk a törvény adta lehetőségekkel – jelentette ki. – Hat évvel ezelőtt, 1998-ban a közvagyonra vonatkozó törvény alapján a sóstavak felkerültek az önkormányzat lajstromára. Két év múlva ugyan megjelent egy másik rendelkezés, miszerint a védett területek országos érdekeltségűek, de 2002-ben napvilágot látott a 964-es kormányhatározat, amely szentesíti a ’98-as listát. Ennek alapján 2003-ban telekkönyveztük a tavakat. A Számvevőszék felkért a helyzet tisztázására, de kérdem én, mit tegyünk: pereljük be önmagunkat, hogy miért az egyik, és nem a másik törvény szerint jártunk el?”

Kié az iszap, kié a víztükör?
A szovátai polgármester értelmezésében telekkönyvileg bárkié is legyen a Medve-tó, a Román Akadémia és a környezetvédelmi minisztérium döntése alapján a kezelési jog a helyi polgármesteri hivatalt illeti. „A fürdővállalat valóban elnyerte az ANRN-től a kitermelési jogot, de csak az iszapra vonatkozóan. A vízügyi igazgatóság is engedélyezte a sós víz használatát, de csak gyógykezelés céljából. Mivel azonban a cég nem a tavat koncesszionálta, a strand napozója alatti vízfelület hozzánk tartozik” – ecsetelte a helyzetet a település polgármestere. Felvetésünkre, miszerint ezek alapján a tó túlsó partjára akár az önkormányzat is építhetne egy másik strandot, Péter Ferenc elmondta: jogában állna, de nem a háború, az esztelen versengés a cél. Ahhoz képest, hogy az Európában egyedülálló gyógyhatású tó paramétereinek megőrzése érdekében milyen szabályokat kellene betartani, csúcsidényben még így is túl sok fürdőzőt engednek a vízbe.

Mi lesz a környékkel
és a kétmilliárd lejjel?
Betegh Sándor, a Danubius Hotels igazgatótanácsának tagja több ízben panaszkodott a felújított Szováta Szálloda környezetére, amiért szerinte ugyancsak az önkormányzat okolható. „Mi hiába korszerűsítettünk egy lerobbant szállodát és kezelőbázist, ha az ide látogatót a gödrös utak, szemetes járdák fogadják” – hangoztatta a turisztikai szakember. Betegh úgy véli: az önkormányzat csak a városra áldoz, a fürdőtelepet mellőzi, holott az ingatlanadók jelentős része a turisztikai egységektől származik.
Péter Ferenc polgármester adatai szerint viszont az idei költségvetésben közvilágításra elkülönített ötmilliárd lej egyharmada a telepre „vándorol.” „Nem kis összeg, s akkor még hol van a takarítás vagy a hókotrás? – kérdezett vissza az elöljáró. – A fürdő vezetőinek inkább azzal kellene törődniük, hogy a strandon a vendégek ne rozsdás szegekre akasszák a ruhájukat.”
Péter Ferenc a Krónikának elmondta: eddig 2,5 milliárd lejt fordítottak a fürdőtelep korszerűsítésének előtanulmányára. Mivel a polgármesteri hivatalt ellenőrző Számvevőszék szakemberei semmi kivetnivalót nem találtak a külön számlára befizetett kétmilliárd lejjel kapcsolatosan, az önkormányzat úgy döntött: nem szolgáltatja vissza a 2003-ban és 2004-ben befizetett öszszeget. „Egyelőre várjuk a fürdővállalat vezetőit, hogy megbeszéljük, mi legyen a kétmilliárd lej sorsa. A pénzt viszont semmiképpen sem utaljuk vissza” – szögezte le a polgármester. Ha nem sikerül megegyezni, az önkormányzat beolvasztja a kétmilliárdot a rehabilitációs munkálatokra szánt összegbe.

Kivilágított séta a sós levegőn
A szovátai önkormányzat a PHARE program keretében 3,6 millió eurós támogatást nyert el a fürdőtelep úthálózatának korszerűsítésére és a hat sóstó között kialakítandó gyógyászati park létrehozására. Az elképzelések szerint a tavakat padokkal ellátott, kivilágított sétányok kötnék össze. „A gyógyászati parknak az lenne a célja, hogy a Szovátára érkező beteg vagy turista télen-nyáron civilizált körülmények között, és ne pedig sáros ösvényeken sétáljon a sós levegőn” – vázolta a polgármester. A terveket egy bukaresti cég készíti, a munkálatokat 2007-ben kezdik el. A program keretében 3,2 kilométer sétányt alakítanak ki, és 14,2 kilométer műutat hoznak rendbe. Egy másik terv szerint az önkormányzat átépítené, és összekötné a Petőfiről és Bãlcescuról elnevezett két kisparkot, valamint sétálóövezetet alakítana ki a fürdő központjában.