Csődhullám a kereskedelemben?

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Interjú Mikael Szabó cégminősítő szakemberrel, a Coface Kft. ügyvezetőjével Kereskedelmi kockázatokról és a kockázatokat csökkentő stratégiákról tartott előadást az elmúlt hétvégi kolozsvári gazdasági fórumon Mikael Szabó (képünkön), a magyarországi Coface Kft. ügyvezető igazgatója. A szakembert a csatlakozás után várható gazdasági „traumákról” kérdeztük.

Gazda Árpád

2006. június 21., 00:002006. június 21., 00:00

– Tapasztal-e Románia és Magyarország között szembetűnő különbségeket a kereskedelmi kockázatok terén?
– Nem, sőt a tanácsot kérő magyar vállalkozóknak azt szoktam mondani, hogy nem kockázatosabb egy Romániába irányuló szállítás, mint egy magyar belföldi szállítás. De a fordított verzió is igaz: ha egy romániai cég Magyarországra akar szállítani, biztos lehet benne, hogy a várható kockázati szint ugyanakkora, mintha belföldön maradna.
– A fórumon elhangzott: az előrejelzések szerint rengeteg romániai céget fenyeget a megszűnés veszélye a csatlakozást követően. Mit ajánl a nyilvánvalóan veszélyeztetett romániai kis- és középvállalkozóknak?
– Olyan ez, mint a nátha: nem lehet nagyon sokat tenni a multinacionális cégek megjelenése ellen. Ám az nem valós adat, hogy Romániában 250 ezer cég szűnik majd meg, szerintem a cégek mindössze 10–20 százaléka szűnik meg két-három éven belül. De arra sem kell számítani, hogy valamenynyi alkalmazott az utcára kerül, hanem piaci koncentráció várható: egyetlen nagy cég veszi át húsz kicsi cég addigi tevékenységét, a munkavállalók pedig legtöbb esetben álláshoz jutnak majd annál a nagy cégnél.
– Melyek ezek a veszélyeztetett ágazatok?
– Az egyik nagy és roppant veszélyeztetett ágazat a kereskedelem, mivel itt helyettesíthetők legkönnyebben a szereplők. Ha egy nagyvárosban harmincöt kereskedő importál csempéket Spanyolországból, akkor előbb-utóbb oda jutnak, hogy már csak árban tudnak egymással harcolni. Az árverseny pedig oda vezet, hogy a harmincötből harminc csődbe megy. Románia is, Magyarország is keveset fordít arra, hogy támogassa a termelést, márpedig a kereskedelemben csődhullám várható. A csatlakozás legnagyobb vesztese azonban az eddigi tanulságok szerint a mezőgazdaság. Ez történt Olaszország csatlakozásakor is, majd így járt Ausztria, Magyarország, és ugyanez várható Románia esetében is. Mert vannak helyek, ahol a mezőgazdasági termékeket költségkímélőbb módszerekkel lehet előállítani. Hogy csak a nagyságrendeket érzékeltessem: Lengyelország akkora mennyiségű mezőgazdasági termék előállítására képes, amennyi az Európai Unió mai fogyasztása.
– Van olyan ágazat, amelynek nincs mitől tartania?
– Nincs. A helyi adottságokban látok nagy lehetőségeket, de megfelelően kell „dolgozni” velük, és ezekről sem mondható el, hogy nem fenyegeti őket veszély. Romániának a turizmusban vannak például nagyon jó adottságai, de ezt az ágazatot nem fejlesztik kellőképpen. Ugyanez történt Magyarországon a Balatonnal. Jaj, de jó, majd jönnek a németek a pénzükkel, mondtuk, de mindenki ugyanazt a típusú üdültetést próbálta megvalósítani alacsony árszinten. Ebből az lett, hogy a mai balatoni turizmus szinte nem is létezik, mert a cégek lenullázták magukat az árversenyben. Ha Románia nem követi el ugyanezt a hibát, hogy egy lóra tesz mindent, a turizmus jó eredményekkel kecsegtető vezető szektor lehet.
– Mennyiben reálisak a romániai lakossági elvárások a csatlakozás utáni ingatlanárakkal kapcsolatban?
– Téved, aki azt gondolja, hogy az EU-csatlakozás növekvő ingatlanárakhoz vezet. Ahogy a tőzsdések ezt kifejeznék: Románia csatlakozását már beárazták a jelenlegi ingatlanárakba. Nagyon sokan tartják ma az ingatlanjaikat, abban bízva, hogy majd a csatlakozás után jönnek a nyugati országokból, és itt akarnak házat vásárolni. Hamis elképzelés, mert aki akar, az most is tudna itt házat vásárolni. Az a sok ember, aki most tartogatja a lakását, valamikor 2007 derekán rájön, hogy még sincs annyi vevő, mint amennyire számított, és akkor hirtelen a piacra dobják a lakásokat, ahogy ez Kelet-Németországban vagy Magyarországon történt. 2004 óta csökkenőben vannak az ingatlanárak Magyarországon, és minden valószínűség szerint Romániában is erre lehet számítani. A csatlakozás ugyanis önmagában nem áremelő tényező.


Coface-adatok romániai cégekről
A Coface Kft. 60 ezer magyarországi és romániai cég helyzetét számba vevő és minősítő céginformációs és követeléskezelő társaság. A Coface adatai szerint Romániában 525 ezer bejegyzett cég van ugyan, de 82 százalékuk évi 100 ezer eurónál kisebb forgalmat bonyolít le. Mindössze 950 vállalkozás esetében jegyeztek 10 millió eurónál nagyobb évi forgalmat. Makkai Koós Imola
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 05., péntek

Szakképesítés vs. diploma: mi a jobb választás manapság?

A továbbtanulás és karrierépítés útján elindulva sokakban felmerül a dilemma: egyetemre menni, vagy szerezni egy szakképesítést és belevágni a munka világába? A döntés nem könnyű, és számos tényezőt figyelembe kell venni.

Szakképesítés vs. diploma: mi a jobb választás manapság?