Pap Géza erdélyi református püspök pásztorlevele

A megfogalmazás a Lk 1,35-ből származik, ahol a váratlanul megjelenő angyal hozza tudomására Máriának, aki József jegyese és szűz, hogy „Ímé, fogansz méhedben és fiút szülsz”. Mária azonnal érzékeli, hogy ez a fogantatás nem a sorra kerülő házasságkötésének lesz a gyümölcse. Rögtön kérdezi is: „Hogyan lehetséges ez, mikor én férfit nem ismerek?” És éppen ez a mi kérdésünk is: hogyan lehetséges ez? A Szentlélektől való fogantatás tényét sokan, sokféleképpen próbálják érthetővé és emberi elménk számára elfogadhatóvá tenni. Vannak, akik mitológiai elemről beszélnek, amit nem szabad szó szerint érteni, inkább szimbólumnak kell tekinteni. Mások természettudományos példákkal próbálják a tantételt igazolni. Véleményem szerint inkább Gábriel szavaira, az igére kellene figyelni, mert abból lesz érthető Jézus fogantatásának a titka.

Gábriel magyarázatában ezt olvassuk: „A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged.” Mit akar ez a sejtelmes megfogalmazás a tudomásunkra hozni? Azt, hogy ez a fogantatás nem a megszokott módon történik. A fogantatás biológiájáról vannak ismereteink, de ezektől most meg kell szabadulnunk, mert maga Isten lépi át az általa teremtett földi rend hagyományos kereteit. Senkit sem szeretnék arra buzdítani, hogy kapcsolja ki az értelmét és fogadja el, hogy Jézusnak nem József a biológiai apja, arra aztán végképp nem, hogy tekintsünk úgy erre a fogantatásra, mint ami Mária és a Szentlélek frigyének a gyümölcse.

Azt kell megértenünk, hogy a Szentlélek nem úgy cselekszik, mint férfi, hanem úgy, mint Teremtő. A Szentlélek nem Máriával, hanem Máriából teremti Jézust, úgy, ahogyan Isten Ádámból teremtette Évát. A Gábriel által használt „beárnyékol” kifejezés éppen a Szentlélek teremtő erejére utal. A mindenható Isten, aki teremtette az eget és a földet, most az anyai méhben végzi teremtő munkáját. A teremtéstörténetben azt olvassuk, hogy Isten Lelke „lebegett” a vizek felett, ami azt a képet eleveníti meg előttünk, amikor az anyamadár kotol a tojás felett, hogy a káoszból rend, a nemlétből élet legyen. Ugyanígy a Szentlélek beárnyékolja Mária méhét, hogy a semmiből megteremtse Jézus testét, hogy létrehozza azt a földi sátorházat, amelyen keresztül Jézus beléphet a földi létbe, ami által „az Ige testté lett, és közöttünk sátorozott” (Jn 1,14).

Hogyan történt ez a fogantatás? Isten igéjével megszólította Máriát, majd Szentlelke által beárnyékolta őt. Ebből is nyilvánvaló, hogy Isten ebben a világban két eszközén keresztül munkálkodik: Igéje és Szentlelke által. De biztosan tudhatjuk, hogy amint Máriában munkálkodott a célja megvalósulása érdekében, ugyanúgy munkálkodik bennünk is: veti az ige magját, hogy a szívünkben megfoganjon, és adja Szentlelkét, hogy a magok szárba szökkenve a hit gyümölcsét teremjék. A fogantatás csodája ismétlődő folyamat, hogy felettünk is beteljesedjen az ige szava, s Pállal együtt mondhassuk: „Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus” (Gal 2,20).

A szívünkben megfoganó ige csodájában részesítő, áldott karácsonyt kívánok!