Uniós jogosítványok

Politikai jogok

Az európai polgár jóval több, mint egyszerű fogyasztó vagy gazdasági-társadalmi szereplő. Az európai polgár az Európai Unió állampolgára, és mint ilyen különleges politikai jogokkal rendelkezik. A Maastrichti Szerződésnek köszönhetően, az Unió minden állampolgára – nemzetiségtől függetlenül – választójoggal rendelkezik, és választható a helyhatósági és az európai parlamenti választásokon abban a tagállamban, ahol él. Az 1997-es Amszterdami Szerződés előrelépést jelent az alapvető jogok megerősítése terén, mivel olyan eljárást vezet be, amely révén bármely tagállam tagsága felfüggeszthető, ha az megsérti az uniós polgárok alapvető jogait. Kiterjeszti továbbá a megkülönböztetésmentesség elvét, amely így már nemcsak a nemzetiségeket érinti, hanem kiterjed a nemi, faji, kor alapú és a szexuális preferencia alapján való megkülönböztetésre is. A szerződés tovább erősíti a férfiak és nők közötti egyenlőség elvét. Az Amszterdami Szerződés tovább növeli az átláthatóságot a politikák terén, nagyobb hozzáférést nyújt a polgárok számára az európai intézmények hivatalos dokumentumaihoz, ha azt megfelelő közösségi vagy egyéni érdek indokolja.

Jog a szabad mozgáshoz, munkavállaláshoz

Valamennyi EU-polgár – nemzetiségétől függetlenül – bárhol kereshet munkát az Unió területén. A nemzetiségalapú megkülönböztetés tilos. Az EU-s irányelvek harmonizálták a szabadfoglalkozású munkavállalást szabályozó jogszabályokat az Unió területén, azért, hogy az orvosok, ügyvédek, ápolónők, állatorvosok, kémikusok, építészek, biztosítási ügynökök stb. képesítéseit az EU bármely országában elfogadják. Azonban még mindig számos olyan tevékenység maradt, amelyekről a különböző tagállamokban különböző jogszabályok rendelkeznek. Ezért 1998. december 21-én az uniós tagállamok olyan irányelvet fogadtak el, amely létrehozta a felsőoktatási oklevelek kölcsönös elismerési rendszerét. Ez az irányelv érvényes minden, legalább három éven át tartó egyetemi képzésre, és a nemzeti oktatási és képzési rendszerek közötti kölcsönös bizalomra épít. Az európai polgárnak joga van az Unió tagországaiban utazni, ott-tartózkodni, letelepedni, munkát vállalni, tanulni. (Három hónapot meghaladó tartózkodás esetén azonban tartózkodási engedélyt kell kérni.) Egy uniós állampolgárnak egy másik tagország területére való belépése (illetve onnan való kiutasítása) csak indokolt biztonsági vagy közegészségügyi okból tagadható meg. Az európai polgárok legelső joga tehát az Unió területén belül a szabad mozgáshoz, munkavállaláshoz és tartózkodáshoz való jog.

Az Európai Unió Alapjogi Chartája

Az Európai Uniónak a polgári jogok iránti elkötelezettsége további megerősítésre talált 2000 decemberében Nizzában, ahol ünnepélyesen bemutatták az Európai Unió Alapjogi Chartáját. A chartát a nemzeti és az Európai Parlament tagjaiból, továbbá a tagországok kormányai és az Európai Bizottság egy tagjából álló konvent dolgozta ki. Hat fejezetben – Méltóság, Szabadságok, Szolidaritás, Egyenlőség, Polgári jogok és Igazság – és 54 cikkelyen keresztül határozza meg az Unió alapvető értékeit, illetve az uniós polgárok polgári, politikai, gazdasági és szociális jogait. Az első cikkelyek az emberi méltóságról, az élethez való jogról, a személyi integritáshoz való jogról, a kifejezés szabadságáról és a lelkiismereti szabadságról szólnak.

A szolidaritásról szóló fejezet innovatív módon a szociális és gazdasági jogokat együttesen tárgyalja, idetartozik a sztrájkjog, a munkavállalók információhoz, konzultációhoz való joga, a magánélet és a munka összeegyeztetéséhez való jog, az egészségügyi ellátáshoz, valamint a szociális biztonsághoz és a szociális segélyhez való jog is. A charta szorgalmazza továbbá a férfiak és nők közötti egyenlőséget, és új jogokat vezet be. Ilyenek például az adatvédelemhez való jog, az eugenetikai tevékenységek és az emberi klónozás tiltása, a gyermekek és az idősek jogai, illetve a megfelelő közigazgatási bánásmódhoz való jog. Az Alapvető Jogok Európai Chartája az Alkotmányos Szerződés második részét képezi, amely azonban csak akkor lép életbe, miután azt az összes tagállam ratifikálta. A ratifikáció a francia és a holland, az EU-alkotmányról tartott sikertelen népszavazás után bizonytalanná vált.

Európai ombudsman

Az Európai Parlamentet 1979 óta közvetlen általános választás útján választják. Az Európai Unióról szóló szerződés megalkotta az ombudsman intézményét is. Az ombudsmant az Európai Parlament választja, megbízatásának időtartama megegyezik a parlamentével. Feladata az EU intézményei és szervei ellen benyújtott panaszok kivizsgálása. Bármely, uniós polgár, továbbá bármely uniós tagállam területén élő személy vagy szervezet élhet a panasztétel jogával. Bármely az uniós tagállamok területén tartózkodó személy petíciót nyújthat be a parlamenthez.

Az uniós polgárok alapvető jogai

– Az európai parlamenti választások során minden európai állampolgárt megillet az aktív és a passzív választójog, mindenki választó és választható is lehet, ha teljesíti a feltételeket (kor, jelölés feltételei).

– Helyhatósági választásokon minden európai állampolgárt megillet az aktív és passzív választójog az EU területén bárhol, ahol letelepedett.

– Minden európai állampolgár az anyanyelvén (a közösség 20 hivatalos nyelvének egyikén) fordulhat a közösség intézményeihez, és onnan anyanyelvén kaphat választ.

– Minden európai állampolgár jogosult petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez és az európai ombudsmanhoz.

– Minden európai állampolgárt megillet más EU-tagállamok diplomáciai és konzuli védelme harmadik országokban, abban az esetben, ha nincs az adott államban saját országának diplomáciai képviselete.

– Minden uniós állampolgárt megillet a közösségen belüli szabad mozgás és letelepedés joga.

– Minden uniós állampolgár szabadon hozzáférhet az EU intézményei (Európai Bizottság, Európai Parlament és az Európai Tanács) által kibocsátott dokumentumokhoz.

– Minden uniós állampolgárt megillet az alapvető emberi jogok gyakorlásához való jog, különös tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményében és az Alapvető Jogok Európai Chartájában foglalt jogokra. Az egyezmények szövege megtalálható az Európa Tanács információs és dokumentációs központjában.

– A közösségi jogban szigorúan tilos az állampolgárság szerinti diszkrimináció.

Aktív és passzív jogok az EP-választásokon

Romániában a 2007/33-as törvény rendelkezik az európai parlamenti választások megszervezéséről és lebonyolításáról. A jogszabály 5. cikkelye szabályozza, hogy ki minősül választópolgárnak. Ennek értelmében közösségi választó alatt az Európai Unió bármely tagállamának polgára értendő, akinek romániai lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezve aktív választójoga van Romániában az európai parlamenti választások tekintetében. Honpolgár választó alatt pedig Románia bármely olyan állampolgára értendő, aki aktív választójoggal rendelkezik az Európai Parlament romániai tagjainak választásán.

Közösségi szinten választható személy alatt az Európai Unió valamely tagállamának bármely polgára érthető, akinek lakhelye vagy tartózkodási helye Romániában van, és passzív választójoggal rendelkezik az európai parlamenti választásokon.

A 18. életévüket betöltött román állampolgárok aktív választójoggal rendelkeznek az Európai Parlament romániai tagjainak megválasztásán. Nem rendelkeznek szavazati joggal a szellemi fogyatékosok és a tilalom alatt álló elmebetegek, valamint azon személyek, akiket a referencianapon érvényes jogerős bírói határozattal választási jogaik elvesztésére ítéltek.

A szavazati joggal rendelkező román állampolgárok, akik betöltötték a 23. életévüket, az európai parlamenti választásokon passzív választójoggal rendelkeznek.

Az Európai Unió tagállamainak romániai lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező állampolgárai a román állampolgárokkal azonos körülmények között rendelkeznek aktív és passzív választójoggal Románia európai parlamenti tagjainak választásán.

Az Alkotmánybíróság bírái, a nép ügyvédje, az ügyészek, bírák, a katonaság aktív tagjai, a rendőrök és más köztisztviselő-kategóriák – az alaptörvénnyel megállapított speciális jogállásúakat is ideértve – nem rendelkeznek passzív választójoggal az Európai Parlament romániai tagjainak megválasztásán.