Mikor jár a szabadnap?

A heti két szabadnapnak például nem kell hétvégére esnie abban az esetben, ha a munkafolyamat ezeken a napokon nem szakítható félbe. Ám ebben az esetben a munkaadó köteles a hét más napjain biztosítani a pihenést alkalmazottai számára, vagy egyszerre több munkaszüneti napot adni a munkavállalóknak. Mindezt a vállalaton belüli kollektív munkaszerződésbe kell belefoglalni. Az alkalmazottak a törvényes ünnepeken kívül fizetett munkaszüneti napokra jogosultak egyes családi események alkalmával is. Házasságkor öt szabadnap, az alkalmazott gyerekének házasságakor két szabadnap, gyermek születésekor öt szabadnap jár a munkavállalónak. A férj, gyermek, szülő, illetve az anyós és após halálakor három, a nagyszülők, testvérek halála esetén egy fizetett munkaszüneti napot ír elő a törvény.
Ami a pihenőszabadságot illeti, a munkatörvénykönyv 20 munkanapban, az országos kollektív munkaszerződés 21 munkanapban szabja meg ennek minimális időtartamát. Kivételt képeznek a 18 éven aluli alkalmazottak, akiknek minden évben 24 munkanapnyi pihenőszabadság jár, valamint az újonnan alkalmazott munkavállalók. Ők is szabadságra mehetnek már az első évben, ám számukra legkevesebb 20 munkanapnyi pihenést biztosítanak a jogszabályok. A különösen nehéz körülmények között dolgozó személyek további, legkevesebb háromnapos pihenőszabadságra jogosultak évente. Romániához viszonyítva egyébként Németországban és Hollandiában is több munkaszüneti nap jut az alkalmazottaknak: mindkét országban átlagosan 25 munkanapot tart a szabadság. A legtöbb szabadidejük viszont a franciáknak van, akik évente átlagosan 39 napos pihenőszabadsághoz jutnak.