Albérlet csak szerződéssel

hogy albérlői jogai az ottélés idején nem sérülnek. Ugyanakkor a tulajdonos érdeke az, hogy a bérlő fizesse a bérleti díjat, valamint a különböző lakásfenntartási költségeket, s ne tudjon úgy távozni, hogy elmaradásai vannak.
Az albérlők és lakástulajdonosok jogairól és kötelezettségeiről az 1996/114-es törvény rendelkezik, ez írja elő továbbá azt is, hogy milyen kitételeket kell tartalmaznia a bérleti szerződésnek. A megállapodás azonban csakis akkor hiteles, s csupán akkor válnak felelősségre vonhatóvá a felek, ha a szerződést regisztrálják a területi adóügyi hivatalnál.

Mit tartalmaz a bérleti szerződés?
Az ingatlanbérleti szerződésnek mindenekelőtt tartalmaznia kell a kiadott lakás pontos címét, a lakott felület nagyságát, az udvar, illetve kert összterületét, a lakás felszereltségét, a havi bérleti díj összegét, ennek módosítási feltételeit, a fizetés mikéntjét, az esetleges előleg összegét, a házkulcs átadásának, illetve leadásának idejét, a szerződés tárgyát képező felület használatára és karbantartására vonatkozó kötelezettségeket, a lakásban levő tárgyak leltárját, a szeződés életbeléptének és lejártának időpontját, az esetleges közös felület használati feltételeit. Ugyanakkor a szerződésben azt is rögzíteni kell, hogy a dokumentumot aláíró, úgymond főbérlőn kívül kik laknak majd az ingatlanban. A jogszabály értelmében a szerződésbe bele lehet foglalni a felsoroltakon kívül más, a felek közös megállapodásán alapuló kitételeket is.

A tulajdonos kötelezettségei
A törvény külön kitér arra is, hogy milyen kötelezettségek terhelik a tulajdonost, illetve az albérlőt. A lakás tulajdonosát a jogszabály elsősorban arra kötelezi, hogy használható állapotban adja át a lakást az albérlőnek. Biztosítania kell továbbá az ingatlan felújítását, jó állapotban kell tartania az épület szerkezetét, a külső építkezési elemeket – tetőzet, homlokzat –, az udvart, illetve a kertet, ugyanakkor az ingatlanban levő, közösen használt felületeteket – lépcsőház, liftház, előterek, folyosók, pince, külső lépcsők – is karban kell tartania.  Továbbá szintén a tulajdonost terheli a közösen használt vízrendszer, a kanalizálás, központi fűtés, villany- és gázellátás, telefonvonal zökkenőmentes működésének biztosítása.

Az albérlő kötelezettségei
Ám azoknak a berendezéseknek a karbantartása, amelyeket kizárólag az albérlő használ, őt is terheli. A közösen használt felület javítását is neki kell állnia, ha önhibájából rongálódott meg. Az albérlő továbbá köteles tisztán tartani az általa bérelt, illetve a közösen használt felületet egyaránt.
Ha a tulajdonos nem tartja magát a kötelezettségeihez, akkor az albérlő is megoldhatja saját költségein a felmerült gondokat, ám jogában áll visszatartani a bérleti díjból a költségek összértékét. Erre viszont csakis akkor kerülhet sor, ha a tulajdonos nem teljesítette kötelezettségét az albérlő írásbeli felszólítását követő 30 napon belül.

A bérleti szerződés felbontása
A bérleti szerződés lejártát követően a felek közösen döntik el, hogy meg kívánják-e hosszabítani a megállapodást. Ha nemleges döntés születik, az albérlőnek azonnali hatállyal el kell hagynia a lakást. A szerződést három fő okból lehet idő előtt felbontani. Ez történhet ugyanis az albérlő, a tulajdonos vagy a lakószövetség kérésére. Amennyiben az albérlő nem szeretne tovább a bérelt ingatlanban élni, 60 nappal a szerződés felbontása előtt értesítenie kell a tulajdonost. A tulajdonos négy fő okból kérheti a szerződés semmissé nyilvánítását: ha az albérlő három egymás utáni hónapban nem fizette ki a bérleti díjat; ha az albérlő lényeges kárt okozott a bérelt ingatlanban; ha az albérlő viselkedése lehetetlenné teszi az együttélést vagy a lakás rendeltetésszerű használatát, vagy ha az albérlő nem tartotta magát a szerződésben rögzítettekhez. Amennyiben az albérlő három hónapon át nem fizette a lakószövetségnek a költségeket, pedig a bérleti szerződés értelmében ez a kötelezettség rá hárulna, akkor is idő előtt fel lehet bontani a szerződést. Ám a bérlőt csakis akkor lehet kilakoltatni az ingatlanból, ha erről végleges törvényszéki döntés születik. Ebben az esetben azonban az albérlőnek az utolsó napig ki kell fizetnie valamennyi rá háruló költséget, illetve a bérleti díjat.